Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-318

462 Az országgyűlés képviselőházának 318. nfezter úr meggyőződését és azt az irányzatot, amelyet ő képvisel és mi a legnagyobb bizalommal viselteítünik munkája iránt. Meg vagyok győzodvei róla, hogy hasonló esetekben mindig erős kézzel íog rendet csinálni és meg fogja menteni az országot ezeknek az akarnokoknak a felesleges munkájától. A múltkoriban a vonaton egy képviselőtársam felhozta a kárpátaljai kérdéseket és fcöst mondta, nem érti, hogyan lehetséges az, hogy a magyar hatóságok nem akarják megengedni a ruszin falvaikban a magyar iskolákat, holott kérik ezt. Ez is épp olyan eset, mint aminőről az előbb beszéltem. Ne méltóztassanak ilyesmit elhinni és ne méltóztassék bekötött szemmel járni ebben a vonatkozásban. Nincsen olyan nép, amely a saját anyanyelvét feláldozva, más anyanyelvű iskolát kérne gyermekeinek. Én a cseh megszállás alatt egy alkalommal kihallgatási napon Roszypal cseh tartományi elnöknél voltam, akihez* ha jól emlékszem, Badallóról, egy színmagyar községből, az utolsó faluról a magyar határ 'melletti, jött! éppen akkor egy falusi delegáció cseh iskolát kérni. A jegyzőnek, a csendőrnek, a fináncnak és más ilyen helyi nagyságoknak munkája volt ez. A szegény parasztembert beugratták, kikényszerítőitek, írja. alá ezt a kérvényt, mert vagy valami rokkantsági díjat kér, vagy, trafikot kér, vagy hasonló kicsiny dologban kellett eljárnia és akkor megfogták a lelkét és aláíratták vele a kérvényt!. Amikor kimentek Roszypal megkínálta őket szivarral és miután elbúcsúzott tőlük, azt mondotta a cseh tartományi elnök: »No, ezeknek sem hiszek el egy szót sem.« Nem tudta elgondolni, hogy hogy egy magyar nemzetiségű ember légyen, aki ne magyar, hanem cseh iskolát kérjen gyermekeinek. Az iskola azért felépült és ott is áll. Ugyanúgy van ez mai a többi nemzetiséggel is. Nem az a fontos* hogy elbben, vagy abban a faluban magyar iskola legyen, vágy hogy magyar nyelven tanítsanak. Tanítsanak anyanyelven, eat biztosítani kell. De tanítsák a magyar nyelvet megfelelő arányszámban, hogy mindenki megtanulja a magyar nyelvet is, mert nemcsak magyiar nyelven lehet megtanulni a magyar hazát szeretni és nemcsak magyar nyelven lehet megdicsérni a magyar államot és lehet annak fejlődését biztosítani. _ A.z autonómia, az önkormányzat szó különösen az olyan embereknél, akik nem eltek nemzetiségi vidéken* nem ismerik ezt a kérdést, igen sokféle magyarázatra ad okot és alkalmat. Kárpátalja például negyedik éve van visszacsatolva és Kárpátalján azóta nincs járási képviselőtestület, sem vármegyei képviselőtestület, sem a népnek semmiféle képviselete, ahol a helyi viszonyait, legyenek azok gazdaságiak, kulturálisak, vagy bárminők, intézhetné. Ez átmeneti állapot, amelyet a belügyminiszter úr annakidején azért rendezett így, hogy amíg a kárpátaljai önkormányzati javaslat el nem készül és a Ház el nem fogadja, valami módon ménjén az élet Kárpátalján, ' ' ' ! ?, .Tessék elképzelni most, hogy a Felvidéken,

