Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-317

Az országgyűlés képviselőházának 317. ülése 1042 december l-én, kedden. 391 T. Ház! Az 5280-as rendjelet, amely hatálytalanította a szerb agrárreform juttatási részét, kénytelen volt intézkedni abban az irányban is, hogy mi lesz a szerb agrártörvényekkel a kincstárra szállott földekkel. így tehát kénytelenek voltunk a Délvidéken, a Házban hangoztatott és minden politikai párt programmjába felvett agrárreformmal is foglalkozni, kénytelenek voltunk ezt az 'agrárreformot megoldani, mégpedig véglegesem megoldani a Délvidéken. Ez a kérdés a Délvidék magyarsága szempontjából a legfontosabb és egyedüli alkalom arra, hogy »ai sokszor (elmulasztott jóvátételt íme, ezen a téren most megvalósítsuk, és ez a megvalósítás stádiumába is lépett. Elismerem, hogy az agrárkérdésekben különböző felfogások lehetnek. Elismerem készségesen azt i&, hogy különböző szempontok szerint mérlegelt birtokpolitikái másként és másként lehet elintézni. A termelés szempontja, a nemzeti szempont, a szociális szem" pont, a gazdasági racionális művelés lehetőségének a szempontja, a jövő fejlődés szempontja: mindezek egymagukban hatva, különkülön eredményeket hoznak és külön-külön el gondolásokat szülnek. A Délvidéken azonban az agrárkérdésben dönteni kellett, az agrár» kérdést meg kellertlt oldani, az agráreformoit végre kellett hajtani éspedig éppen a múlt tapasztalatai alapján, a magyar magasabbrendű államérdek, a magyar nemzeti szempont és a magyar szociális szempont döntő súlyú befolyása alatt. Ez az agrárintézkedés módot nyújtott airra. hogy a lehetetlen magyar szociális tagozódást a Délvidéken megoldjuk. A magyar lakosság nagy többségében agrárprolétár volt, ez a lakosság földhözjuttatás révén önálló exisztenciává fejlődött, vagy legalább is annak egy része. Módot nyugtattak az agrárintézkedések arrai, hogy a magyar községek megszűkült határai kibővüljenek, hogy a magyar nép szűk élettere kiterjeszkedjen és így életlehetőséget biztosítsunk a délvidéki mar gyarság számára. Módot nyújtott' ez a délvidéki (agrárrendezés arra r

is, hogy a délvidéki peremmagyarság pozícióját megerősítve, a miaigyair állam, a magyar nemzet hatalmi helyzetét dél felé való törekvéseit is megerősítse. Az agrárkérdéssel kapcsolatban hálás köszönetet mondok a magyar kormányzatnak, különösen Banff y földmívelésügyi miniszter úrnak, aki birtokpolitikai kirendeltsége révén a mai nehéz viszonyok között, akkor, amidőn ebben 'az agrárkérdésben még elvi síkon kaotikus állapot uralkodik, keresztülvitte az agrár földjuttatást és már eddig is több, mint 70.000 holdat juttatott a magyar kisexisztenoiák részére. Meg vagyok róla győződve, hogy a legrövidebb időn belül a baranyai és bácskai földhözjuttatás kérdése megoldáshoz jut és^ a Délvidéken a inagyairság< élettere kétszeresere növekszik. Ezzel a délvidéki magyarságot abba a helyzetbe hozzuk, hogy legalább is némikép behozza azokat a nagy hátrányokat, amelyeket a történelem folyamán és különösen a két évtizedes idegen elnyomásból számára adódtak. Az agrárkérdéssel kapcsolatban kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy miként oldották meg tezt a kéridést szerb vonatkozásban a jugoszláv agrárreform intéző tényezői. Egyrészt maximálták a földterület nagyságát 521 holdban—és hozzá műveletlen vagy más területekből álló szupermaximumokkal — ami nein aka; dályozta mleg őket abban, hogy a görögkeleta szerb püspökségnek 789 