Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-295

6â Àz országgyűlés képviselőházának ÈÙS Lászlót minden két hónapban máshová kellene áthelyeznii és akkor rend lenne az egész országban! — Zaj. — Derültség, — Einölt csengeti) Jelenleg az önkormányzati tisztviselőkiben kifejlő'dött az a leki alap, amely szerint nem hivatali, szolgaszerű munkát végeznek, hanem saját vármegyéjükért és annak lakosságáért dolgoznak, dolgoznak azért a vármegyéért, amelyet hosszú évek szolgálata alatt mitnd anyagi, mind kulturális és nemzetiségi téren tökéletesen megismertek, éppen ezért a vármegyétől elszakíthatatlanokká váltak. Egészen bizonyos az, hogy nem közérdekből, hanem büntetésből fogják a tisztviselőket elhelyezni, hogy azután a protekcióval és érdemtelen befolyásokkal rendelkező egyénekkel töltsék be ezeket az állásokat. (Putnoky Mórié: Miért teszi ezt fel?) Az elmondottak szerint a belügyminiszter úr a most benyújtott törvényjavaslat szükségessége mellett egyetlen« helytálló érvet sem tudott felhozni. így semmi garanciát sem Iá; tok arra, hogy az önkormányzat megsemmisítése a nemzet érdekeit fogja szolgálni, ellenben az egész csak arra irányul, hogy a belügyminiszter úrnak egy hatalmas politikai fegyver legyen a kezében. Ma pedig már ott tartunk, hogy a belügyminiszter úr és az önkormányzati tisztiviselők között majdnem olyan ellentét van, mint a Fejérváry-kormány idején. A belügyminiszter úr a javaslattal alapjogaitól kívánja megfosztani ai közigazgatási tisztviselőket és amellett igazságtalanul súlyos ítéletet mondott felettük. A belügyminiszter úr tehát ezek után ne számítson ennek a tisztviselői karmák támogatására, {Zaj és ellenmondások jobbfelöl — Cselényi Pál: Mi ez, kérem

1

?) de ne számítson az önkormátnyzatnak egyetlenegy hívének támogatására se, mert ebből a javaslatból kétségkívül kitűnik az önkormányzati jogok csorbítására vonatkozó szándék. (Hendrey József: Kikérik maguk a tisztviselők!) A javaslatot a legveszélyesebb lépésnek tartom, amely az, önkormányzatot aláássa. A belügyminiszter úr tehiáfc lássa be tévedését, vonja vissza a javaslatot, vagy mondjon le hivataláról. A javaslatot nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik

1

? Thuránszky Pál jegyző: Csoór Lajos!' Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Sokszor volt már alkalmam felszólalni, de azt hiszem, kivétel nélkül minden egyes alkalommal a kormány javaslatai ellen foglaltam állást éspedig azért, mert meggyőződésem volt és az ma is^ hogy a javaslatokat alaposan meg kell bí»álni és ha azok a javaslatok akár alapelveikben, akár részleteikben nem felelnek meg az ország érdekeinek, akkor el kell utasítani azokat és törvényerőre válásukat meg kell akadályozni. Ez az álláspontom most is és ennek ellenére e javaslat mellett szólalok fel, mert azt alapelvénél fogva feltétlenül szükségesnek és helyesnek tartom. (Helyeslés jobbfelol.) A javaslat már szövege és indokolása szerint is átmeneti intézkedést jelent. (Úgy van! jobbfelöl) és erre az átmeneti intézkedésre feltétlenül szükség van azoknak a súlyos károknak elhárítására, amelyek közigazgatásunkban jelenleg fennállanak. Én ezt a javaslatot, mint a falusi élettel együttélő képviselő népem érdekében tartom szükségesnek és kívánatosnak. Felszólalásommal voltaképpen nem is kívántam mást, mint még egynéhány részletkérdést ülése Î942 október ïù-àn, pèntekêû. előadni, amelyek ezt a javaslatot jobbá is tettnek, mint amilyen most. Ezekre a részletkérdésekre majd később leszek bátor rátérni. Az el; hangzott felszólalások ugyanis kötelességemmé teszik, hogy egy kérdésben szintén nyilatkozatot tegyek abban a vonatkozásban, hogy ez a javaslat mennyiben érinti az önkormányzatokat, illetve áll-e az, amit egyik képviselőtársunk igen nívós beszédében mondott, hogy ez a javaslat valósággal betetőzése az önkormányzatok elleni hadjáratnak és az önkormányzatok lenyakazását jelenti. Én mint magyar ember nemcsak természetemnél fogva, hanem az önkormányzatok múltjának ismereténél fogva, és népem jobb sorsának kívánása folytán ite feltétlenül az önkormányzat híve vagyok & amikor ezt hangsúlyozom és ezt a javaslatot mégis elfogadom, ezzel nem jutok ellentétbe önmagammal — legalábbis ez a meggyőződésem. Az önkormányzat meggyőződésem szerint valóban az Önkormányzati testületbe tömörült állampolgárok jobb és több munkakifejtéséneik, jobb és több kötelességteljesítésének megjelenési formája; az önkormányzat a magyar nemzeti élet, a magyar élet jobb kiffejlő'désének lehetőségét biztosítja. De az önkormányzatot nem magáért csak azért védjük, mert önkormányzat, nem l'art pour l'art beszélünk az Önkormányzatról, hanem éppen azért, mert ez az önkormányzat a magyar élet természetszerű és legjobb kifejlődésének lehetőségét biztosítja. Ezért is vagyok az Önkormányzat mellett és nem is lehet magyar ember az önkormányzatok ellen. (Ügy v

a

n! a szélső' baloldalon.) Az önkormányzat tartalma — amint nagyon jól méltóztatnak tudni — a jogszabály» alkotás, az igazgatásban való részvétel és az alkotmányvédelem. Ha ezeket a tartalmi ténye* zőket fontossági sorrendbe akarjuk állítani, első az alkotmányvédelem, a jogvédelem, második a jogszabályalkotás és csak harmadik az igazgatásban való részvétel. Ez egészen természetes, mélyen t. Képviselőház, mert az igazgatás az élet fejlő'désével fokozatosan állami feladattá válik. Az önkormányzatok fejlődésében is azt látjuk, hogy az igazgatásban való részvételük a központok kiialakulásával ment át a kezükbe, viszont úgy veszítették el jelentős részvételüket a közigazgatásban, ahogyan az állami élet fejlődött. Ennek az ellensúlyozására igyekeztek az önkormányzatok biztosítani a jogukat, amikor mereven ragaszkodtak ahhoz, hogy ha az igazgatásban tevőlegesen alig vesznek részt és csaik közvetítilk az állami igazgatást, akkor legalább az igazgatást végző személyek választásánál gyakoroljanak kellő befolyást. Ebből a fejlődési folyamatból tehát kétségkívül az látszik, hogy az önkormányzatoknál a tisztviselők választása csak egy járulékos, mellékszempont az önkormányzat lényegében. Az önkormányzat t lényege a jogsza; bálvalkotás lényege a közigazgatásban való részvétel, amit ellenőrzéssel, irányítással lehet gyakorolni és lényege az alkotmányvédelem, a jogvédelem, az állampolgár védelme. Amikor tehát arról a kérdésről van szó, hogy választással vagy kinevezéssel töltessenek be az Önkormányzati tisztviselői állások« nem az önkormányzat az első, hanem az, hogy a közigazgatás jóságát és szakszerűségét kelló» képpen biztosítsák. Mfe pedig meggy őző'désem szerint egy pereiig sem lehet vitás az, hogy az állami élet fejlődésével az államosított közigazgatás felel meg a jó és helyes közigazgatás biztosításának. Természetesen ennek is metg-