Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-295

6â Àz országgyűlés képviselőházának ÈÙS Lászlót minden két hónapban máshová kellene áthelyeznii és akkor rend lenne az egész ország­ban! — Zaj. — Derültség, — Einölt csengeti) Jelenleg az önkormányzati tisztviselőkiben ki­fejlő'dött az a leki alap, amely szerint nem hivatali, szolgaszerű munkát végeznek, hanem saját vármegyéjükért és annak lakosságáért dolgoznak, dolgoznak azért a vármegyéért, amelyet hosszú évek szolgálata alatt mitnd anyagi, mind kulturális és nemzetiségi téren tökéletesen megismertek, éppen ezért a vár­megyétől elszakíthatatlanokká váltak. Egészen bizonyos az, hogy nem közérdekből, hanem büntetésből fogják a tisztviselőket elhelyezni, hogy azután a protekcióval és érdemtelen be­folyásokkal rendelkező egyénekkel töltsék be ezeket az állásokat. (Putnoky Mórié: Miért teszi ezt fel?) Az elmondottak szerint a belügyminiszter úr a most benyújtott törvényjavaslat szüksé­gessége mellett egyetlen« helytálló érvet sem tudott felhozni. így semmi garanciát sem Iá; tok arra, hogy az önkormányzat megsemmisí­tése a nemzet érdekeit fogja szolgálni, ellen­ben az egész csak arra irányul, hogy a belügy­miniszter úrnak egy hatalmas politikai fegy­ver legyen a kezében. Ma pedig már ott tar­tunk, hogy a belügyminiszter úr és az önkor­mányzati tisztiviselők között majdnem olyan ellentét van, mint a Fejérváry-kormány idején. A belügyminiszter úr a javaslattal alapjo­gaitól kívánja megfosztani ai közigazgatási tisztviselőket és amellett igazságtalanul sú­lyos ítéletet mondott felettük. A belügyminisz­ter úr tehát ezek után ne számítson ennek a tisztviselői karmák támogatására, {Zaj és ellen­mondások jobbfelöl — Cselényi Pál: Mi ez, ké­rem 1 ?) de ne számítson az önkormátnyzatnak egyetlenegy hívének támogatására se, mert eb­ből a javaslatból kétségkívül kitűnik az önkor­mányzati jogok csorbítására vonatkozó szán­dék. (Hendrey József: Kikérik maguk a tiszt­viselők!) A javaslatot a legveszélyesebb lé­pésnek tartom, amely az, önkormányzatot alá­ássa. A belügyminiszter úr tehiáfc lássa be té­vedését, vonja vissza a javaslatot, vagy mond­jon le hivataláról. A javaslatot nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Thuránszky Pál jegyző: Csoór Lajos!' Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Sokszor volt már alkalmam felszólalni, de azt hiszem, kivé­tel nélkül minden egyes alkalommal a kor­mány javaslatai ellen foglaltam állást éspedig azért, mert meggyőződésem volt és az ma is^ hogy a javaslatokat alaposan meg kell bí»álni és ha azok a javaslatok akár alapelveikben, akár részleteikben nem felelnek meg az ország érdekeinek, akkor el kell utasítani azokat és törvényerőre válásukat meg kell akadályozni. Ez az álláspontom most is és ennek ellenére e javaslat mellett szólalok fel, mert azt alapel­vénél fogva feltétlenül szükségesnek és helyes­nek tartom. (Helyeslés jobbfelol.) A javaslat már szövege és indokolása sze­rint is átmeneti intézkedést jelent. (Úgy van! jobbfelöl) és erre az átmeneti intézkedésre fel­tétlenül szükség van azoknak a súlyos károk­nak elhárítására, amelyek közigazgatásunkban jelenleg fennállanak. Én ezt a javaslatot, mint a falusi élettel együttélő képviselő népem érde­kében tartom szükségesnek és kívánatosnak. Felszólalásommal voltaképpen nem is kíván­tam mást, mint még egynéhány részletkérdést ülése Î942 október ïù-àn, pèntekêû. előadni, amelyek