Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

Az országgyűlés képviselőházának 316. u gazdasági iskoláink. Gaadasági iskoláink között három típust találunk. Az egyik a mezőgazda­sági irányií, a másik az ipari irányú és a har­madik a kereskedelmi irányú gazdasági iskola. A mezőgazdasági iskolák között megint talá­lunk háromfélét. Van itten mezőgazdasági kö­zépiskola és erre azt mondják, hogy ez szakis­kola. Hát én nein tudom elképzelni, hogy egy szakiskolában a tárgyaknak majdnem 66%-a közműveltségi tantárgy legyen és csak 34%*a^ a szaktárgy. Egy szakiskolát én úgy képzelek el, hogy a szaktárgyak dominálják az iskola taní­tását. Van azután itt egy mezőgazdasági inté­zet és a mezőgazdasági népiskola a gazdasági továbbképző. Ez is csak 1938. óta vara. Van azután nekünk iipari középiskolánk és ipari tanonciskolánk. Nem kívánok itt bővebben fog­lalkozni az ipariskolák kérdésével, de éppen az ipari tárca tárgyalása alkalmával hallottuk gyakran, hogy az iparügyi minisztérium magá­nak követeli, mert úgy látszilk, az ipari vezetés nincs megelégedve az ipari középiskolával. Ez­zel iis csak az érettségizett fiatalság számát sza­porították Magyarországon, de nem segítették elő a tulajdonképpeni szakoktatást* Vam azután nálunk kereskedelmi középiskola, amelyben is­mét 62-5% a közismert tantárgy, tehát csak 37-5% körül van a szaktárgyak csoportja. Van azután nálunk líceum és nilncs líceum, mert a tanító'hiány miatt gyorsan megszüntet­ték a líceumot, hogy senki se tudjon róla. Ta­valy elmondottam azt az érdekes dolgot, hogy a szülő beíratta a fiát a líceumba s a végén kisült, hogy a a fiú niem líeeumbe jár. A négy­éves líceumot ugyan megtartották, ezek ma is fenn állanak, azonban az egyik líceumban négy év alatt, a másik líoeumbaan öt év alatt leihet megszerezni a tanítói oklevelet és líceumi! érett­ségit is szerezni egyúttal. Ez csak Magyaror­szágon van, hogy kétféle képesítést lehet egy­szerre szerezni. Van azután nálunk tanító­képző és nincs tanítóképző. Tudniillik a líceu­mot átmentettük magunknak bizonyos időre tanítóképzővé. Papirosán léteziík tanítói akadé­mia, de c«ak papiroson, amely nem valósult meg. mert belátták, hogy a'hatéves tanítóképzés jelenleg nem időszerű. Van azután nekünk pol­gári iskolánk. Tervszerűtlenség, a szerves egység hiánya az, amely jellemzi a mi iskolapolitikánkat, pedig mi volna a főszempont? A kultúrpoli­tika átállítása a népi alapra és a népi közös­ség szolgálatába állítása. A sokféle iskola­típus, amely nálunk megvan, sajátságos, mégsem tudott egy síkon álló, egymás mellé rendelt társadalmi osztálycsoportot biztosí­tani, mert ha az iskolai! végzettség állapján nézzük a magyar társadalmi osztályokat, ha­talmas szakadékokat kell észrevennünk és tu­domásul kell vennünk ezeket a szakadékokat. Szinte két-három lépcsőfok az, amely elvá­lasztja az elemi iskolát végzettek társadalmi osztályiát a gimnáziumi középiskolát végzet­tektől és ismét három négy lép csőfok az, amely elválasztja az egyetemet véerzettek táborától a' középiskolát végzetteket. Nincs meg a ki­töltés az egyes csoportok között, ami pedig a legfontosabb volna ma, amikor tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak agrárállam va­gyunk, hanem ipari állam is vagyunk. T. Ház! Mire volna égetően nagy szük­ség? fontos volna kitölteni ezeket a hézf'^o­kat. Ezpket a hézagokat akarta kitölteni Hó­man Bálint ama bizonyos gazdasági