Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-316
Az országgyűlés képviselőházának 316. De meggyőződésem szerint a nemzetnek is érdeke, hogy tisztán és világosan lássuk egymás álláspontját és egy régi középkori mondás formulája szerint elmondhassuk: itt Guelf, itt Ghibellin. A magyar nemzetnek nem érdeke, hogy korszerűnek mondott mechanikus és nem lélekből való gondoükozásbeli egységet erőszakoljon bárki is a magyar közvéleményre. (Ügy van! a jobboldalon.) Tudomásul kell vennie a t. miniszter úrnak, hogy az ő kormányának politikájával szemben hatalmas ellenzéki tömegek állnak (Iticze Antal: Egymillió zsidó elsősorban!) és a magyar nemzet érdelke, ihlogy ez. a valóság ne hamisíttassék meg. A független kisgazdapárt nem azért szerepel ilyen szerény számban a képviselőházban, mert csak e számnak megfelelő tömegek állottlak mögöttünk, hanem főleg azért, mert egy szerencsétlen és igazságtalan választói jog és egy még szerencsétlenebb és igazságtalanabb választási eljárás, legfőképpen pedig a legszerencsétleneibb választási kampány megfosztott Iblennünlket attól a lehetőségtől, hogy legalább 60 képviselőt hozzunk be ebbe a, képviselőházba. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon. — (Palló Imre: Olyan eset nem létezik!) Nem volt szerencsés dolog az 1939-es választás. Nálamnál nincs Teleki Pál egyéniségének nagyobb tisztelője és, megbecsülő je, de azt mondom, bogy minden szép és nagy kezdeményezése mellett ennek iá kiváló áll am férfiúnak volt egy nagyon súlyos- tévedése: az 1939-es választás. Ez a választási elmosta a magyar (közvélemény valódi erőarányait. De hivatkozom ebben a nehéz pilanatban arra, hogy mögöttünk százezrek, talán milliók állnak, (Baky László: Tyűha!) elsősorban a magyar parasztság tömegei. (Mozgás a középen.) Ne nevessen a képviselő úr, ön nem nagyon ismeri a magyar életet. (Zaj a középen.) Természetesen tiszteletben tartjuk a többségi elvet. Foglalkozzék inkább a saját problémáival a képviselő úr, elég sok a kifogásolni valónk 1 azzal szemben. Elnök: Kérem, képviselő úr, szíveskedjék a^ beszéd szokásos keretei közt maradni és ne térjen ki személyes figyelmeztetésekre. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Csak kérnem kell a miniszterelnök urat, ne kicsinyelje le a magyar paraszti ellenzék erejét, a mi csekély képviseleti számunkra való hivatkozással. T. Ház! Nem^tudom, hogy a t. miniszterelnök úr hogyan ítéli meg az elmúlt 67-es korszakot például külpolitikai szempontból. Hatvanhetes volt-e az első világháborúig,, vagy negyvennyolcas? Hogyan értélkeli a kiegyezés korszakát, annak kormánypolitikáját és az ellenzékét 1 ? Külpolitikai vonatkozásban a korszak nagy aktorait, a, kossuthi lángész isugalmazásait, a magyar politikai szellem olyan hatalmas bajvívóinak vitáját, aminő például Szilágyi Dezső és Ugrón Gábor párbaja volt a bécsi delegációban 1900 január 12rén. Hatalmas volt ez a szellemi párbaj, ha az ősi politikai szenvedélyek összecsapását szemléljük 'benne, de ugyanakkor a "kifinomult magyar politikai értelem viaskodása is. A magam részéről Ugrón Gábor igazát vallom, aki tisztán látta a hármasszövetség fogyatékosságait és keserves erőfeszítéssel próbálta megvilágítani egy hanyatló korszak nemzedéke előtt az örök éa változhatatlan célokat, szempontokat és feladatokat, 'amelyekből a másik nagy szellemi atléta. Szilágyi Dezső már sokkal kevesebbet értlett. De Ugrón Gáborra, a nagy rabonbánra ülése 1942 november 27-én, pénteken. 