Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-310

Az országgyűlés képviselőházának 310. terén jelentkező újabb fejleményekről ai közvé­lemény is megfelelő tájékoztatást kapjon, (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el.) Fontos az, hogy a nemzetiségi politikai te­rén egységes felfogás érvényesüljön, amely­nek irányát minden időkben osak a felelős kormány adhatja meg, a társadalom feladata viszont azt megfelelően és fegyelmezetten alá­támasztani. Felszólalásomban a történelmi fejlődés és a közelmúlt tanulságai alapján mes- akarom állapítani a nemzetiségi kérdés helyes kezelé­sének irányelveit, meg akarom jelölni azt, hogy ezeknek alkalmazása a hazai nemzeti­ségebet mire kötelezi, viszont külön ^ kívánok foglalkozni a bécsi paktum jelentőségével', a német nemzetiségi kérdés alakulásával és meg­nyugtatói kezelésének feltételeivel. Előre jelzem azt, hogy az ország nemzeti­ségi viszonyai még nem alakultak ki végle­gesen és így természetszerűleg a. ' rendezés végleges elvei isi majd csak a háború befejez­tével, az ország nemzetiségi térképének vég­leges kialakulásával fognak kijegec©sedni. T. Ház! A török hódoltság előtt Magyaror­szág egységes nemzeti állam volt. A töröK hódoltság után ez az előnyös helyzete meg­szűnt, mindazonáltal az államvezetés az állam­alkotó magyar nép kezében maradt és így aa ő irányítása alatt indult meg a betelepült nemzetiségek békési élete. Ezt a harmonikus együttműködést a franciái forradalom hullá­mai bontották meg, amely szellemi áramlatok végső íkifejlésükben 1918-ban termettek meg eredményüket. A trianoni Magyarországnak 92.1% magyar mellett csupán 5.5% német és együttvéve alig 3% más nemzetiség© maradt. A területvissza<­csatolások folytán ez a helyzet ismét lényege­sen megváltozott, ami a ' masryar kormányt ismét súlyos feladatok elé állította. A feladatok nehezek egyrészt azért» mert hiszen húszéves távollét, idegen impérium alatti élet után kerültek vissza ezek a nem­zetiségek, másrészt itt is egészen más, válto­zott viszonyokat találtak. Súlyosbítja a hely­zetet még az is, hogy visszatérésük nem egy békés, nyugodt polgári időszakban, hanem a legsúlyosabb (háborús viszonyok között tiör­tént, amikor a polgári éleit * menetét a háborús erőmegfeszítéseikkel kapcsolatos rendkívüli in­tézkedések egyébként is megzavarják. Ezért hangsúlyozta Kállay miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében a nemzetiségi kérdés fontosságát és jelezte azt, hogy^ Magyarorszá­gon ezzel a kérdéssel, minden tényezőnek szá; molnia kell. Ügy érzem, kemény történelmi tanulságok figyelmeztetnek e bölcs szavak igazságára. Ne felejtsük azt, hogy a nemzeti­ségi kérdés megoldatlan volta robbantotta szét a Monarchiát és> osztotta fel Magyar­országot. Éppen ezért Trianonban nemzeti államo­kat igyekeztek megteremteni, ez azonban csak Magyarországra nézve sikerült, a többiek, az utódállamok ismét csak tele voltak nemzeti­ségekkel. (Ügy van! jobbfelől.) Miután a vezető népek ezekben az utódállamokban uralomrai törekedtek és nemzetiségi kérdéseiket meg­oldani nem tudták és a helyzet rosszabb lett, mint amilyen volt a nagy monarchiában, (Ügy ülése 1942 november 20-án, pénteken. 