Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-318

458 Az országgyűlés képviselőházának 318. kailag és jogilag megoldották volna. Buz*a Barna radikális földrefonntörvényétől, ami­kor még az, Omgé. isi elfogadta volna az ezetr­h oldás maximumot; az inga tovább lengett és nem lehet Bethlen Istvánt felmenteni ama végtelen 1 felelősség alól, hogy kezetszorítva nagyatádi Szabó Istvánnal, a legalkalmasabb időpontban elcsavarta a belső magyar törté­nelmi fejlődés irányvonalától ezt a kérídlést egy torz földreformkísérlettel (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), amely azután a gaz­dasági válság árjábap elsüllyedve, ellenbizo­nyítékká- változott (vitéz Imréd.v Béla: ügy van!) és megakasztotta a nemzet'- és ország­építés ilyenlcíelú további munkáját. Azóta meg­alkotott jogszabályaink e kérdés egy-egy rész­letét munkálták és annyi értékük kétségtelenül volt, hogy a probléma megoldatlanságára hív­ták fel idlőnkinit a közfigyelmei Az egész kérdéskomplexumot időszerűvé tette a megszállott területek részbeni vissza­térése, ahol a, magyar nemzetpolitikának azon­nal megoldandó leckét adott, aiz ottani! terüle­teken végrehajtott idegeneélú földreform. A magyar állam nem tűiTbette, hogy fennmarad­jon a magyarság háttérbeszorítását jelentő földbirtokmegoszlás. Új jogszabályokat kellett tehát alkotni és itt mutatkozott meg a tria­noni terület földbirtokpolitikailag elmaradott helyzete. Amikor az egyes kormányok keres­ték a megoldás olyan módját, hogy valame­lyes összhangot lehessen létesíteni a megol­dandó jogszabályok között, akkor ismételten volt módomban felelős helyről is hangsú­lyozni, hogy döntő tényező iltt csak egy lehet: a visszacsatolt! magyarság minden áron való megerősítése és ennek ai szempontnak elbírá­lásánál is latba kell vetni, vájjon a| kisebbségi sorsban milyen elkötelezettséget vállaltak a magyar létharc vezetői politikai küzdelmük folyamán, (Ügy van! Ügy van! a szélsŐbalol­dalon.) merti az akkor tett Ígéreteket az utolsó betűig teljesíteni kell. (Igaz! — Ügy va-n! — Taps a szélsőbaloldalon és a balközépen,) Hi­szen a magyar közösségi tudat és a magyar történelmi gondolat ellen senki sem vétene na­gyobbat, mint az a magyar államvezetés, amely ezeket a nehéz harcban kipróbált ma­gyarokat most cserbenhagyná (Füssy Kál­mán: Félrelökik őket!) és a politikailag áldott ígéretek ellenére most egyszerűen különböző családok,, különböző egyéb mellékérdekeltségek szempontjából bírálná el ezt a nagy nemzet­politikai feladatot. (Ügy van! a balközépen.) Sajnoa nemcsak felvidéki viszonylatiban, ha­nem, erdélyi és délvidéki viszonylatban is tör­téntek olyan hibák, amelyek korrekcióját egy későbbi! kormányzatnak vállalnia kell. Mert uem vagyunk hajlandók olyan családi érdeke­ket tudomásul venni, bármily jó magyarok is legyenek az illetők egyébként, ha igényeiket harcos, nehéz körülmények között érdemeket szerzett magyarok százainak rovására kell ki­elégíteni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon. — Füssy Kálmán: Akik Csehszlovákiában az agrárpártban voltak, azok kapják vifesza a földet, mert belépnek a Magyar Élet Párt­jába! — Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez 'az igazság!) Ennek a földbirtokpolitikai kéruésnek a leghelytelenebb gyakorlata a dolog természeténél fogva a visz­szacsatolt Felvidéken fejlődött ki. Nagy káosz és zavar uralkodik e tekintetben. Csak