Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-317

370 Az országgyűlés képviselőházának 317. ülése 1942 december 1-én, kedden. egyenesági leszármazott örökölhetne. Nevető örökösök helyett egy (részt az állam, a család­védelmi alap örökölne. Mindjárt megvan a fe­dezet bizonyos szociális intézkedéseik 1 megváló •sítására. Követelem a többgyermekes anyák foko­zottabb tiszteletét; nem úgy, hogy prémiumo­kat, díjakat és kitüntetéseket osztunk ki és rendszerint gyermektelen asszonyok, vagy agglegények osztják ki a díjakat, (Derül'.ség.) Mélyen t. Képviselőház! A családvédelmi alapot meg kell alkotni, a gyermektelen és egykés családokat erőteljesebben megadóz­tatni, erőteljesebb agglegényadót és örökösö­dési illetéket behozni. (Tildy Zoltán: Agg­legények ne, lehessenelk képviselők!) Nagyon nehéz egy agglegénynek szociális kérdésekhez hozzászólni, mert magát az, életet nem ismieri. (Mozgás.) Nem tudom, ki érzi találva magát. Én az igazságot hirdetem. (Helyeslés.) Vannak azután tiltó intézkedések, amelyek ugyancsak azt célozzák, hogy a magyarság szaporodjék és erősödjék ebben az országban. A nemzet fenntartója, életének alapja a nem­zet tiszta erkölcsi felfogása. Ezért a mostani­nál szigorúbb törvényt követelünk az erkölcs­telenség, a csábítás és a prostitúció ellen. Az erkölcstelenség bűn a közösség ellen. A leány­kereskedelmet eléggé ostorozza a törvény, de itt még szigorúbb intézkedéseket követelnék, ezeket éptúgyi büntetném, mint a testi gyilkoso­kat, ezekre egyetlen büntetés az akasztófa). A jháizasság szentség. Ezért a válás meg­szigorítását követelem. Beszélünk keresztény megújhodásról beszélünk keresztény erköl­csökről, (Tildy Zoltán: Sőt keresztény fajról!) keresztény fajról, őskeresztényekről, igazi ős­keresztényekről és még igazibbakról. Gazda­sági téren már nagyrészt kiszorították a zsidó­kat, ott, ahol lehetett; beültek ai stróhmannok. beültek az őskeresztények, de magát a szellemi életet, az erkölcsi életet nem tisztítottuk meg. A gazdasági őrségváltás megtörtént, de ezen a téren aüg törtéint valasmi. A régi szabadelvű korszaknak alkotása a •, polgári házasság. Azt, hogy ez milyen romboló hatással volt a keresztény morálra; a keresz­tény magyarságra, egypár adattal fogomi iga­zolni. A hercegprímásnak van egy javaslata, a tetszőleges polgári házasság, a fakultatív polgári házasság. Az egyház senkit nem kény­szerít, vagy nem kényszeríthet arra, hogy odamenjen, a templombai; aki a házassá­gát megkötötte a polgári hatóságnál, az az állam szemípontjából házastársnak te­kintendő, ha azonban a saját akaratából el­megy a templomba az Isten áldását kérni a paptól, azt hiszem, ezáltal elfogadta azt, hogy csak az egyház választhatja őt el. Tehát, hogy világosam beszéljek, mindenkinek joga van ott kötni házasságot, ahol akar, és az egyházi há­zasságkötést egyszerűen bejelenti az anya­könyvi hivatalnak,, hogy teljes nyilvántartás vezettessék és visszaélések ne történhessenek. T. Képviselőház! A polgári házasság behe­zatala előtt 1880-tól 1890-ig, tehát tíz év' alatt a válások száma 2.5 ezrelék volt. Ennél nagyobb nem volt az egész tíz év alatt. 