345 nem csak azért hívom fel a mostani képviselőház figyelmét, hogy az ő igazságát hangoztassam bajvívó ellenfelével, Szilágyi Dezsővel szemben, hanem azért is, hogy rámutassak Ugrón Gábor személyében és működésében az ellenzékiségnek ama magas ideáljára, mely nem vész el a terméketlen tagadás felhőiben, hanem: megpróbálja, hogy munkálójává váljék a magyar sorsnak olyan keretben és olyan körülmények között is, amelyet valójában elvileg elutasít. Ugrón Gábor a perszonális osztrák-magyar uniónak volt a híve, ellenzője az 1867-es kiegyezésnek és folytatója Kossuth színtiszta magyar történelmi, közjogi és külpolitikai felfogásának. De inem volt hajlandó kényelmesem a maga igazságainak felhőibe burkolódzni, hanem a kigyezés tagadásával is bement a delegációba. Az osztrák-magyar delegációból vette ostrom alá a 67-es kiegyezést és méginkábh a hármas szövetséget. Ténynek ismerte el egyiket is, másikat is és e tények kereteiből indította a maga ostromát az akkori rendszer ellen a magyar külpolitikai szabadságért és önállóságért;, elsősorban a magyar-délszláv megértésért és együttműködésért. Talán egészen más hadihelyzet alakulhatott volna ki az első világháborúban, sőt esetleg az a világháború ki sem tört volna,^ ha idejében érvényesülhetett volna Ugrón Gábor zseniális megérzése és előrelátása éppen délszláv vonatkozásban. Az idősebb »Andrássy Gyula és Ugrón Gábor mellett a t. miniszterelnök unnak egyik csodálatosan tisztán látó, nagyszellemű rokona, Kállay Béni volt az, aki a magyar politikai ösztön és a tiszta magyar politikai értelem és tudás eszközeivel megmutatta, hol kell keresni a magyar állam külpolitikájának idegközpontját és'legfőbb feladatát: a délszláv r kérdés riae-yvonalú és okosi megoldásában, (vitéz Nagy Iván: Délszlávok nincsenek! vannak horvátok és szerbek.) Én in agyon jól tudom, képviselő yr, jobban tudom, mint ön. (vitéz Nagy Ivan: On csinál Jugoszláviát itt a magyar parlamentben!') Képviselő úr ne szóljon* közbe, mert roszówtil foe- iárni. (Derülten balfelől. —- Zoj és felkiáltások iobbfelnh Mi ez? FenyeaetődziM! -— Ilovszky János: Micsoda dolog ezf) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy a rend fenntartásának kötelességét szíveskedjék nekem átengedni! Ez nem a képviselő úr dolgai ( Dßrültseo.) Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Képviselőház! Fájdalom, hiába volt Ugrón Gábor minden igazsága, hiábavaló volt Kállay Béni minden nagy tudása és tisztánlátása. Mint ahogy az idősebb Andrássy Gyula hiába próbálta meg a 67-es kiegyezés keretei között az igazán nagyszabású és ősi hagyományú magyar külpolitika továbbfolytatását és hiába 'alkotta eredetileg olyanná azi osztrák-magyar-német szövetségét és az ő nyomdokain utódja, Kálnoky külügyminiszter, a hármasszövetséget^ hogy abban világosan és tisztán kifejezésre jusson a magyar nemzet és a magyar birodalom önálló külpolitikai szelleme és érdeke, amely biztosította számunkra a szabad dinlomáciai utat e védelmi szövetség kereteibein Nyugat feléddé Andrássy nagyvonalú szerb és horvát politikája révén a magyar-délszláv jobb megértés irányában is. A hármas-szövetség későbbi folyamán elkallódott az idősebb Andrássy Gyula minden
