Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-316
Az országgyűlés képviselőházának 316. Hogy a mi ifjúságunk nem szerető! a szar badpályákat, annak népnevelési rendszerünk az oka. Minden iskolatípusunk állami nyugdíjasságra nevel. A magyar nép is van olyan szorgalmas és munkaszerető, mint a francia vagy a hollandus, a drága magyar föld is van, olyan jó, hogy szakszerű éis a külföldi keresletnek megfelelő műveléssel meg lehetne a hozamot háromszorozni. A magyar i(par is fejlődőképes, elég sok fejlődési lehetőséget rejt magában, ha más volna a. nevelés, más prespektíva nyílnék az ifjúság előtt, más irányt »zabának ez elhelyezkedési törekvéseknek. Ezekből is láthatjuk, hogy a polgári iskola megreformálása, illetőleg mint alapnak elhelyezése fontos nemzeti érdek. Éppen ezért most legyen szabad feltárnom azokat a sérelmeket» amelyek a polgári ilskolai tanárságot és ezt az iskolatípust érik ma, amikor éppen erre kellene felépíteni azt az iskolacsoportot, amely összekötné a legalsóbb társadalmi osztályt a középosztállyal és egy olyan középosztályt teremtene, amely sokkal inkább nemzetfenntartó erővel rendelkeznek, mint a mai.' Az egyetlen iskola, amely erősen veszélyeztette, illetve veszélyeztetni akarta a polgári iskolát; a nyolcosztályú elemi iskola. Sokam voltak, akik azt mondották, hogy a nyolcosztályú elemi iskolával a polgári iskolát szeretnék tönkretenni. & mit lett az eredmény? Á* nyolcosztályos népiskoláról szóló törvény végrehajtása a polgári ífekolai tanulók létszámát feltűnően megemelte. Közel 140.000 tanuló jár polgári iskolába, tehát közel 140.000-rem vannak olyanok, akik ezen az xíton a gazdasági életben akarnak elhelyezkedni. Viszont a polgári iskola mint ilyen, kevés, nem ad számukra teljes nevelést, nem ,a,dja meg azt a. bizonyos szakképző iskolai műveltséget« Többezren tantermek és tanárok hiánya miatt kiszorulnak a polgári iskolából. Tudok arról, hogy Erdélyben például Lövéte polgári iskolát szeretne építeni és a miniszter úr hozzájárulna, l de nincs tanár. Nagy probléma, fontos kérdés ez és éppen a tanulók szaporodása mutatja, Ihogy a miniszter úrnak tudomásul kell vennie azt, hogy ma a polgári iskola a legértékesebb iskolatípus és a polgári iskolai tanársággal törődnie kell. A magántanulók létszámának rohamos t emelkedése is az intézmény szükségességét és életképességét igazolja. Ennek ellenére a> hivatalos kultúrpolitika az utóbbi évtizedben a polgári iskolát teljesen elhanyagolta, sok esetben érdekeivel ellentétes rendelkezésekkel igyekezett fejlődésének útját állani. Nem levegőből beszélek. Hogy mik ezek a ren'delkezések 1 ? Először: míg valamennyi iskolai új tantervet kapott, a polgári iskola ma is az 1914-ben és 1918-ban kibocsátott tantervvel dolgozik. (Ineze Antal: Hihetetlen dolog! — Mozgás a széls&puloldalon.) Jellemző dolog! Az ötödik és hatodik osztály megszüntetése után sem érezték az illetékesek annak szükségét, hogy a négyosztályos polgári iskola számára tantervet adjanak. Hallottam arról, hogy állítólag már készen van ez a tanterv. Három év óta. készül, de még mindig nem készült el! A hatosztályra. készült tantervet csupán rendelettel módosították, újabb tárgyakat is illesztettek bele: a mezőgazdasági gyakorlatot, az osztályfőnöki órát és a honvédelmi! ismereteket. A kötelező tantervi óraszám a toldozásokkal egyes osztályokban 34-re emelkedett. Tessék tudomásul venni, vannak, képviselőtársaim;, akik nem dolgoznak ülése 1942 november 27-én, pénteken. 