Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-318

476 Az országgyűlés képviselőházának 318. méternyi vasútvonal van, addig a színtiszta Székelyudvarhely vármegyének csak 24 kilo­méternyi vasútja van, (Ügy van! Ügy van!) Méltóztassék meggondolni: a többi székely me-i gyek helyzete is ugyanilyen. Nem irigylem Bács-Bodrog vármegyétől a vasúthálózatát, boldog vagyok, hogy van ennyi vasútvonala, azonban ugyanakkor az egész Székelyföldön, a négy színmagyar székely megyében, 800.000 lé­leknek összesen nincs több vasútvonala, mint 250 kilométer. Igenis, azt akarjuk, hogy az öt­ven kilométer után jöjjön másik ötven, száz és száz, ezer ós ezer, mert ha kétezer kilométer lesz a mi vonalunk a Székelyföldön, akkor sem lesz elég, még akkor is messze hátrább len­nénk a többi vármegyékkel szemben. Igenis, azt akarjuk, hogy ha a Székelyudivarhelyről Pestre akar menni a székely, ne kelljen 50 kilométert autóbuszon vagy szekérrel mennie;, kössük be ezeket a vármegyéket az ország többi vasútvonalaiba, kétfelé, háromfelé is kössük be, ahol csak lehet, hogy ai Székelyföld termé­nyeit, vasát, fáját vagy egyéb természeti kin­cseit el tudja juttatni az ország többi részeibe. (Egy hang a balközépen: Honvédelmi érdek!) Nagyon helyesen mondotta képviselőtársam, erre is ki akartam térni: kérjük ezt honvédelmi érdekből is, hogy a határokra a bekötő vasút­vonalakon felvihessünk elegendő katonát, hon­védőink vasúton juthassanak el, ne csak Pa­rajdig, Udvarhelyig, eljöhessenek tovább, hogy — ismétlem — ha szükség lesz rá, minél több ilyen vasútvonalon jöhessenek honvédeink se­gítségünkre. (Élénk helyeslés és taps.) Ezt a közlekedési programmot nem tekin­tem úgy, hogy az a most meginduló vasút­vonallal már í>© van fejezve, hanem azt szeret­ném, hogy ez az építési programm élő valóság legyen továbbra is. Ne legyünk kicsinyesek, emeljük ki mai degradált helyzetéből annak a ; Székelyföldnek népét, ahol a degradáltságot mutatja, például az a 90 kórházi ágy, amely a 180.000 lakosú Csík vármegyében található. Szűnjék meg ez a degradáltság, emeljük fel azt a színtiszta magyar népet arra a magaslatra, hol a nyugati részek állanak, sokszor azok a részek, ahol nem is magyarok élnek, emeljük ; fel ezt a népet, mert megérdemli, mert őrt ál- ; lőtt mindig azokért is, akik nem érdemel­ték meg. Siettem, és eljutottam beszédem végéhez, befejezéséhez. (Halljuk! HalljuJd) Mi, széke­lyek ott, azon a helyen min 'den időkben meg­tettük a kötelességünket, nem féltünk a küz­delmes, nehéz élettől. Méltóztassanak összeha­sonlítást tenni, hogy mi a mi életünk a Szé- \ kelyföldön, hogyan él egy székely és hogyan ; él egy bácskai. Két extrém dolgot, két végletet l vettem. Azt a végletet vettem, ahol egy koesá­nyon, egy száron öt eső kukorica is terem és azt a végletet vettem, aho] egyetlen szem ku­korica sem terem. Vettem azt a végletet, ahol a "zabnál, meg a pityókánál — ahogyan a székely mondja — egyéb nem terem és egyetlenegy disznó sem szalad a falun végig, mert nincsen "kukorica, amivel megetethetnék, ahol nem te­rem zöldség, nem terem gyümölcs, nem terem semmi semmi sem, ahol csak a lisztadag van, amit a vonat odahoz és az is keservesen jut •oda, mert hiszen nehéz, éjjel-nappal folyó meg­feszített munkát kell végezni érte. Azzal az erdei munkával, amikor az ember a vállán ad­dig emeli a fát karóval,, emelő rúddal, amíg •leszakad róla 1 a ruha és a csupasz húsa látszik ki, t