Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-296
82 Az országgyűlés képviselőházának 296. *ülése 1942 október 20-án, kedden. gőért. Itt az állam egész vesztesége, amelyet körülbelül tíz esztendő alatt ráfizetett erre az egyesülésre és' a sertéshizlalóra körülbelül 2 és félmillió pengő, tehát körübelül ötszöröse az érdekeltségnek. A két és félmillió egymagában, véve is eléggé tekintélyes összeg, de -azt véve figyelembe, hogy az érdekeltségnek ötszörösét fizettük rá: bocsánatot; kérek, azt hiszem, ezt nem lehet gazdaságos eljárásnak inevezni. Általában örömmé] konstatálhatom;, — mondjuk: örömmel — hogy a bevételi hátralékokból és a követelésekből — mind a kettő körülbelül 350 millió körül mozog — nelmi írtak ie többet, mint a múltban. A leírások nem voltak nagyobbak, mint a multbain, körülbelül 10—11 milliót tettek ki, amit le kellett írni elengedés címén mind a bevételi hátralékoknál, mind a követeléseknél. Ez a 350 milliós álla dákhoz viszonyítva nem nagy veszteség. At kell azanban itt egészen röviden térnem ;iz állami üzemekre, eltekintve attól, amit Czermann igen t. képviselőtársam mondott, al;iiit azért is hálás köszönettel hallgattam, mert így nem kell magamnak körülbelül ugyanazokat a dolgokat kiemelnem. Áttérek itt egészen röviden az állami mezőgazdaságokra. Eb bein a zárszámadásiban már szerepel végre a mezőgazdasági ingatlanok körülbelül hatvanezer holdjának kataszteri tiszta jövedelme is. A kataszteri tiszta jövedelem kimutatását azért kértem s hogy némi támpontot kaphassunk arra vonatkozólag, hogy ezek milyen minőségű földek. A kataszteri tiszta jövedelem 85&000 peiugő az állami mezőgazdaságoknál. Már torost, ha azit vesszük figyelembe, hogy ebben a számadási évben kaptak az államtól 610.000 pengőt, azonkívül ezzel szemben másfél év alatt — legalább is ezt mutatja ki a zárszámadás, — beszolgáltatott 1,100.000 pengőt, akkor a végegyenleg nem valami nagyon fényes, különösen akkor nem. ha tekintetbe vesszük, vagy vennők, hogy ez a 850.000 koronás kataszteri tiszta jövedelmű birtok sem jövedelem adó t*, sem vagyonadót, sem ennek 100, illetve 110%-os pótlék kait tnem fizeti. (Mozgás.) Vagyis messze alatta maradna a 75%-os piafondnak, ha mindezeket fizetné. (Derültség.) Bocsánatot kérek, azt hiszeim, hogy ez nem helyes. Ebben a felfogásomban nagyon megerősített engem egy könyv, Salazaroak egy könyve, amely Magyarországon megjelent fordításban. Engedelmet kérek azoktól a t. képviselőtársaimtól, akik talán jobba n tudnak portugálul, mint én, ha ezt magyarul olvasom fel és így kénytelen vagyok talán egy-két erősebb kifejezpist felolvasni, mert nem tudom, hogy az eredeti portugálban is így szól-e a szöveg, vagy nem. Salazar itt nagyon helyesan különböző igazságokra mutat rá és nagy súlyt helyez arra. — amiben teljesen igaza van és ami, azt hiszem, más országokban is beválik — hogy minél nehezebb a helyzet, annál őszintébbek legyenek az országgal, a közönséggel, az adófizetőkkel szemben. Ennek hiányát pedig n fordító, — nem tudom, hogy a portugál könyvben hogyan van — mondom, ennek hiányát, ennek ellenkezőjét, a »hazugság« magyar szóval fejezi ki. T+t jön azután a hazug-ságoknak egy egész hosszú listája: ha ezt vagy amazt nem tesszük, illetve tesszük. Üzemek tekintetében .azt mondija (olvassa): »Hogyha az állami üzemeknél« — az állami mezőgazdasági üzem — »nem vesszük számba azokat a fizetéseket, amelyeket > közvetlenül a kincstár utal ki, r; ha nem számítjuk a befektetett tőke kamatait sem az adókat, miket fizetni kellene, de nem fizetnek«, — itt nem is fizetésről van szó, hanem még csak nem is írják elő, pedig én megelégedném azzal, ha előírnák — »könyviteli hazugságot követünk el és így következik be az ipari állam hazugsága.