iskolák- ' KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. lése 1942 november 27-én, pénteken, 317 kai, amelyeket létesített, de nem érte el a célját, mert ha én létesítek szakiskolákat, amelyekben a szaktárgyak kisebb százalékban vannak képviselve, mint a közismereti tár­gyak, ezzel nem teremtettem szakiskolát. Azután nem oldotta meg a gimnázium és a főiskola között lévő űr kitöltését, bár voltak erre bizonyos törekvések. Például igen helyes az a műszaki iskola, amely a mérnöki hiá­nyon igyekszik segíteni. Itt van ai mi fontos kultúrpolitikai és iskolaszervezeti munkánk és feladatunk A magunk elgondolása az volna, hogy öt társadalmi osztályt lehetne felállítani az is­kolai végzettség aliapján. Lenne egy társa­dalmi osztály, amely a 8 osztályos elemi isko­lát végzi, lenne egy második társadalmi osz­tály, amely mindjárt közvetlenül emellett következik, minden akadály nélkül s ez vé­gezné a szakképző iskolát. És itt fogok majd belekapcsolódni az én nagy témakörömbe, a polgári iskolába, amely éppen erre a polgári iskolára kell, (hogy felépüljön. Erre kell fel­építenünk a középfokú szakiskolákat, szak­képző iskolákat (vitéz Imrédy Béla: Ügy van!), amelyek nem érettségit adnak, hogy amikor valaki elvégzi az iskolát, siet hivatal­nokoskodni, siet elhelyezkedni nyugdíjas állásba, hanem aki innen kikerül, az elhelyez­kedik az ipari életben, a mezőgazdasági élet­ben és a kereskedelmi életben, minden lelki fájdalom nélkül. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez volna az a csoport, amely az ősi paraszti sorból venné föl a maga társadalmi utánpót­lását és ez volna, az, ami azután hatalmas erőt képviselne, mert abban igazat adok az egyik előttem felszólalt képviselőtársamnak, hogy a nemzet örök forrása éppen ott van, a paraszt­ságnál. Ezt mondotta szolnoki beszédében a Kormányzó Űr Ö főméltósága is. Meg kell tehát teremteni a megfelelő iskolatípusokat és nem úrhatnám-egyéneket nevelni, hanem szakképző iskolákkal a • kereskedelemnek, az iparnak és mezőgazdaságnak, sőt mondjuk tovább: a különböző hivatalok altiszti csoport­jának az utánpótlását is biztosítani. (Pándi Antal: A minisztériumok szakembereit!) T. Ház! A harmadik: csoportban lenne az úgynevezett középiskolai, gimnázium. Igaza van Szinyei Morse igen t. miniszter úrnak, hogy a gilmnáziumok számát csökkenteni kell.-Nagyon sok gimnáziuma van Magyarországnak. Ezért terjedt el nálunk túlságosan ez az úrhatnám­világ, ezért van nálunk olyan sok fiatalembeír, aki hivatali pályákon keresi az elhelyezkedést és bizony nem találkozott az a tábor, amely a gazdasági élet átváltása során elfoglalta ve Ina a zsidóság helyét, s meg tudlta volna szervezni és oldani a gazdasági élet egyszerű, sőt maga­sabb problémáit is, mert ha méltóságos uraik ültek be a gazdasági élet vezetőhelyeire, ezzel nem oldottuk meg a gazdasági átállítást. (Egy/ hang a szélsőbaloldalon: Csak rontottunk!) A negyedik társadalmi osztály az volna* amelyet a következő iskola nevelne ki. a szak­iskolák, a szakképzőiskolák után; mondjuk eze­ket szakfőisoláknak, mondhatnám ezeket akadé­miáknak, egyéves, kétéves akadémiáknak. Le­gyen itt a tanító-akadémia, legyen itt egy mű­szaki akadémiaszerű valami, legyen itt mező­gazdasági akadémia, legyen itt más, mint olyan, amely segítené azt a hézagot kitölteni az érettségiző tábor, a középiskola és a mű­egyetem, illetőleg tuéományfígyettm között, 45

Next

/
Thumbnails
Contents