ezt a javaslatot jobbá is tett­nek, mint amilyen most. Ezekre a részletkérdé­sekre majd később leszek bátor rátérni. Az el; hangzott felszólalások ugyanis kötelességemmé teszik, hogy egy kérdésben szintén nyilatkoza­tot tegyek abban a vonatkozásban, hogy ez a javaslat mennyiben érinti az önkormányzato­kat, illetve áll-e az, amit egyik képviselőtársunk igen nívós beszédében mondott, hogy ez a ja­vaslat valósággal betetőzése az önkormányza­tok elleni hadjáratnak és az önkormányzatok lenyakazását jelenti. Én mint magyar ember nemcsak természe­temnél fogva, hanem az önkormányzatok múlt­jának ismereténél fogva, és népem jobb sorsá­nak kívánása folytán ite feltétlenül az önkor­mányzat híve vagyok & amikor ezt hangsúlyo­zom és ezt a javaslatot mégis elfogadom, ezzel nem jutok ellentétbe önmagammal — legalábbis ez a meggyőződésem. Az önkormányzat meg­győződésem szerint valóban az Önkormányzati testületbe tömörült állampolgárok jobb és több munkakifejtéséneik, jobb és több kötelességtel­jesítésének megjelenési formája; az önkor­mányzat a magyar nemzeti élet, a magyar élet jobb kiffejlő'désének lehetőségét biztosítja. De az önkormányzatot nem magáért csak azért véd­jük, mert önkormányzat, nem l'art pour l'art beszélünk az Önkormányzatról, hanem éppen azért, mert ez az önkormányzat a magyar élet természetszerű és legjobb kifejlődésének lehe­tőségét biztosítja. Ezért is vagyok az Önkor­mányzat mellett és nem is lehet magyar ember az önkormányzatok ellen. (Ügy v a n! a szélső' baloldalon.) Az önkormányzat tartalma — amint na­gyon jól méltóztatnak tudni — a jogszabály» alkotás, az igazgatásban való részvétel és az alkotmányvédelem. Ha ezeket a tartalmi ténye* zőket fontossági sorrendbe akarjuk állítani, első az alkotmányvédelem, a jogvédelem, má­sodik a jogszabályalkotás és csak harmadik az igazgatásban való részvétel. Ez egészen termé­szetes, mélyen t. Képviselőház, mert az igaz­gatás az élet fejlő'désével fokozatosan állami feladattá válik. Az önkormányzatok fejlődésé­ben is azt látjuk, hogy az igazgatásban való részvételük a központok kiialakulásával ment át a kezükbe, viszont úgy veszítették el jelen­tős részvételüket a közigazgatásban, ahogyan az állami élet fejlődött. Ennek az ellensúlyozá­sára igyekeztek az önkormányzatok biztosítani a jogukat, amikor mereven ragaszkodtak ah­hoz, hogy ha az igazgatásban tevőlegesen alig vesznek részt és csaik közvetítilk az állami igaz­gatást, akkor legalább az igazgatást végző sze­mélyek választásánál gyakoroljanak kellő be­folyást. Ebből a fejlődési folyamatból tehát kétségkívül az látszik, hogy az önkormányza­toknál a tisztviselők választása csak egy járu­lékos, mellékszempont az önkormányzat lénye­gében. Az önkormányzat t lényege a jogsza; bálvalkotás lényege a közigazgatásban való részvétel, amit ellenőrzéssel, irányítással lehet gyakorolni és lényege az alkotmányvédelem, a jogvédelem, az állampolgár védelme. Amikor tehát arról a kérdésről van szó, hogy választással vagy kinevezéssel töltesse­nek be az Önkormányzati tisztviselői állások« nem az önkormányzat az első, hanem az, hogy a közigazgatás jóságát és szakszerűségét kelló» képpen biztosítsák. Mfe pedig meggy őző'désem szerint egy pereiig sem lehet vitás az, hogy az állami élet fejlődésével az államosított köz­igazgatás felel meg a jó és helyes közigazgatás biztosításának. Természetesen ennek is metg-

Next

/
Thumbnails
Contents