« Mondom, nem eredetiből olvasom és így nem tudom, hogy az eredetiben ugyanazokai a szavakat használták-e, de magyarra így fordíflották. Teleki Pál írt hozzá előszót. Ázt hiszem, nagyon igaza van és én ezt figyelmébe ajánlom az igen t. miniszter úrnak: méltóztassék ezt egyszer mintatérnek venni, mint a földadónál, és egy kissé experimentálni ezekkel a pótlékokkal. Nagyon sok adat van itt, — hogy mennyi a számos állát stb., stb. — úgy, hogy ezen adatok alapján, ha nem is egészén pontosan, de hozzávetőlegesen nagyon szépen meg lehetne csinálni az adókivetést. (Szölfősi Jenő: Ebben Mezőhegyes is benne van!) Az adókról és az egykezekről beszélve. még csak azt a kérdést vetem itt fel, amelyet a bizottságban elfelejtettem felvetni, hogy az a r sok egykéz, amely most már a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága alá is tartozik, fizet-e adót, akár társulati adót, akár egypb adót? Ezt én nem Salazar miatt kérdezem, nnkem^ az a benyomásom, igen t. pénzügyminiszter úr, hogy vannak itt egykezek, különösen az olajértékesítő szövetkezet, amely — igazán azt hiszem — nem fizet adót. Miért? Azért, mert ez a szövetkezet nem akar arról tudomást sze* rezni, hogy más természetes személynek kell és illik a mai viszonyok között adót fizetni, de minthogy bankóprésünk vidéken nem áll rendelkezésire, adót abból kell fizetni, amit eladunk és szállítunk. Ez ai szövetkezet pedig — legnagyobb sajnálatunkra — most már hetek óta leszállította a lent és többieket, nem fizet egy árva krajcárt sem. Közeledik november 15-e, mint adóterminus, és én nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezeket megsürgetni. Én a magam részéről belenyugszom, és azt hiszem, többi gazdatársam is szíyesen belenyugszik abba, hogy átutalják az adószámláira azt az összeget, amellyel ezek tartoznak. De viszont előírni, hogy 7 százainkot be kell vetni olajmaggal és hasonlóval, azután az ember nagynehezen. mégis betakarított az idén, vagont rendelt, hónapok telnek a sürgetéssel, a mai rossz közlekedési viszonyok között Budapestre felutazni elég- költséges és időtrabló foglalkozás. Mindezeket összefoglalva, az volna a tiszteletteljes kérelmem — amit a bizottságban elfelejtettem szóvátenni — méltóztassék lehetővé tenni, hogy adófizetés céljára — nekem ne adjanak belőle semmit — azt az összeget. amely hetek óta ott fekszik, fel lehessen használni. Van azután eay 22 milliós tétel. A 132. oldalon azt olvassuk, hogy «z állami alapokba adott előlegeik törlesztéséből előirányzat nélküli bevétel az állami adósságoknál 22 millió pengő. Én errevonatkozólag azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez az azótía már megszűnt boletta-alan vi siszafizetéséből származik, azokba] IHZ előlegekbe 1 !, amelyeket ez a,zí alap a múltban kapott. Méltóztassék megengedni ezzel kapcsolatban, különösen azért, mert a boletta-alap most . megszűnt, hogy a boletta-alap kiadási hátralékaira is felhívjam az igen t. miniszter úr figyelmét. Ugyanis itt meg 34 milllió pengő kiadási hátralék szereoel. Nem tudom, hogy ebből a M millió pengőből me*myi esik szorosanvett boletta-célokra, mennyi esik közmunkaváltság megtérítésére, Nagyon kérem, az