319 heti 34 órát. (Mozgás.) Pedig ehhez még hozzájárul a / napi félórás kézgyakorlás, a heti két vagy négyórás leventefoglalkozás. Figyelembevéve a tanulóifjúság más iskolai foglalkoztatását — sportkör, cserkészet, önképzőkör, vöröskereszt, karének, rendkívüli! tárgyak — megállapítható, hogy a tanulók iskolai foglalkoztatásának heti óraszáma 40 körül mozog. Az ifjúságnak ez a túlterhelése sainte péidanélküli. (Ügy van! Ügy tfan! « ssélsőbdloldalon.) Ez már közel van a kultiírbotrányhoz. (Igaz! — Úgy van! a széteőbaloldalon.) Másodszor: a gyakorlati középiskolákról szóló törvényünk ezeknek az iskoláknak alapépítményéül a gimnázium alsó négy osztályát jelölte meg. Jellemző! Tehát eszerint szerves egységben csak ezekkel kapcsolhatók össze ezek az iskolák, pedig célkitűzésükben ezek az iskolák a polgári iskola munkáját építik tovább. Tessék meghallgatni, mi a polgári iskola célkitűzése, mit mond erről az 1927 : törvénycikk: A tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttatja; másodszor előkészít közvetlenül a gyakorlati életre; harmadszor előkészít a tulajdonképpeni szakiskolákra; negyedszer a magyar ifjúság nagy részét elvonja a gimnáziumoktól és azokat produktív pályákra neveli. (Mozgás a szélsőbaHoldalon.) Ezek után akad egy miniszteri szerv, amely a gazdasági iskolákat a gimnáziumra építi fel! (vitéz Imrédy Béla: Mert előkelőbb!) A kereskedelmi iskolákba való felvételt megszigorító egyik rendelet, a 622/1939. V. K. M. számú rendelet még a színelégséges gimnáziumi tanulók felvételét is elébe helyezi a polgári iskolai jobbelőmenetelű tanulókénak. (Nagy László: Hallatlan!) Ez atszurdum, A kereskedelmi középiskola a polgári iskolából született és ma egy elégséges gimnáziumi bizonyítvánnyal rendelkező tanulót előbbre helyeznek, mint jeles és jóelőmenetelű négy polgárit végzett tanulókat, (vitéz Imrédy Béla: Urhatnámság!) Végül a negyedik porit: a nyolcosztályos népiskolát végzettek polgári iskolai magánvizsgálatának indokolatlan megkönnyítése, felvételi vizsgálat után akár a polgári iskola IV. osztályáról tehetnek azonnal magánvizsgálatot. Csökkentértékű bizonyítvánnyal tesznek versenytársakká ilyeneket azokkal szemben, akik a polgári iskola, mind a négy osztályát szabályszerűen elvégzik és alaposabb tudással lépnek ki az életbe. íme, ezek a pontok igazolják, hogy valóban ellentétes rendelkezésekkel igyekezett kultúrpolitikánk az iskolák fejlődését biztosítani. Tovább megyek, a tanárhiány enyhítésére tett intézkedések között szerepel a népiskolai tanítóknak polgári iskolákban való kényszerű alkalmazása. Most azonban már kirívó lett ez a rendelkezés, amikor olyan helyekre is, mint például Szeged, kezdő fiatal népiskolai tanítókat neveznek ki, pedig oda a polgári iskolai tanárok százai is szívesen mennének (Ineze Antal közbeszól ) és természetesen ezt a város magasabb kultúrája meg is követelné. Komoly segítség, amely a tanárhiány on enyhíthetne, csak a polgári iskolai tanári rendnek méltányosabb erkölcsi és anyagi elbánásai lehetne. Mi erről a kérdésről már interpelláltunk. Falrahányt borsó volt. Nem akarok tsenkit megrágalmazni, de úgy vettem észre, hogy a minisztériumban vannak, - akik nem szeretik. a polgári iskolát. (Nagy László: Biztosan!) En45*
