Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-314
248 Az országgyűlés képviselőházának S14. ülése 1942 november 25-én, szerdán. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A Duna északi partján fekvő somorjai és dunaszerdahelyi járásoknak a visszatéréskor történt közigazgatási rendezése, illetőleg Komárom megyéhez való csatolása kényszerhelyzet következménye volt. Ugyanis — mint az interpelláló képviselő úr is megállapította, — ezek a járások teljiesen el voltak vágva Győr megyétől, a tulajdonképpeni anyaterületüktől, annak (következtében, hogy a nagy Dunán át semmiféle közlekedési lehetőség nem volt, viszont Komárommal vasúti összeköttetésük volt. Önként adódott tehát az a megoldás, hogy ideiglenesen Komáromhoz esatoítassanak. Már akkor kijelentettem, hogy ez a rendezés csak ideiglenes és mihelyt hidat kapnak és a közlekedés Győr felé megfelelően lehetővé válik, át fogom e járásokat ; csatolni, illetőleg javaslatot teszek Győr megyéhez való átcsatolásuk iránt. A medvéi híd az' idén őszszel elkészült ugyan, de közlekedésre még nem alkalmas, mert a;z odavezető utaik még nem készek, de ettől eltekintve sem lehetne még pillanatnyilag megoldani a dolgot, mert Győr felé ezeknek a terű teleknek va'útjuk nines, 'tehát csak megfelelő aiutóbuszforgailom kiépítésével lehet a közlekedést úgy megjavítani, hogy Győr városa valóban centrumul szolgálhasson ezeknek a területeknek. Mihelyt ezek az. előfeltételek beállnak, javaslatot fogok a törvényhozás elé terjeszteni arra vonatkozóan, hogy ez a két járás Győr megyéhez csatolt a ssék, mert természetes központjuk Győr és anyaterületük Győr megye. Kérőm válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés és tavs a jobboldalon.) Elnök: Méltóztatnak a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a váleszt tudomásul vefízi. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a gazdaadó«ok rendkívüli tőketörlesztése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Interpelláció a, m. kir pénzügy miniszter úrhoz a gazda adósok rendkívüli tőketörlesztése tárgyában. Tekintettel arra, hogy a védettség megszüntetésével a gazdaad'ósok rendkívüli tőketörlesztése, illetve az ezután fizetendő jutalom tekintetében külön intézkedés nincsen s emiatt a tőke+örlesztéoi jutalmak kifizetése többszer érdekeltnél szünetel, kérdezem a p én zü rvmi n iszter uitfat. 1. fennsllaniak-e p'/idősz^int T« a w»-nVHrfvüli tőketörlesztés után fizetendő jutaloin megállapítására vonatkozó jogszabályok. 2. ha igen, hajlandó-e intézkedni, hogy a pénzintézetek ezen tőketörlesztési jutalmat a gazda adósoknak megtérítsék, 3. ha nem, hajlandó-e intézkedni, hopy a rendkívüli tőketörlesztési jutalom a gazdaadósokra az eredeti terjedelemben a védettség megszűnése után is fennmaradjon?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! 1933-ban jelent meg a gazdaadósok megmentésére 14.000. szám alatt a védettségi rendelet. Ez a rendelet tartalmazza azt a szabályt is, amely szerint, ha a gazdaadós tartozására a kamatokon felül tőketörlesztést is teljesít, azért neki bizonyos visszatérítés jár. Ez a szabály 1941 végéig érvényben volt papírom is, gyakorlatban is. Ebben az évben papíron szintén érvényben van ez a szabály, a gyakorlatban azonban nincs. Az a helyzet ugyanis, hogy 1942 január l J ével a védettségek megszűntek, a védettségi rendelkezésnek az a része azonban, amely szerint a tőketörlesztés után bizonyos visszatérítés jár, érvényben maradt. A gazdaadósok, akik a mai viszonyok között' igyekeznénk ki szabadulni itairtfozáisaiktöli, törlesztetnek a tőkére, azonban sem az Országos Központi Hiteiliszövetkezet, se maga a Pénzintézeti Központ nemi tudja, vájjon van-e joga a 'megtérítést a gazdaadós javára kifizetni. Ennelk következtében talán tízezerre megy aizoknak a gazdaadósokn-ak a szánra, akik az Országos Központi Hitelszövetkezetnéil és a Pénzintézeti Központnál lógnak befizetéseikkel, egyrészt azért, mert nem tudják, hogy mennyivel tartoznak, másrészt mert mágia a két vezető intézet sem tudja, hogy mennyit írhat az adós javára. (Rainiss Ferenc: Egyezzenek meg már egymás között!) Ez a visszásság tisztán a pénzügyi kormányzat rnu lasztásán múlik, mert nem ad ki rendelkezést a két vezető intézetnek, amelyeknek hatáskörébe tartozik e kérdés elintézése, hogy jóváírhatják-e > a törlesztési jutalmai; vagy pedig nem írhatják jóvá. T. Ház! Ezt a rendelkezést pedá)s< most már sürgetnünk kell, mert nemsokára vége lesz en* niek az évnek is és a pénzügyminiszter úr hejelentése szerint 1943 január 1-től az adósságok kifizetésének egészen más módja lesz. Tisztelettel kérem tehát a pénzügyminiszter urat, adjon ki akár magyarázó intézkedést, akár utasítást ehhez a két intézethez, a Pénzintézeti Központhoz és az Országos Központi Hitelszövetkezethez, amelyeknek kezében kumulálódik ez a gazdaadósisági kérdés, hogy ezeket a tőke törllesztési jutalmakat valtamiképpen intéz zék el. Szerintem a helyes, igazságos és a te" vénynek megfelelő eljárás az volna, — miután az 1933. évi 14.000 számú rendelet érvényben van és annak érvényben van az a «zakavszu, hogy ez a tőketörlesztési jutalom jár —• ha a pénzügyminiszter úr elrendelné, hogy tényleg fizessék is ki a gazdaadósoknalk ezt a tőketörlesztési jutalmat. Ezt sürgősen kérem és kérem, ne tegye a pénzügyminiszter úr azt, hogy a 11 hónap után még egy hónapig elhúzza az ügyet, mert akkor ez az egész dolog tárgytalanná válik. Jelentékeny összegekről van szó. Adjuk meg még ezt a segítséget azoknak az adásoknak, akiken a védettségi rendezéssel segíteni akartunk, m p rt ez nekik a törvény szerint is jár. (Helyeslés) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a pénzügyminiszter lírnak. Következik Mester Miklós képviselő úr iuterpe^áoiója a földmívelésügyi minister úrhoz. Kérem a. jegyző urat, szíveskedő ék az interpelláció szövését felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz Biber Mihály pénzügyminAsiztériunji irodaigazgató és Jakab irodatiszt Ofb.-földhöz juttatása tárgyában 1. Van-e tudomása a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy Dömsöd község határában Biber Mihály pénzügyminisztériumi irodaigazegató és Jaíkab irodatiisœt Ofb.föidhöz jutottak? 2-* Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy ezáltal családos, katonaviselt, arra érdemes kilenc magyar törpe-