1894 óta» tehát a polgári házasság ihatálybailépése után, állan­dóan emelkedett,, így például 1925-ben a válá­sok száma elérte a 72.6 ezreléket, tehát a tízsze­resére emelkedett, Követelem továbbá, t. Képviselőház, hogy aki a többgyermekes családot méltánytalan el­bánásban részesíti, azt úgy kell tekinteni, mini aki nemzetgyalázást követ el, amely nemzet­gyalázást szigorúan büntetni kell. Az a munka­adó, akii visszaél női munkásának kiszolgálta­tott helyzetével, ugyancsak nemzetgyalázást követ el és szigorúan büntetendő. Nagyjából ezek azok a javaslatok, amelyek­kel foglalkozói kellene. Mindezek a, magyarság megerősítését szolgálnák. Mindenekelőtt azon­ban nevelni kell a népet, tehát a krisztusi er­kölcsöt, az evangéliumot, szeretetet vinni be a magyar közéletbe és,elsősorban a magyar csa­ládokba. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon,} Ha már ennél a kérdésnél tartok, beszéljünk csak kissé a kereszténységről. Sok szó esik ma­napság erről és még több visszaélés történik ez­zel a szóval. Vannak politikai keresztények, vannak üzletes keresztények és, vannak olyan ügyesek, akik mind a kettőt ügyesen egyesítik magukban. (Pándi Antal: Vannak zsidókeresz­tények! — Derültség.) Hol a politika terén, hol az üzleti életben találkozunk velük. Nem is olyan régen még valamelyik szabadelvű demo­krata pártot boldogították és ma túllicitálják a legrégibb fajvédőt is. Ezek az alibit igazoló keresztény politikusok. Az üzletes őskereszté­nyek tegnap még kézlegyintéssel intézték el azokat, akik keresztény magyar kereskedelmet és ipart követeltek. Ismerek olyat aki kijelen­tette nagy bölcseséggel, hogy zsidó nélkül nincs kereskedelem, nincs ipar, az ország tönkremegy és ma az őrségváltásnál ugyanaz a férfiú első­nek jelentkezett s elfoglalta egy zsidó helyét. Igazi hogy saját magán igazolta állítását, meri olyan kereskedelem mellett, amit ő fog ott csi­nálni, tényleg elpusztul az ország. Tildy Zoltán t. képviselő úr igen érdekes megállapításit tett ennél a kérdésnél. Érdekeb volt a fejtegetése, amikor ostorozta azokat, akik az őskeresztény, az igazi keresztény, ti még igazibb keresztény jelszóval követnek el visszaéléseket. Ostorozta azokat, akik azt hi­szik, hagy mert okmányaik igazolják, hogy ök már mint keresztények születtek vagy. őseik keresztények voltak, ez mindenre jogosítja őket, minden szakértelem, tudlás és rátermettség nélkül. Ebben igaza volt, de , hogy milyen visszhangra talált ez a megállapítása, mutatja, hoigy az a többek közt egyetlen egészen nyíltan zsidó újság, amely elvesztette nevéből az első betűt, az »Az« szót, az »Újság« hozta ezt a különben értékes beszédet, természetesen nem Tildy Zoltán kedvéért... (Rajniss Ferenc: Ha­nem mert a zsidóknak tetszett! — Tildy Zoltán: Az a kérdés, hogy igaz-e vagy nem! — Raj niss Ferenc: Nem! Dehogy! — Zaj.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, ma­radjon csendben, Meskó Zoltán:... hanem mert a zsidóság ebből a beszédből újabb erőt gondolj merít­hetni a jövőt illetőleg. Ugyanez az újság egy­szerre felcsap a keresztények védőjének más szavaival élve. más beszédébe belekapcsolódva felcsap a keresztények védőjének, pedig ez az újság mindent elkövetett a múltban, sőt még 8 jelenben is, hogy a keres atnéy s égnek ott ártson, ahol csak tud. Osztozom abban, amit Tildy képviselőtársam mondott, hogy az öskeresz téuyséo- nem jogcím arra, hogy mást kiszorít sanak, aki rátermett és igaza volt. amikor ki­kelt az olyan keresztények ellen, az olyan po litikusok ellen, akik a kereszténységet csak hangoztatják, de a templomban soha életem

Next

/
Thumbnails
Contents