Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

94 Az országgyűlés képviselőházának 312. de biztosan merem állítani, hogy ez a kérdés is megoldható, ha nem tartozik is a közellá­tási miniszter úr hatáskörébe. (Németh An­dor: Csák nem november elsején kell hozzá­kezdeni!) Méltóztassék megengedni, hogy — miután az idő igen gyorsain halad — csak egészen rö­viden hívjam fel még valamire a közellátási miniszter' úr figyelmét. Ha valaki egyedáru­sági jogosítványt, például patíkaengedélyt kap, amelynek értelmében gyógyszert csak ő árulhat, ezzeJ természetesen meghatározott árak és bizonyos kötelezettségek is járnak, te­hát neki éjjelig kell fennmaradnia, vagjy ha kell, éjjel is köteles felkeilini stb. Ha tehát va­laki a közösségtől ilyen nagy anyagi előnyö­ket nyújtó monopóliumot kap, akkor énre bi­zonyos fokig rá kell nyomni a hatósági ellen­őrzést és ezemkívül bizonyos kötelezettségeket is, mert különben a közösségnek egy másik tagja joggal kérdezheti, hogy miért nem en­gedik neki is árulni azokat a cikkeket, ő talán majd jobban fogja végezni ezt a muinlkíát. Itt vannak ugyanis a sokat vitatott egy­kezek. (Mozgás jobb- és bal felől,) Méltóztas­sék megengedni, hogy — csak egészen röviden — néhány szót szóljak erről a kérdésről. Saj­nos, nincs több időm, pedig erről köteteket le­hetne beszélni. Mik. ezek az egykezek? A 1935-ös válasz­tások során boldogult vezérünk, Gömbös Gyula a kartelek elleni küzdelem jegyében nyerte meg a csatát (Ügy van! Ügy van! jobb­felől.) Azokkal a kartelekkel az árszabályozás révén meglehetősen megküzdött már! az or­szág, ugyanakkor azonban hatóságilag termel­tünk ki új karteleket (Gr, Festetics Dómon" kos: Ügy van! — Ügy v\an jobb felől.), amelyek szintén nem dolgoznak ám sem altruista cé­lokért, sem altruista alapon. (Ügy vaw! Ügy van! jobbfelől.) Szükségesnek tartom, hogy ha ilyen egyedárusítási jogosítványt biztosítunk egyes részvénytársaságoiknák, akkor ezeket a rész­vénytársaságokat esetleg át kellene alakíta­nunk, de az ország érdekében feltétlenül min­den eszközzel hatóságilag ellenőriztetnünk kell és meggyőződésem szerint osak az tudna köznyugalmat teremteni, ha ezek az egykezeik altruista alapra helyeztetnének, (Helyeslés és taps Jobbfelől.), mert magánosok egyéni érde­keiért a közt ilyen mértékben igénybevenni az én meggyőződésem szerint nem lehet. (Helyes­lés a jobboldalon és a középen.) Van azután itt még egy nagyon érdekes kérdés, amelyet úgy hívnak, hogy »szállítási és utazási láz«. (Derültség és mozgás jobb felől.) Vájjon miért bolondult meg az egész világ, hogy most, amikor olyan rossz és ké­ri yelHietler< utazni, egyszerre mindenki uta­zik? (Donath György: Kifizeti magát! Azért!) Miért utazik mindenki? (Gr. Festetics Domon­kos: Még a búza is!) Azért, mert — hogy itt a személyi utazásokról beszéljek, — ügyeit ott­hon nem tudja elintézni, be kell utaznia a fő­városba, ott kilincselnie 25 minisztérium 72 osztályán, hogy a végén duzzogva menjen haza elintézetlen dolgával. (Horváth Géza: Jó ez a kormánypárti szónok!) Ha a rendelkezé­sek! sokkal egyszerűbbek, világosabbak, köny­nyen végrehajthatóak lennének, ha nem üt­köznének mindenütt kételyekbe és vitákba, ülése 1942 november 23-án, hétfőn. igen sok ember niem utaznék, amivel a Máv.»ot nagy