holddal többet hagyjanak meg, mint amennyit a törvény maximumként megenged. Nem akadályozta meg a szerb agrárreform azt siem, hogy a karlócai görögkeleti szerb érsekségnek a maximumon felül megmaradjon 6574 katasztrális hold és 184 négyszögöl. Nem akadályozta mes: a szerb agrárreform azt sem, hogy szerb közületeknek szintén a maximumon felül adjanak, ugyanakkor, amikor a magyar és. német községeknek, sokszor az utolsó barázdáját is elvették. Egyesekkel szemben is — nemzetiségi hovatartozásuk szerint — kegyesen járt el a szterb agrárreform. Például Dungyerszky Gedeonnak 2425 katasztrális holíd és 1406 négyszögöllel többet hagyott meg Dungyerszky Györgynek pedig 1441 katasztrális hold és 263 négyszögöllel. Azonkívül megengedte neki, hogy ezer holdat — és ^másnak nem tudom mennyit — szabadkézbői értékesítsenek, eladhassanak. Ezért helyes a magyar kormányzatnak az az álláspontja, amely az agrárreform alaprendeletében ie van fektetve, hogy a szerb agrárreform intézkedéseit flelül lehet Vizsgálni és azok irányában, akikkel szemben azt a szerb állam elmulasztotta érvényre juttatni, éppen az egyenlőség: alapján, éppen a szentistváni elvek hathatós alkalmazása miatt, a magyar állam utólag: végrehajtja. Kérném a földmívelésügyi miniszter úr őexcellenciáját, hogy birtokpolitikái kirendeltsége révén lezt a még mindig fennálló egyenlőtlenséget a magyar földbirtokosok és.más földbirtokosok között tüntesse el és a szupermaximumok revíziója révén a magyar földbirtokpolitikai kérdések megoldása céljából rendelkezésre álló földterületet imigyen is szaporítsa körülbelül 12,000 katasztrális holddal. A kisajátítással kapcsolatban van még egy .iellegzeties délvidéki kérdés, a béllyei uradalom kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Köztuidomású, hogy ez a 84.002 kat. holdat kitevő béllyei uradalom a jugoszláv államra szállott át s a jugoszláv államról, mint jogutódra, a magyar államra. (Vajna Gábor: De most nem a magyar államé!) A jelen körülmények között ez a birtok Albrecht főherceg kezeléseben van. Én úgy érzem, hogy az összes délvidéki magyar képviselők véleményének adok kifejezést akkor, amidőn azt kérem, hogy ha már a nemzetiségek és magyarok közötti vonatkozásban az egyenlőségiet keresztül akarjuk vinni, akkor magyar és magyar közt vigyük keresztül legalább a Délvidéken az egyenlőséget is. (Taps jobbfelől.) Ha magasabb nemzeti érdekből jóváhagyjuk azokat az intézkedéseket, amelyek révén a 300 holdas, 500 holdas vagy 1000 holdas magyar birtokosoktól elvették a földjüket, mert — úgy véljük -^- magasabb állami és nemzeti érdekből szükséges ezeknek igénybevétele birtokpolitikai célokra, nem . tudom, miért kellene meghagyni a 84.000 katasztrális holdat kitevő Albrecht-uradalmat éppen Baranyában, ahol az ottani magyar tömegek felerősítése számbelileg és fajilag is, elsőrendű nemzetpolitikai kérdéseink közé tartozik, daaz! Xlgy van! a közéven.) Kérném a magyar kormányt és a földmívelésügyi miniszter urat, hogy birtokpolitikai kirendeltsége révén tegye meg mindazokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy ha nem is az egész ierület, amely részben nádas, legelő és erdő, de legalább a szántóföld, amely körülbelül 20.000 holdat tesz ki. azaz ennek, maximumon felüli része igénybevétessék magyar birtokpolitikai célokra. (Helyeslés a közéven.) Kénytelen vagyok foglalkozni s délvidéki vonatkozás bán a társadalomszervezés kérdésével is. (Halljuk! Halljuk! a középen.) AE er-