Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-318
Az országgyűlés képviselőházának 318. ülése 1Ô42 december 2-án, szerdán. 451 Jók a magyar nemzetiségi törvények, azonban a törvényieknél több, mert a magyar alkatban rejlő adottságból fakad az a türelem, az a készség, az a jóság, az a majdnem előzékenység, amellyel a magyarság és a magyar országgyűlés a nemzetiségi kérdést vizsgálja. Ezek a napok már adventbe fordultak, és azért szinte időszerű azt mondanunk, hogy a karácsonyi evangéliumban van megírva a magyar nemzetiségi politika legfőbb törvénye, szinte Szent István óta mind a mai napig. Ezen a magyar földön minden emberinek, nen> zetiségre való tekintet nélkül, békesség és jóakarat: iez a magyar nemzetiségi politikának a. magyar adottságból fakadó gerince és lényege. Mi békességet és jóakaratot akarunk biztosítani minden nemzetiségnek. Nincs az az előjog és nemzetiségi népcsoporti privilégium, amelynél ez ne érne többet. Nincs jogunk és okunk elmondani, fyogy alapjában véve mi nem is ismerünk nemzetiségi kérdést. Magyarországon mindig az számít nemzetiségnek, aki nemzetiséginek számította saját magát, nem mi számítottunk valakit nemzetiségnek, vagy a magyarsághoz tartozónak, (vitéz Jaross Andor: Úgy van! Helyes!) Aki a magyarságból néha csak olyan keveset, vagy ha ez, is nagyon sok, csak annyi részt vállalt, hogy magyarul megtanult, mi már azt sem számítottuk nemzetiségnek, pedig lehiet, hogy az lelkileg nemzetiségnek számította magát. T. Ház! Szeretnénk azonban arról is megemlékezni, ami véleményünk szerint hiányzott a költségvetési vitából vagy pedig túl halk volt. Hiányoljuk ,a magyar hivatástudat erőteljesebb jelentkezését. A magyar nemzet öncélúságot mindnyájan valljuk, bár bizonyos látásból csak féligazság, hogy a nemzet öncélú. Idői véges vetületben igen ! Amely állani^ nem akar csatlós állam, segéd- vagy szolgaállam lenni, az öncélú állam és öncélú nemzet kell, hogy legyen. Egy nemzet történelmén, sorsán, földjén át azonban jelentkezik valami kívülről, felülről adódó misszió, küldetés 1 . Ezt nem maga egy nemzet gondolja ki asztalnál vagy találja ki, ezt a történelmen, a sorson keresztül: a nemzet megsejti, felismeri, öntudatosítja, vállalja és igyekszik élete árán is megvalósítani Sőt, ebben van az élet. Addig van létjogosultsága minden nemzetnek, amíg küldetése, missziója van Ha missziója megszűnik, ha még olyan m agy területe is volt,— láttunk erre példát a távoli és közeli múltból — akkor megszűnik az az ország és az a nemzet. Ezt a magyar hivatástudatot, ezt a mély magyar missziói tudatot, amivel szorosan kapcsolódik .az, hogy ne felejtsük el, hogy van egy magyar birodalmi gondolat és felelősség is, ezt szeretnénk ott látni a magyar törvényhozók gondolataiban még erőteljesebben. Azután hiányoljuk az átfogó, a_ nemzet egészére kiterjedő és főleg időben is^ meszszebbre előbbretekintő terveket. A költségvetés bizonyos mértékig : kényteleni egyik évről a másikra számolni és gondolkozni. Legfeljebb a beruházások rubrikáit tekinthetnők olyan ablakoknak, amelyeken keresztül az államvezetés a távolabbi jövőre is próbál előrenézni. De minthogy még egy kicsiny családi háztartás sem egészséges akkor, ha csupán máról-holnapra vagy egyik hónapról a másikra él, úgy a nagy háztartásban, a bazatartáséban is szeretnők ennek a messzetekintésnek erőteljesebb jelentkezését. Hadd említsük itt fel futó példának, hogy a két szigetországnak: Japánnak KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. ij i és Angliának külön szervei vannak, amelyeknek az a feladatuk, hogy a jövő számára tartsanak számon, dolgozzanak ki és valósítsanak meg ilyen terveket, reformokat. Mi nem vagyunk a mindenáron való reformgyártásnak a hivei. Sok bölcseség volt a görög állami életben, ahol ha valaki reformgondolatot hozott, akkor kötéllel a nyakában kellett megjelennie, mert ha a népi közösség nem ítélte a közösség érdekében állónak az előterjesztett reformot, amely a hagyományt, a régi rendet akarta megbontani, akkor a kötelet a nyakára szorították. De azt kell mondanunk, van sok olyan reformgondolat, amely ha nem kerül elő, ha nem valósul meg, akkor kerül kötél a nyakára nem a reformernek, hanem annak, akinek a reform érdekében áll: a magyar nemzetnek. Nagyon (Szeretnénk, ha ezen a téren mozgósíttatnának a társadalmi erők, az érdekképviseletek, a mezőgazdasági, a mérnöki, az építészeti, az ügyvédi és orvosi kamarák, hogy a maguk reszortjában is készítsék el ezeket a generációra vagy legalábbis a közeli évekre előrenéző terveket. Ezeket a reszort-terveket azután valami agy trösztféle bizottságnak kellene számontartania, rendszereznie, egyeztetnie, amelynek létesítését el is indította a -pénzügyminiszter úr, úgyis, mint gazdasági csúcsminiszter^ tudomásunk szerint azonban ennek a működése és élete megállt, megakadt. T. Ház! A méig rendelkezésemre álló id'ö alatt néhány részletkérdést szeretnék az elmondottakhoz hozzáfűzni. A kultuszminiszter úr idevágó üdivös figyelmeztetése mieileitt is szóvá kell tennünk a reverzális-kérdést. Nemcsak azért, mert számtalan egyházközség konkrétté kívánta ezt többünk tői, a törvényhozás tagjaitól, hanem azért, mert ez a kérdés nenicsiak egyházii, felekezetig haniem magyar nemzeti kéxdés is. (Egy hang a) középen: Magyar kérdés!) A legteljesebb mértékben sine ira et studio beszélünk, amikor erről a kérdésről beszélünk, és legtávolabb áll tőlünk az, hogy bamelyik felekezet ellen, vagy különösképpen római katolikus testvéreink ellen irányuljon ennek a kérdésnek a felvetése. Ezt a kérdést a magyar lélek egységéért vetjük fel. Mindén oldalon sok gyötrelem forrása ez a nejhez ügy. 2235 házasság egyházi megáldását mellőzték ©miatt az, elmúlt esztendőben. Statisztikailag kimutatható a neverzális-harc miatt a vegyosházasságoik gyermekáldás tekintetében való esiökkentéirtéküsége. De ázt is megkérdezzük, hogy amikor 1894-ben a liberális éra alatt a liberalizmus egyik tipikus termékeként úgynevezett polgári szabadságjog volt az, hogy a házasfelek szabadságot nyertek arra,, hogy megegyezhessenek a szüleien dlő gyermek vallására nézvet akkor miért lett ez egy szinte állami törvénnyel a felekezetekre kényszerített terrornak az alapjaT A felekezetek — ismétlem — állami törvény miatt vannak arra kényszerítve, hogy nem engedve a maguk lelki birtokállományát, kénytelenek ezen a téren harcolni és egymással is 1 harcolni. Szeretném újból hangsúlyozni, hogy gravaminális hang % keserűség és epéskedési nélkül, sőt ennek még az árnyéka nélkül is teszem szóvá ezt a kérdést. Szeretnék rámutatni arra, hogy a reverzáliskérdés napirendretűzése véleményünk szerint sürgős volna, de ha a maeryarsáer egészségesen éi akkor ha nem most, die később okvetlenül el kell jönnie ennek az alkalomnak. Lehet, hogy hiáíba emeljük fel most is szavunkat, do kötelességünk a veszedelmet akkor is meglnáltani, ha nines füL amely meghallja. Köteles63
