Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-295
Az országgyűlés képviselőházának 295. matikus elintézés; nem tartozik ide!) do^ a helyzet az, hogy a kinevezési rendszer (Közi Horváth József: Nem tartozik ide!) például római * katolikus egyház keretében tökéletesed működik. (Közi Horváth József Hát, ha azt követné az állam is!... — Derültség. ~Meskó Zoltán: Akkor szentté avatják a belügyminisztert! — Derültség. — Elnök csenget.) T. Ház! A közigazgatástudomány modern művelői és ezek között Magyary Zoltán, aki nemzetközileg is elismert szaktekintély, — akik a vonatkozó irodalmat figyelemmel kísérték, azok tudják — § azt hirdetik, hogy a közigazgatás érdeke a kinevezés és az áthelyezés. Magyarázhatjuk akárhogyan a dolgot, tény az, hogy az ebben a törvényjavaslatban foglalt intézkedések érzékenyen érintik a vár 1 megyei, városi és községi autonómia jogkörét. Ezt elismerem. (Meskó Zoltán: Nálunk a választás is kinevezés volt mindig! — Közi Horváth József: Nem mindenütt Vannak gerinces törvényhatóságok és képviselők! — Meskó Zol tán: Akad! (Elnöki csenget.) T. Ház! Mint földmívesnek a fia, aki (megpróbálom a nép szemüvegén keresztül is vizsgálni a kérdést, nem sok fájdalmat érzek a törvényhatósági jogú közületek autonómiájának a csorbításán. Ezt megerősítette előttem János Áron képviselőtársam is kemény bírálatában. Kivételek vannak — és tisztelet ezeknek a kivételeknek, — de vannak kirívó esetek is. Vannak törvényhatóságok, vármegyék, amelyek nem tudták és ma sem tudják olyan szeretettel magukhoz ölelni a magyar népet, amint kellene, sőt ellenkezőleg — ezen az oldalon vagyok és őszintén megmondhatom a vél élményemet — a választási rendszert nagyobb dicsőségére családi klikk- és osztályérdekek mentsvárává váltak ezek a vármegyék. (Piukovich József: Nepotizmus uralkoidik sok helyen .0 Például a visszatért területeken, nevezetesen Erdélyben is, nem azt kifogásoljuk, hogy választás nem volt, hanem azt, hogy a, kinevezésnél is hibák történtek és a régi világ emberei tértek oda vissza. (Közi Horváth József; Kinevezésnél 1! !) Majd rátérek a továbbiakra is. Vannak a felszabadult területeken megyék, ahol a kinevezés során is ép olyan protekcioznimus és nepotizmus érvényesült, mint évtizedekkel előzőleg a választások során. Ma is vannak vármegyék, ahol a kinevezés ellenére családi klikk kezében van a hatalom. T. Ház! Albrecht Dezső képviselőtársam kormánytámogató, de ő is elismerte azt, hogy 1 Erdélyben a kinevezéséknél (bizonyos hibák történtek és revízióra van szükség, különösen az átvett tisztviselőkkel kapcsolatban. Én már több alkalommal szóvátettem a Házban az erdélyi renegát tisztviselők alkalmazásának kérdését és itt most a belügyminiszter úr jelenlétében tisztelettel megismétlem, hogy bűn a ma gyár nemzet érdekei ellen az, ha valaki, aki a megszállás idején hivatali hatáskörén túlmenően a magyarság ellen bűnt követett el (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbdloldalon: Mint például Máramarossziqeten!) és most ugyanabban a városban és ugyanabban az állásban teljesít szolga^ latot. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Destrukció!) T. Ház! Több ilyen esetről tuldók és konkrétumokat hoztam a belügyminiszter úrnak is tudomására. Meg kell vallanom őszintén, hogy a belügyminiszter úr honorálta is adataimat és ugyanezt az igazságügyminis z,ter úrnál is megpróháltalml elintézni. Feddhetetlen életű ülése 1942 október 16-án, pénteken. 