mértékben lehetne tehermentesíteni. De visszatérve az egykezekre, a háború előtti időben igen s(ok vállalat volt, amely nagy haszonra tett szert abból, hogy semmi mást ntom csinált, mint nyilvántartotta, ki hol vett árut és a kóz elfekvő árut olcsó fuvarral a köaeia vevőhöz szállították, úgy^ hogy — akkor a fuvart is, a hasznot is fillérekben kalkulálták, — nem fordult elő az, hogy Bu­dapestről Mátészalkára és Selypről Sopromme­igyébe szállítottak, ami ma az egykezek szer­vezetlensége folytán hihetetlen mértékben megterheli a Máv-ot. (Gr. Festetics Domon­kos: A prémium!) Az ember felháborodik rajta, hogy ma, amikor takarékoskodunk az energiával, miért szállítanak nekem korpát Kiskundorozsmáról Lébényszentmiklósra, az ország másik végére, (Gr. Festetics Domon­kos: Kilomóterpé'nz!) ami mindjárt 5 pengő fu­varköltséggé! drágítja meg az árut, holott; a szomszéd malomban vlan elég korpa éis én ott megkaphatnám. De felhozhatnám a répaszele­tet, meg ezer más árut, amelyeknél hasonló a helyzet. A répaszeletet például 500 kilométer­ről hozzák oda nekem, ha a kiutalást megka­pom, pedig ia szomszédban is van cukorgyár, Ugyanígy előfordult, hogy a téglát Budapest­ről szállították a szeretflailvai vasútépítésihez és így tovább és így tovább. Ez terheli meg hihetetlen mértékben a Mávot. Ha ezeket a kérdéseket rendesen megszerveznék, azonnal megszűnnének ezek a szállítási nehézségek. (Gr. Festetics Domonkos: Ügy van! Vájjon ki keres ezen? 1 ) Van még egy kérdés, amelyet szeretnék felemlíteni a közellátással kapcsolatban. Ha a termelőtől elrekviráljuk és kényszereszközök­kel kényszerárfolyamon vesszük el a jószágot, ezzel —/ágy érzem — rettentő súlyos erkölcsi kötelességet vállalunk magunkra, hogy az a jószág valóban romlatlanul a közellátás cél­jait szolgálna. (Ügy van! Úgy van!) Lehetet­lenség az, amit számtalansizor látunk, hogy például a kukorica a különböző Hombár-bizo­mányosok raktárában megdonosodik, megpe­nészedik és elássák, vagy amikor azt látjuk, hogy a romlott árpát és búzát a Dunába hordják, vagy hogy megérkezik Győrbe a. Dunán egy uszály és benne 300 vagon körüli mennyiséigben begyullad- az olajos mag, a tűz­oltók heteken keresztül oltják, (Mozgás.) vagy amikor — a napokban történt — a győri olaj­gyárban hároméves román olajpogácsa pusz­tult el öngyulladás folytán óriási mennyiség­ben, úgy hogy két hétig égett ós nem tudták eloltani. (Gr. Festetics Domonkos: Ezért fele­lős valaki!) És így megy ez sok más téren is. Ezek mind eslalk részletkérdéisiek, amelyek­kel meg akarom indokolni, hogy fenntartha­tatlan a mai helyzet. Ilyen az is, amikor pél­dául Almásfüzitőn &gj cég könnyelműsége folytán, valószínűleg szíábotázs folytán, de mindenesetre őr hiányában, 2000 katasztrális hold lenszár, a textilipar legfontosabb nyers­anyaga tűz folytán elpusztult a közelmúlt he­tekben. Azért, mert nem állítottak oda őrt. (Zaj. — Ember Sándor: Ezért akasztani kelll! — Gr. Festetics Domonkos: Haditörvényszék elé! — Helyeslés u széhőbaloldalon.) A mi­niszter urat arra kérem, hogy ebbe a kérdésbe is a legdrákóibb szigorral nyúljon bele (He­lyeslés.), mert ez lázít, ha a parasztság, a la­kosság, a nélkülöző emberek azt látják ... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas-

Next

/
Thumbnails
Contents