Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
Az országgyűlés képviselőházának 318. i Vámos János jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő a Képviselőháznak 1942. évi június hó 24-én tartott ülésén interpellációt intézett hozzám a zsidóknak munkatáborokban és gettókban elhelyezése tárgyában. Erre az interpellációra a következőket válaszolom: A zsidóknak munkatáborokban és gettókban való elhelyezése az ezidőszerint érvényben lévő jogszabályok alapján az interpelláló országgyűlési képviselő úr indítványa szerint nem valósítható meg. A magyar országgyűlés az elmúlt három évben négy olyan törvényt hozott, amely a magyarországi zsidóság életviszonyait általános intézkedésekkel szabályozza. Ezek: az 1939:IV. te, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról; "az 1941 :XV. te. a zsidókkal kapcsolatos faj védelmi rendelkezésekről; az 1942: XIV. te, a zsidók honvédelmi kötelezettségéről; végül az 1942:XV. te., a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól. A zsidókkal szemben ezekben a törvényekben foglalt rendelkezéseken túlmenő intézkedések csak a magyar törvényhozás elhatározása alapján volnának megvalósíthatók. (Rapcsányi László: Semmi akadálya!) Ilyen törvényhozási intézkedés kezdeményezésére a m. kir. kormány a mai időket nem tartja alkalmasnak. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi november hó 24-én. Kállay s. k.« Elnök: Méltóztatnak; a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a miniszterelnök, úr válaszát tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a Palló Imre képviselő úr részére adott választ. Vámos János jegyző (olvassa): »Tisztelt -Képviselőház! Palló Imre országgyűlési képviselő a képviselőháznak július hó 1-én tartott ülésén interpellációt intézett a m. kir. kormányhoz a zsidók háztartási alkalmazottai Tárgyában. Erre az interpellációra a következőket válaszolom: ; 'v' ; ! Mielőtt az interpelláló! 'képviselő úr a Ház nyilvánossága elé hozta volna azt a javaslatot, hogy tiltassék meg a nemzsidó nők alkalmazása zsidók háztartásában, a m. kir. kormány már hónapokkal azelőtt behatóan foglalkozott ezzel a felvetett kérdéssel, figyelembevéve •azonban az érintett munkavállalók munkavi,sr,on vait es szociális helyzetét, egyelőre nem látía időszerűnek ennek a kérdésnek jogszabály útján való rendezéséi (Zaj a szélsőbaloldalon. —- Tauf fer Gábor: Semmi akadálya nincs!) Kérem a tisztelt Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi november hó 24-én. Kállay s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a választ tudomásul venni? (Ipen! Nem!) Akik tudomásul veszik a választ, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Többség.) A Ház a választ tudomásul veszi. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni ta Baky László képviselő úr részére adott választ. Vámos János jegyző (olvassa) : t ^T. Képviselőház! Baky László; országgyűlési képviselő úr a képviselőháznak 1942. évi november 11-én tartott ülésén interpellációt intézett hozzám á hadbavonultak családjainak és hadik árosul taknak ellátásáról. . ilése 1942 december 2-án, szerdán. -477 Erre az interpellációra a következőket válaszolom: A m. kir. minisztériumnak az 1933: VII. te, valamint az 1939:11. te (11.200/1939. M. E. számú rendelet) hatálya alá tartozó hadi- és honvédelmi gondozottak pénzellátása és más hadigondozási kérdések szabályozása tárgyában kiadott 6700/1942. M. E. számú rendelete, valamint a m. kir. minisztériumnak a hadisegélyezés tárgyában kiadott 6800/1942. M. E. számú rendelete •részletesen és kielégítően szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket az interpelláló képviselő úr felhozott. Kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy vála szómat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi november hó 24-én. Kállay s. k.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veiszi. Következnek a szóbeli interpellációk. Az első Paiczolay György képviselő úr interpellációja a vallás-'és közoktatásügyi, valamint az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a vallás- éis közoktatásügyi és igazságügyi miniszter urakhoz a nemzeti lélek egységének megóvása érdekében. 1. Van-e tudomásuk arról a miniszter uraknak, hogy az úgynevezett »reverzális kérdés« megoldatlansága milyen súlyosan veszélyezteti a nemzeti lélek egységét és a lelki béke állandó veszélyeztetésével jóvátehetetlen károkat és szenvedéseket okoz éppen a magyarság élethalálharca idején? 2. Módjukban áll-e a miniszter uraknak a nemzeti eminens érdékeinek szolgálatára a felekezetközi béke és ezzel a nemzeti lélek egységének megóvása érdekében kezdeményező lépéseket tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Paczolay György: T. Képviselőház! A legtárgyilagosabb hangon és a legnagyobb szeretettel kívánok a magyarságnak ezzel a sorsdöntő kérdésével foglalkozni, amelyre interpellációm vonatkozik. T. Ház! Az a meggyőződésem, hogy a parlament egész munkája ezekben a rendkívül súlyos időkben nem irányulhat másra, mint a magyarság lelki, társadalmi, gazdasági és politikai előkészítéséire, egy nagyszabású, nemzeti integrálódási folyamatra. Az ä meggyőződésem, hogy ezt az egységet kell, hogy szolgálja a törvényhozás minden egyes intézkedése; a szociális jogalkotás, a társadalmi ellentétek kiküszöbölését célzó törvényalkotás, a nemzetiségi kérdéseknek emelkedett magyar szellemben való megoldása, még abban az esetben is, ha a magyarság saját kárára súlyos áldozatokat hoz ezeknek a kérdéseknek megoldásánál, amint azt például az iskolapolitikai kérdéseknél látjuk. A törvényhozás akkor áll hivatása magaslatán, ha ezekben az időkben egy politikai Treuga Dei-nek egy belső politikai békének, egy lelki politikai integrálódásnak célját szolgálja, még áldozatok árán is, amire "vonatkoztak a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének néhány nappal tett kijelentései és megállapításai is. T. Ház! Ha egész nemzeti életünknek ezt a célt, az egység felé való törekvést kell szolgálnia, akkor nekünk a legteljesebb őszinteséggel vizsgálat tárgyává kell tennünk egy 66*