5.7 magyarokhoz akik a megszállás alatt ott él1 tek, bizottságot kell alakítani és ennek albizottságnak a véleménye alapján el kell távo' lítani vagy legalább is át kell helyezni más helyre ezeket a renegát tisztviselőket. " (Nagy László: Helyes!) Itt nem bosszúállásról van szó, hanem arról, hogy érdemteleneket ne jutalmazzunk ós ugyanakkor arra érdemeseket ne mellőzzünk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Lesújtó lenne az, t. Ház, ha ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése után éppen ezek a nagyon élénk emberek, akiknek nincs nemzetiségük sem, — nagyon sok Jriváló magyarnevű van közöttük, — járnák ki legelőször azt, hogy véglegesítésüket megkapják. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Sikerülne is! — Meskó Zoltán: Konjunktúra-emberek, azoknak mindig sikerül!) T. Ház! Amint említettelm, elvben a kinevezési rendszer mellett vagyok. Ezekután felmerül az a kérdés, hogy az^ előbb említett részletkérdésen túlmenően mégis mik a mélyebb okai annak, hogy a javaslat ellen iratkoztam fel. Ezt szeretném röviden megindokolni. (HaDljuk! a szélsőbaloldalon.) A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén nagy mértékben megnöveli a kormány hatalmát. Ez a törvényjavasilait fontos lépést jelent a kormányzat totális hatalmának kiépítése felé, még akkor is, ha az érdekeltek ezt nyíltan nem is ismerik el. A totalitást elfogadom akkor, — ez a politikai szempont — ha alának vezetőit a népi közösségi szellem vezeti és ugyanakkor mindenféle osztály- ési klikkszellemnek kérlelhetetlen gyűlölete hatja át. De nem fogadom el a totalitást akkor, ha annak vezetői új, törvényes formában csak egy régi, elavult világot akarnak megmenteni. A totalitás lehet áldás egy niépre, de lehet katasztrófa is. A megfelelő közszellem valóban hiányzik, ezt János Áron képviselőtársam is elismerté. Áz a benyomásom, hogy kényszerűségből és a megalkuvás érzetével él a magyar kormány a totalitás eszközével és nem abban a biztos tudatban és hitben, hogy ma és belátható időn belül csak ezen keresztül lehet szebb, boldogabb Magyarországot teremterai, T. Ház! E mögül a nagyhorderejű törvényjavaslat mögül hiányzik a minden magyart átfogó nagy hit és hiányoznak azok, akik ennek a nagy hitnek megtestesítői a tömegek felé. Ezért vagyok elsősorban politikailag hizalmaitlaci a törvény javaslattal sziemben. De van más szempont is és ez a szakszerűség szempontja. Itt külön hangsúlyozom, hogy megítélésem ezerint a kinevezési rendszer^csak akkor helyes, ha a szakszerűség a legtökéletesebben biztosítva van: máskülönben a kinevezesd relnctszer époly hibás lesz, mint az a választási rendszer, amelyről annyit beszéltek az előttem szólottak. Tisztelettel kérdem ez alkalommal a 'belügyminiszter urat* hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban milyen adatok állnak rendelkezésére a végrehajtás szempontjából? Megtörténtek-e a törvény helyes végrehajtására vonatkozó előmunkálatok 1 ? Én úgy értesültem, hogy nincs közigazgatási statisztikánk. Az 1942. évi statisztikai munkatervbe benne van a közigazgatási statisztika anyaggyűjtése, de ezzel a munkálattal még a mai napig sem ké'sizülltek el, ma tehát azt sem tudjuk pontosain, hegy hálny alkalmazottunk van, mennyi eaek közül a nős, mennyi a nőtlen, mennyi a férfi és mentnyi a női munkaerő stb. Ha szabad ezt a kifejzést használnom, 12*