1 Erdélyben és a Bácskában is már megvannak a törvényhatóságok és a törvényhatóságok keretén belül az ottani emberek irányítják ezeket a kérdéseket. Kárpátalján viszont az útügyeket, az iskolaépítéseket, a jegyzői lakok építését, a Zöldkereszt-akeiót, vagy a szociális ülése 1942 december 2-án, szerdán. munkát, a nyelvhasználat jogát nem a népképviselet intézi, hanem ezen összes problémával három úr foglalkozik: a máramar osi, beregi és ungi kirendeltség vezetője. Akármilyen nagytehetségű ' és szabad idővel rendelkező urak is ezek, mégsem tudják annyira közkívánatra és közmegelégedésre elintézni ezeket az ügyeket s ezeket a pénzeket felosztani, ezeket az építkezéseket úgy rendezni, hogy mindig: a legszükségesebb helyen történjenek ezek az építkezések, mintha valami szerv volna, amely helyi emberekből állna és az intézné ezeket a kérdéseket. Van Kárpátalján úgynevezett tanácsadó testület a kormányzói biztos mellett, azonban ez a tanácsadó testület semmiféle jogkörrel vagy hatáskörrel nem rendelkezik. (Földesi Gyula: Sürgönyöket küld!) Nincs sem törvényben, sem rende: étben biztosított joga arra, hogy valamely indítványt elfogadjon, vagy határozatot hozzon. Sőt. még: ezeket az alispánok által a helyi viszonyoknak megfelelően tett és előbb említett rendelkezéseket sem tudja ellenőrizni. Tagja vagyok három év óta ennek a testületnek, még egyetlen esetben sem mutatták be a területre szánt és kiutalt költségvetés hováfordítását, hogy arról bírálatot mondhassunk vagy hogy hovatartozására befolyhassunk. Ez ott mindenkinek feltűnik. Mondom, amikor olyan területeken, amelyek később jöttek vissza az országhoz, ez már be van vezetve és a helyi nép vezeti a magra dolgait, Kárpátalján ez nem történt meg. Hogy ennek bevezetése politikailag mit jelentene? Én azt mondom, hogy semmit, mert hiszen minden községnek, minden járásnak, minden városnak, minden vármegyének van a saját hatáskörén belül bizonyos öncélú politikája vagy munkája, (Földesi Gyula: Autonómiája!) mondjuk az egyik járás a saját útjait jobban igyekszik kiépíteni, mint a szomszéd járás vagy város, vagy ügyesebb emberek vannak ott és több iskolát akarnak szervezni. Ez mind olyan belső dolog, olyan öncélú munka, amely az országnak csak használna, sőt serkentőleg hathatna a szomszéd járásokra, a szomszéd vármegyékre, ellenben az országos politikára egyáltalán semmiféle jelentősége nincs és annak mem árt. Amint az előbb mondottam. Kárpátalján nincs baj, Kárpátalján nincs kitől félni, Kárpátalja népének többsége a magyar államiság mellett áll ma is, mint ahogyan állt eddig és a kárpátorosz kérdés megoldását nem lehet függővé tenni nem tudom én. a háború kimenetelétől vagy bizonyos külpolitikai vagry más befolyásoktól, mert ez a szuverén Mag-yarorszáig szuverén ügye, amelyet magunknak kell megoldanunk minden idegen befolyástól függetlenül és meg is fogjuk oldani. (Helyeslés és taps.) Femczjik igen t. képviselőtárísiatm (Derültség. — Halljuk! Halljuk!) a múlt héten az egyik ülésen foglalkozva ezekkel a kérdésekkel, a Ház asztalára tett egy brosúrát, amely a prágai páriáiméintb

en 1937 június hó 17-én elhangzott beszédét tartalmazza és abból citált is. Méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval reflektáljak erre a beszédre és bemutassam a t. Háznak ennek a beszédnek több részletét, mert azt hiszem, a képviselő úr azért tette le ezt a Ház asztalára, mert nem számított arra, hogy vannak a magyar képviselőház magyar tagjai közt olyanok, akik tudnak cirill írást olvasni, (Derültség.) tudhaak oroszul és