Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-310

Az országgyűlés képviselőházának 310. terén jelentkező újabb fejleményekről ai közvélemény is megfelelő tájékoztatást kapjon, (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el.) Fontos az, hogy a nemzetiségi politikai terén egységes felfogás érvényesüljön, amelynek irányát minden időkben osak a felelős kormány adhatja meg, a társadalom feladata viszont azt megfelelően és fegyelmezetten alátámasztani. Felszólalásomban a történelmi fejlődés és a közelmúlt tanulságai alapján mes- akarom állapítani a nemzetiségi kérdés helyes kezelésének irányelveit, meg akarom jelölni azt, hogy ezeknek alkalmazása a hazai nemzetiségebet mire kötelezi, viszont külön ^ kívánok foglalkozni a bécsi paktum jelentőségével', a német nemzetiségi kérdés alakulásával és megnyugtatói kezelésének feltételeivel. Előre jelzem azt, hogy az ország nemzetiségi viszonyai még nem alakultak ki véglegesen és így természetszerűleg a. ' rendezés végleges elvei isi majd csak a háború befejeztével, az ország nemzetiségi térképének végleges kialakulásával fognak kijegec©sedni. T. Ház! A török hódoltság előtt Magyarország egységes nemzeti állam volt. A töröK hódoltság után ez az előnyös helyzete megszűnt, mindazonáltal az államvezetés az államalkotó magyar nép kezében maradt és így aa ő irányítása alatt indult meg a betelepült nemzetiségek békési élete. Ezt a harmonikus együttműködést a franciái forradalom hullámai bontották meg, amely szellemi áramlatok végső íkifejlésükben 1918-ban termettek meg eredményüket. A trianoni Magyarországnak 92.1% magyar mellett csupán 5.5% német és együttvéve alig 3% más nemzetiség© maradt. A területvissza<csatolások folytán ez a helyzet ismét lényegesen megváltozott, ami a ' masryar kormányt ismét súlyos feladatok elé állította. A feladatok nehezek egyrészt azért» mert hiszen húszéves távollét, idegen impérium alatti élet után kerültek vissza ezek a nemzetiségek, másrészt itt is egészen más, változott viszonyokat találtak. Súlyosbítja a helyzetet még az is, hogy visszatérésük nem egy békés, nyugodt polgári időszakban, hanem a legsúlyosabb (háborús viszonyok között tiörtént, amikor a polgári éleit * menetét a háborús erőmegfeszítéseikkel kapcsolatos rendkívüli intézkedések egyébként is megzavarják. Ezért hangsúlyozta Kállay miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében a nemzetiségi kérdés fontosságát és jelezte azt, hogy^ Magyarországon ezzel a kérdéssel, minden tényezőnek szá; molnia kell. Ügy érzem, kemény történelmi tanulságok figyelmeztetnek e bölcs szavak igazságára. Ne felejtsük azt, hogy a nemzetiségi kérdés megoldatlan volta robbantotta szét a Monarchiát és> osztotta fel Magyarországot. Éppen ezért Trianonban nemzeti államokat igyekeztek megteremteni, ez azonban csak Magyarországra nézve sikerült, a többiek, az utódállamok ismét csak tele voltak nemzetiségekkel. (Ügy van! jobbfelől.) Miután a vezető népek ezekben az utódállamokban uralomrai törekedtek és nemzetiségi kérdéseiket megoldani nem tudták és a helyzet rosszabb lett, mint amilyen volt a nagy monarchiában, (Ügy ülése 1942 november 20-án, pénteken. 23 van! Ügy van!) máról4hiolnaprai felbomlottak és összeomlottak. T. Ház! Ebiben az összeomlásban igen nagy tanulság rejlik mindenki számára és a mi számunkra is. Ebből megtanulhatjuk azt, hogy a vezető nép egyedunalmával, erőszakra' épített rendszerekkel tartós állapotot teremteni nem lehet, túgy van! jobbfelől.) A viisiszatért nemzetiségeket tehát nemcsak jogilag, hanem lelkileg is bele kell kapcsolnunk a magyar államba. Méltányolnunk kell azt, hogy húsz éven át távol éltek és így a visszacsatolással, az átállítással kapcsolatiban nemcsak jogi és gazdasági, hanem érzelmi és lelki szempontok is jelentkeznek és hogy ezeknek a megoldása máró'1-holnapra nem történhetik meg. Ehhez hosszú időre és talán több generációra is szükség valn. Nem elég tehát az egyenlő jogok biztosításai; az erősebb türelmével, szeretetteljes bánásmóddal kell a mesterségesen felállított, felépített válaszfalakat ismét lerombolni. Az egyes nemzetiségeket, sajátosságaiknak megfelelően kell kezelni. A korszerű magyar nemzetiségi politika művészete éppen ebben, a kérdések egyéni kezelésében, a romboló erők kö-' zömibösítésében és a népi erőknek a közös cél felé való irányításában jelentkezik. Éppen ezért fontos, hogy az igazgatást igen kiváló, a nemzetiségek viszonyait ismerő tisztviselők lássák el. Minden tisztviselőt hasson át az a tudat, hogy ő is egyik pillér© a szentistváini birodalmnak, éljen benne a magyar faj hivatástudata., amelynek maradéktalan betöltésétől függ a magyatr állam fenmaraidása, A tisztviselőkéipzést az egyetemeken, a szemináriumokban, a tanítóképzőkben, a jegyzői tanfolyamokon, mindenütt új alapokra kell helyezni. E tekintetben nagy hivatás vár a magyar társadalomra is. Szükséges a nemzetiségi nyelveknek az elemi és középiskolákban való oktatása is. a helyi viszonyoknak megfelelően. Csakis ily módon leíhíet ai nemzetiségeket megértő társadalmat kitermelni és az igazgatásukra alkalmas tisztviselői kart is nevelni. Ezzel szemben a nemzetiségeknek is meg kell értenipk az elmúlt húsz esztendő tanulságait. A jobb sorsot igérő, de meg nem valósító államok összeoimlottak. Ugyanekkor a megcsonkított Magyarország fejlődött, erősödött és amikor az óra ütött, betöltötte ezeréves hivatását. A sors most Visszahoztál őket Szent István birodalmaiba, jeléül annak, hogy a Kárpátok övezte Dunamedencében élő népek ©1választhatatllatn sorsközösségben élnek a magyarsággal. A biztonságot nyújtó, nyugodt polgári, élet csak e sorsiközösséffben. csak az erő« magyar állam kebelében található meg. Éppen ezért az itt élő nemzetiségek szabadsági ogai addig terjednek, amíg azok a magyar állam egységét meg nem bontják. Ilyen bontóerő egyrészt a bolsevizmus, amely a pánszlávizmus utódja és mint tudjuk, a proletárok megváltását hirdeti. Ez a megváltás azonban — és ezt ugyancsák tudjuk — a legszörnyűbb szolgaság. Ezzel a láza-lommal nemzetiségünknek már egyszer s mindenkorra* szakítaniuk kell. A múlt tanulságai alapján fel kell azonban magukat' vértezniük a bontó erők másik csoportjával, a szomszédos nemzeti államok részéről jelentkező befolyásokkal szemben is. Egyrészt azért, mert a Kárpátok medencéjének földraijzi, gazdasági és politikai egységével szemben elkövetett merényletek eddig