Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-316
iûése 1Ô4Ê november 27-én, pénteken344 Az országgyűlés képviselőházának 316 a legnemesebb dolog, minél inkább magyarrá válni s erényeinkben, magyar erényeink ben minél jobban megtisztulni és megerősödni. Ilyen magyarság nélkül új Európát) nem lebet építeni és nem is lebet ilyent elképzelni. És akkor, amikor itt viszásiságok történtek, akkor, amikor itt a nemzetiségek között nyugtalanságok fordultak elő, félreértések és talán tényleges bibák a magyarság és a nemzetiségek között, legyen szabad utalmom arra, bogy talán irányadó lehet a harctéren lévő magyar rok magatartása. Odakünn a harctériéin egy nagy magyar front áll, amely magyar fronton nemzetiségeink közüli is többen kint harcolnak. Ennek a magyar frontnak egy magyar vezénylő tábornoka van és minden magyar katona a parancsa szerint cselekszik. Ha azon a fronton belül az egyének máskép cselekednének és a maguk akarata szerint cselekednének, szétbomlana az a magyar front. Azt hiszem, hogy ez a példa vonatkozik miránk idehaza is. Itthon is együtt kell élnünk és együtt kell dolgozinunk.^ Az, aki nem ezt cselekszi, csak rosszakarója és ellensége lehet a magyar ügynek, az új Európának, a sokat emlegetett boldogabb, jobb Európának. Mi magyarok jót kívánunk minden nemzetnek. Azt hiszem^ minden magyar szívből óhajtja azt — és szeretnék itt a sok'altl emlegetett gyűlölet problémájára kitérni néhány szóval. — Kívánjuk, hogy igazságos béke köttessék a világon. Azt hiszem, nines, magyar, aki akár az ellenségnek is rosszat akarna), ha a maga ügyét is biztosítva és igazságosam elintézve látja. Mi hisszük azt* hogy az eljövendő békekötés csak akkor lesz j!ó, ha nem hagyja meg a gyűlöletet a nemzetek között, ha olyan békét 'teremt* amelly kiveszi azt a tüskét, melyet Trianon nagyon mélyen a lelkünkbe vertek és ami miatt új háború keletkezett. Mi hisszük, hogy nekünk magyaroknak ebben a harcban és az Európával való együttélésben szerepünk nem a gyűlöletnek, hanem á keménységnek, a határozottságnak, (a nyíltságnak a képviselete, a szeretettnek a kisugárzása. Ez a szeretet nem valami cukrosvíz. Sokat hallhattuk a szentistváni gondolatot is valami lágy, szétfolyó gondolatnak emlegetni, pedig Szent Istvánnak Ökle is volt, kardja iis volt és kérlelhetetlenül odaesiapott, amikor országunkról, nemzetünkről volt szó. Szeretném, ha! mindenki megtudná, hogy amikor szeretetről beszélünk, akkor nem gyengeség a mi szeretetünk, hanem igenis, segíteniakarás és segítenitudás. Szeretném, ha ezt mindenki megértené, ha megértenék azt, hogy ez az építőerő érdemes arra, hogy .az új életnek egyik alkotóereje legyen, ha meglátná mindenki, hogy a magyar nemzet vonásai szükségesek ahhoz, hogy az az új, tökéletesebb emberarc 'kialakíttassék, amelyet Isten formál és aimely formáló munkához niekünk, nemzeteknek és embereknek hozzá kell adnunk minden erőnket és akaratunkat. Szeretnénk a jobb és tökéletesebb emberarcot és hisszük, hogy ez a jobb és tökéletesebb európai emlbierarc csak a magyarság karakterével, à magyarság nemes, tiszta vonásainak, szabadságának, önállóságának, egész egyéniségének odaadásával formálódhatik ki. Tekintettel arra, hogy én a kormány munkájában nemcsak bírálni valót, hanem sok odaadást is látok, sok megfeszített, lelkes munlkát, sok nagy magyar akarást és nemcsak helybenállást, prédikációt és beszédet, mint ahogy hallottuk, hanem sok cselekedetet is, tekintettel továbbá arra, hogy ez a kormány tud építeni és megküzd olyan nagy problémákkal, mint amilyen volt az erdélyi vasútnak a megépítése, (Nagy László: A közellátás!) látva a naigy alkaráíst és a nagy sikereket* bizalommal fogadom el a megajánlási javaislatot. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Bajcsy-Zsilinisizky Endre! Elnök: Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő urat illeti à szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! A tavalyi költségvetési vitában hódoltam volt Teleki Pál államférfiúi szellemének. Ma is csak azt mondhatom: mérhetetlen Teleki 1 Pál érdeme aWban, hogy a legnehezebb külső és. belső köirüimények között fenntartotta és becsben tartotta a magya,r parlamentet s a maga elöklelő módján megbecsülte az ellenvélményt akkor is, ha a dolgok.'. lényegéiben szállt vele szembe. Teleki Pál utódja, Bárdoissy László miniszterelnök sem nyúlt formailag a magyar alfcotimányoisságjhoz, bár döntő fontosságú, nagy nemzeti kérdésekben, mint például a Szovjetunióval, majd az Amierikai Egyesült Államokkal való hiaidiállapotunk bejelentésének elhatározásában a legkjelvlésbibé sem tartotta 1 , magát a tételes mtagyar közjog előírásaihoz. Bárd'ossy utódia, a t. miniszterelnök úr, bennünket, őszinte parlaimeaitáris meggyőződésű ellenzékieket azzal örvendeztetett meg miniszterelnöki beköszöntőjében, hogy a parlamentarizmus meggyőződéses hívének mondta magát. Továbbment tehát Teleki Pálon és nemcsak az alkotmányosságot, hanem az ősi, rendi alkotmányosságra szervesen felépült modern magyar parlamentarizmust ib elfogadta nemzetünk minden áron megvédendő politikai életformájának. Ennelki a kijelentésaiek és, ennek a parlamentáris miniszterelnöki meggyőződésnek egy nagyon fontos és súlyos velejárója kell, hogy ' legyen a jóhiszemű ellenzék ellenvéleményének meghallgatása és megbecsülése. Egyebet nem is kérünk. Nem várjuk é®< nem várhatjuk, hogy a miniszterelnök úr iéis a mai kormány magáévá tegye akár belpolitikai, alkar külpolitikai tétai a mi ellenzéki felfogásunkat* de igenis elvárhatjuk, hogy ezt SL mi ellenzéki felfogásunkat a miniszterelnök és a vezetése alatt álló kormánypárt is meghallgassa és meg beesülje. Minden mástól eltekintve azért is, mert a forradalmaknak elébe vágni csak úgy lehet, ha a tisztességes parlamenti ellenvélemény szabadion és idejében — az idejiéhen szón van a hangsúly — megnyilatkozhatik törvényes formák, között és az ellenzéki hazafiúi meggyőződés nem szorul forradalmi eszközökre. (Ráta Kálmán: Ügy van!) Kérnem kell az igen t. miniszterelnök nrat, vonja le egyfelől a parlamentárizmusi rendszerének, másfelől a maga világosan kifejezett parlamentáris meggyőződésének azt a következését* hogy mivel ebben az országban igenis bőségesen, van ellenvélemény, még pedig az államvezetés minden terén, ennek a véleménynek! mindaddig, amíg fentartjuk — es fenn fogjuk tartani — az évezredes nemzeti magyar öpikormányzatot, joga van megnyilatkoznia. Jogunk van ellenvéleményt nyilvánítani nemcsak apró, mondhatni, piszlicsár reszletkérdésiekbenj hanem a nemzet nagly, életbevágó sorskérdeseiben is.