23 van! Ügy van!) máról4hiolnaprai felbomlottak és összeomlottak. T. Ház! Ebiben az összeomlásban igen nagy tanulság rejlik mindenki számára és a mi szá­munkra is. Ebből megtanulhatjuk azt, hogy a vezető nép egyedunalmával, erőszakra' épített rendszerekkel tartós állapotot teremteni nem lehet, túgy van! jobbfelől.) A viisiszatért nem­zetiségeket tehát nemcsak jogilag, hanem lelki­leg is bele kell kapcsolnunk a magyar államba. Méltányolnunk kell azt, hogy húsz éven át távol éltek és így a visszacsatolással, az átállí­tással kapcsolatiban nemcsak jogi és gazdasági, hanem érzelmi és lelki szempontok is jelentkez­nek és hogy ezeknek a megoldása máró'1-hol­napra nem történhetik meg. Ehhez hosszú időre és talán több generációra is szükség valn. Nem elég tehát az egyenlő jogok biztosí­tásai; az erősebb türelmével, szeretetteljes bá­násmóddal kell a mesterségesen felállított, fel­épített válaszfalakat ismét lerombolni. Az egyes nemzetiségeket, sajátosságaiknak megfe­lelően kell kezelni. A korszerű magyar nemze­tiségi politika művészete éppen ebben, a kér­dések egyéni kezelésében, a romboló erők kö-' zömibösítésében és a népi erőknek a közös cél felé való irányításában jelentkezik. Éppen ezért fontos, hogy az igazgatást igen kiváló, a nemzetiségek viszonyait ismerő tiszt­viselők lássák el. Minden tisztviselőt hasson át az a tudat, hogy ő is egyik pillér© a szent­istváini birodalmnak, éljen benne a magyar faj hivatástudata., amelynek maradéktalan betöl­tésétől függ a magyatr állam fenmaraidása, A tisztviselőkéipzést az egyetemeken, a szemináriumokban, a tanítóképzőkben, a jegy­zői tanfolyamokon, mindenütt új alapokra kell helyezni. E tekintetben nagy hivatás vár a magyar társadalomra is. Szükséges a nemzeti­ségi nyelveknek az elemi és középiskolákban való oktatása is. a helyi viszonyoknak meg­felelően. Csakis ily módon leíhíet ai nemzetisége­ket megértő társadalmat kitermelni és az igaz­gatásukra alkalmas tisztviselői kart is nevelni. Ezzel szemben a nemzetiségeknek is meg kell értenipk az elmúlt húsz esztendő tanul­ságait. A jobb sorsot igérő, de meg nem való­sító államok összeoimlottak. Ugyanekkor a meg­csonkított Magyarország fejlődött, erősödött és amikor az óra ütött, betöltötte ezeréves hiva­tását. A sors most Visszahoztál őket Szent Ist­ván birodalmaiba, jeléül annak, hogy a Kárpá­tok övezte Dunamedencében élő népek ©1­választhatatllatn sorsközösségben élnek a ma­gyarsággal. A biztonságot nyújtó, nyugodt pol­gári, élet csak e sorsiközösséffben. csak az erő« magyar állam kebelében található meg. Éppen ezért az itt élő nemzetiségek sza­badsági ogai addig terjednek, amíg azok a ma­gyar állam egységét meg nem bontják. Ilyen bontóerő egyrészt a bolsevizmus, amely a pánszlávizmus utódja és mint tudjuk, a pro­letárok megváltását hirdeti. Ez a megváltás azonban — és ezt ugyancsák tudjuk — a leg­szörnyűbb szolgaság. Ezzel a láza-lommal nem­zetiségünknek már egyszer s mindenkorra* sza­kítaniuk kell. A múlt tanulságai alapján fel kell azonban magukat' vértezniük a bontó erők másik csoportjával, a szomszédos nemzeti álla­mok részéről jelentkező befolyásokkal szem­ben is. Egyrészt azért, mert a Kárpátok meden­céjének földraijzi, gazdasági és politikai egy­ségével szemben elkövetett merényletek eddig

Next

/
Thumbnails
Contents