jellem­zésül mondom el, hogy mikor visszakerültünk, lehetőleg egy éven belül bérbeaidtuk, -- rövi­ülése 1942 december 2-án, szerdán. debb lejáratra, de minél többet — kismebcrek­nek azokat a földbirtokokat, amelyeket a cse­hek elvettek, amelyeken telepeket létesítettek ég maradékbirtokokat alkottak. Azóta legalább két-háromszor revideálták azokat a szempon­tokat, amelyeknek alapján ezek a birtokok vég­leges juttatás tárgyát képezhetik. A helyzet az, hogy nagyon sok helyen — a plénum előtt már _volt • alkalmam erről a kérdésről .beszélni —- visszakaptak földet olyan családok, ame­lyek nem is tartózkodtak a visszacsatolt Fel­vidéken, és visszakaptak nagybirtokokat olya­nok is, akiknek egy-kétezer holdat hagyott meg a csehszlovák földreform. IVÉa folyik a kérdés revízója., és ma billentenek ki egymás­után számos kisembert a földjéből, és adják oda másoknak, mert esetleg az alulról javas­latot tevő orgánumok szempontjából X. Y. barátságosabb, vagy megfelelőbb tényező, mint a másuk volt. Viszont múlhatatlanul szükséges lesz a kü­lönféle földbirtokpolitikai jogszabályokat végre egységesíteni és ezek értelmében helye lehet annak, — ezt soha nem vitattuk és nem akar­tuk letagadni — hogy a különféle földrefor­mokban áldozatul esett magyarok pénzbeli kár­térítést kaphassanak. (Helyeslés a szélsőbalol­dalon.) Nyilvánvaló, hogy e tekintetben egysé­ges szellemiségű gondozásra van szükségünk és nem járhat rosszabbul az, aki a Felvidékre, Erdélybe, a Délvidékre került, mint az, akit sorsa a trianoni Magyarországhoz kötött. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Esterházy Pálnál kel­lene megkezdeni!) A külföldön élő magyarság visszatelepítése pedig nem lehet függvénye egy véletlen adott­ságnak, mint az a bukovinai székelyek eseté­ben kínálkozott, hanem megfelelő lehetőségek m jogszabályok teremtésével helyet kell bizto­sítani a kíülföklön élő és visszatelepedni haj­landó, vagy visszatelepedni kész magyar.szá­raára. (Helyeslés a széhőbaloldalon.) A zsidóbirtokok tervezett igénybevételével kapcsolatban már előre figyelmeztetni kell, hogy az 500 holdnál nagyobb birtokok mostani bérbeadása csak átmeneti megoldás lehet, mert ezeket kisgazdaságok létesítésére kell felhasz­nálni és középbirtokok alakítása csak ott le­het indokolt, ahol nagyszámú mezőgazdasági munkás megélhetése másként nem volna meg­oldható. A megfelelő jogszabályok kiadásánál már előzőleg kifogásoltuk-, hogy csak 500 holdon felüli birtoknál kell a felszerelést is átadni, míg a kisebb birtoknál az ennek átadására vonatkozó kötelezettség hiányzik. Ez azt je­lenti, hogy sokkal kisebb forgótőke kell az 500 holdon felüli birtokok átvételére, mint a kisebb birtokokéra. Ez gazdaságilag minden te­kintetben helytelen elhatározás. Általában til­takozni kell minden olyan törekvés ellen, hogy nem mezőgazdasággal foglalkozók ennek az ak­ciónak kapcsán olcsó földbirtokhoz juthassa­nak; mert a cél nem jól szituált családok és egyének befektetési lehetőségét megnövelni, hanem a magyar nép biológiai erejét egészsé­gesebb alapokra, biztosabb otthonra fektetni és a magyar földet annak a kezébe juttatni, aki azt megműveli. (Élénk helyeslés a szélsőbalol­dalon.) Gazdasági életünk legnehezebb szektorát, a közellátás három-négy minisztérium hatáskörét is érintő kérdése jelenti. Vezérszónokunk két­' ígben is kifejthette áHáspontunkaJ;, Itt most

Next

/
Thumbnails
Contents