Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-316
320 Az országgyűlés képviselőházának $16. nek a rendnek a sorsa ugyanis éppoly mostoha, mint magának a polgári iskolának a kezelése. A főiskolai tanulmány ellenére, az előmenetele lassú. Nyolc évvel jár az azonosvégzettségíi középiskolai tanári státus mögött és csak öt évvel előzi meg a népiskolai tanítói státust. A VI. fizetési osztályba kinevezéssel csak korlátolt számban jutnak be, A többségük így éppen úgy a VII. fizetési osztályban fejezi be szolgálatát, mint a népiskolai tanítók. Az igazgatók a háború előtt havi 50 aranykoronás, nyugdíjba beszámított díjazásban részesültek. Ma az igazgatói pótlék az osztályok száma szerint 20—40 pengő. A pótlék a nyugdíjba nem számít bele, rendszeresített igazgatói állás, külön igazgatói státus, amely más közép- és középfokú iskoláknál van, itt nincs. Pedig az 1935 : VI. te. szerint az iskolának az igazgató az elsőfokú tanügyi hatósága. Törvény biztosítja, hogy igazgatói státust kell teremteni és nem hajtották végre a törvényt. Érdekes összehasonlítást tenni az elérhető magasabb fizetési osztályok aránya szerint a tanügyi státusok között. A polgári iskolai tanári státus tagjai 5%-ban nevezhetők ki a VI. fizetési osztályba. Az 1942. évben a kinevezhetők százaléka 3"5% volt, ezúttal ez a szám 4%, tehát még mindig nem érte el a meghatározott százalékot. Másutt emelték ezt a számot, náluk nem. A népiskolai tanítók a VII. fizetési osztályba 10%-ban nevezhetők ki. 1942-ben kinevezhető volt 5*5%, a jelen költségvetés szerint tényleg 10% nevezhető ki % Itt tehát emeltek, az engedélyezhető százalékot teljesen kimerítették, jóllehet, ez az ezernél több tanító magasabb fizetésének vállalását jelenti. A polgári iskolai tanárok még mindig csökkentett százalékban jutnak kinevezési lehetőséghez, pedig csupán 23 tanár fizetéstöbbletét takarítja meg vele az állam. Annál több lelki keserűséget okoz ez az érdekeltek körében. A gimnáziumi igazgatók státusában 1942-ben kinevezhető volt az V. fizetési osztályba az igazgatók 25%-a. A jelen költségvetés szerint ez a szám jelentősen emelkedik, az v igazgatók 30%-ának biztosítj költségvetés az V. fizetési osztályba való bejutás lehetőségét. Kérdezem, miért sajnálják az ország' tanárainak számában többséget jelentő polgári iskolai tanárságtól a VI. fizetési osztályt? Tessék lehetővé tenni, hogy ne csak 5% jusson be ebbe^ a fize<téi osztályba, — még ezt a rendelkezést sem hajtják végre — hanem legalább 10% kapja meg erre a lehetőls éget. , Egy másik érdekes sajátossága a költsésrvetésnek. hogy a miniszter úr a közéoiskolák mindegyikében beállítja az osztályfőnöki díjat. Ez az összeg nem sok. évi 50—60 pengő, a polgári iskolák tanáraitól azonban ezt is megtagadja, holott az osztályfőnök iskolai munkakörében semmi eltérés sem állaoítható meer. Milyen címen csinálja ezt a miniszter úr? (Pánídi Antal: Mostohagyermek-címen!) Régi sérelme a polgári iskolai tanárságnak a népiskolai tanítói szolerálat méltánytalan beszámítása, ami miatt fizetésben többen hátrább kerültek, mintha tanítók maradtak volna. Ufvanígy figyelmen kívül hagyják a hadiszolgálatot és a foarsáfot. A helyettes tar nári szolgálat ma is két évben van megállapítva. További sérelem a tanítóságnak a tanügyi eímadnmányozásakból való kirekesztése és az is. amit a