ülése 1942 december 2-án, szerdán. ezzel a küzdelmes, rideg-hideg élettel szolgálja az az ember a hazát. Ezalatt edzett lesz. küz­delmes életet él, mert tudja a székely, hogy az az élet, amely nem küzdelmes, nem ér semmit. Mi akarunk egy küzdelmes, becsületes magyar életet, (Ügy vnn! Ügy van! a balközépen.) aka­runk egy küzdelmes, nehéz sorsot, mert tudjuk, hogy az a nép, amely meggazdagszik, felduz­zad, elhízik, halálra van ítélve, az fél a gyer­mektől, fél a küzdéstől, fél az élettől és azt a mellette felszaporodó szolganép megeszíi el­pusztítja,, hátára ül» fejére ül. Minden felgaz­dagodott népnek, minden elpuhult népnek, minden olyan népnek, amely a küzdéstől fél, ez a sorsa. Mi székelyek küzdelmes sorsot akartunk, ezt a küzdelmes sorsot vállaljuk, de legyen az a küzdelmes élet színtiszta becsületes magyar élet, igazságos magyar élet. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Bátran szembe merünk nézni az élettel is, hiszen a magyar lélek álta­lában és a székely lélek is színtiszta katona­lélek, vitézi lélek, ha kell, azon a poszton, alhova tették, tiszta lélekkel, bátran' szembe­néz a veszedelemmel, nem asszonyi sírással és nyavalygással, hanem kiállva, az életét is bát­ran odaadja derűs lélekkel, meort az a derű kell az élethez, mert ha nincs derű, nincs mosoly­gás, maga, az élet legyen bármilyen nehéz, ak­kor ez az élet nem ér semmit, az élet csak jajgatás és pusztulás és amit én lelkemben fel­adtam, amiért én a. fejemet lecsüggesztettem, az részemre örökre él is veszett. Mi — amint mondottam — őrt állunk a keleti végeken. Ezek a keleti végek ott a múlt­ban 15O0 esztendőre megszabták^ a tennivaló­kat és meg fogják szabni a jövőre is. Nem mondom azt, hogy a mi gyermekfeleslegünk­nek ne adjunk boldogabb sorsot azon a helyen, ahol az eke nyomában arany terem, r nem mondom azt, hogy nép feleslegünket továbbra is nyomorban tartsuk ott, mert hiszen akkor az a vérfolyam, amely Moldva felé folyt, ott veszne el,, ott inná he a föld, újból mietgindulna valamerre, amerre utalt találna — de gyerme­keinket, — akiket, hála Istennek, a székely asszony bőven ad a magyar hazának és ez a legnagyobb kifcics, amit mi székelyek adunk — azt a jószagű, tiszta magyar gyermeket, aki el­meíhet a harctérre vagy mindenüvé,, ahol ma­gyar kiállás, kell, védjük, oltalmazzuk! Mi székelyek, minit fenyő szál állunk fenn a vége­ken, fenn a hegytetőn, vállaljuk a villámcsa­pást is csak azért, mert ha belém, egyibe beüt is a villám, az erdő megmarad. Védelmezzük a fát lent, az erdőt, mert én, a fai elpusztulok, nekem a halál lehet a sorsom, de az erdőnek, a majgyar hazának élnie kell. A felhatalmazási javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a középen. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszar kítom, javaslatot teszek a rra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó ho 3-an, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk es en­nek napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt tör­vényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztat­nak napirendi javaslatomat elfogadni? (IffenJ) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Áttérünk az internelláeiókra. Elsősorban következik három írásbeli miniszterelnöki vá­lasz előterjesztése. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék a gróf Serényi Miklós képviselő úr részére adott választ felolvasni. •

Next

/
Thumbnails
Contents