miniszter úr beszédében közbeszólásokm már mondottam, hogy a kul'ftnszmiuisztériumban csak egyetlenegy polgári W ülése 1942 november 27-én, pénteken. kolai tanár teljesít szolgálatot, az is nőtlen. Gimnáziumból 36 tanár, népiskolából 10 tanár van berendelve, polgári iskolákból csak 1. Kérdem, vájjon az a polgári iskolai tanár nem volna jó előadó polgári iskolai kérdéseknél? A polgári iskolák már ma sem tudják befogadni a jelentkező tanulók tömegeit, iskolaépítésére mégis c&upán 600.000 pengő az előirányzott összeg, a gimnáziumoknál pedig 2,100.000 pengő. Igen helyeslem a miniszter úrnak azt az elgondolását, hogy sok gimnáziumot meg fog szüntetni és átalakítja azokat — azt mondotta, hogy már most hallja az ellenzéseket ezzel kapcsolatban — más iskolává. Tessék polgári iskolát csinálni az alsó négy osztályból, a felsőre pedig a szakképző skolákat építse rá a miniszter úr a városok szerint mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari irányzattal. A szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola elhelyezése már kezdettől fogva nem felel meg a kívánalmaknak. Az épület teljességgel elégtelen 528 hallgató befogadására!. Csodálkozom, hogy akad 528 fiatalember, aki ezek után is elmegy a polgári iskolai tanári pályára. A tanárképző még ülőhelyeit sem tud biztosítani minden hallgatónak. Szemináriumi foglalkozásoknál a hallgatók a folyosóikion állva dolgoznak. A megnagyobbodott ország szükségletét egy tanárképző már nem képes ellátni, legalább még egynek a felállítása volna szükséges Erdélyben. Ez a másik tanárképző meg is volt Kolozsvárott, mielőtt a megszáll s megtörtént volna». T. Ház! Ezek a sérelmeik talán valahogy nem is illettek elvi sikon mozgó fejtegetéseimhez ; azonban nekem, aki 10 éven át polgári iskolában tanítottam, 6 éven át elemi iskolában működtem, benne éltem a tanári társadalomban, láttam annak munkáját, a középiskolákban is láttam a tanárság munkáját, érettségit is szereztem a tanítói oklevélen kívül — meggyőződésem az, hogy a polsrári iskolai tanárság vésrzi az egyik lesrnehezebb feladatot a tanári társa dialom- és nemzeitnevelő munkában, mert a legnehezebben nevelhető ifjúsásrot kanja. (TTéfyeslés o szélsŐbcdola'álon.) a külterületek ifiúságát, sokszor a család mételyezett politikai légköréből kikerülő ifjúságot kanja és ebből olyan nemzeti szellemmel átitatott társadalmat nevel, amely a munír'ástömegekben, az altiszti személyzetben mindenütt megállja a helyét, Éopén ezért követeljük a magyar kultúrpolitikától, hogy a polo-ári iskola és a oolgári iskolai tanárság érdekében mindent tegyen meg-, hogy a társadalmi osztelvok közö + t mea-szűnienek ezek a választófalak, hogy eg-yszintheu leg-yen a magyar társadalom és a mágia szellemi kultúrájával oldia meg- az átmenetet é« biztesítsa az úi ezeresztendős- integer Magyarországot A Tneo-bstalniazási java«'la+oit nAm fogadom el. CH^h/csJ^st fig tavs a szélsob^^t^fJov — A svónrifrof üdvözlik,) KlnîîV; Szólásra következik 1 ? "Pnrnriszilry GiWa iegyző: Fenéik István ! Elnök: Fenczik István képviselő urat illeti a szó. F^uczik István: T, Ház! Fülünkben cseng még Kormányzó Urunknak a nauokban a Házhoz intézett szavaiból (olvassa): »Történelmünk során talán sohasem Volt nagyobb szükség a nemzeti esrységre, mint ennek a most folyé- élethalál küzdelemnek idején, amelynek
