Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-295

56 Az országgyűlés képviselőházának 295 alkalmával a minisztérium, akik esetleg a magángazdaságból jönnek vissza és akarnak közpályán elhelyezkedni, és akiket, ha nem! is ott mingyárt abban az állásban, de egy másik.alkalommal majd a közigazgatás csatasorába lehet állítani. Az áthelyezésekkel kapcsolatban sohase feledjék el az illeeékesek, hogy megye és megye, város és város között nálunk' óriási különbség van. Nemzetiségi, vallási, kulturális és gazdasági összetevők más-más arculatot adnak egy-egy megye vagy város képének. Kitűnő lehet egy vezető tisztviselő az egyik helyen és keveset érő vagy éppenséggel alkalmatlan a másik vidéken. A kinevezéseknél a miniszter úr mindig legyen tekintettel ezekre a speciális helyi adottságokra. Különösen szeretném kérni, hogy amikor mód és lehetőség van rá, helyezze visz« sza vezető tisztviselőnek azokat, akiket a viszszaesatoláskor elvitt. Az utánpótlást pedig csak akkor vegye idegenből, ha erre megfelelő megyebeli vagy városbeli nem akad. Azt hiszetiüi, hogy ezt a kérést felesleges indokolnom. A családi múltja, háza, földje, gyermekkora révén odakötött vezetőnek egyrészt nagyobb^ a helyi ismerete, a néppel való kapcsolata^ másrészt több a lokálpatriotizmusból fakadó ambíciója, hogy alkosson minél értékesebbet szűkebb hazája javára. (Ügy van! a balközepen.) Ha pedig kemény megpróbáltatás szakadna az országra,, akkor ez a tisztviselő, ez a vezető, akit múltja, családi sírboltja, ősei, földje, gyermekei, minden odaköt, nem hagyja magára, ebek harmincadjára a rábízott népet, mert ez a nép igazán az ő népe, az a föld igazán az ő hazája. Másrészt, és ez szintén fontos ilyen nehéz időkben, a nép is közelebb valónak érzi magáihoz az ilyen vezetőt, a maga gyermekének tekinti, és így legalább részben helyreáll a kinevezés következtében megszakadt kapcsolat a nép és a közigazgatás között. T. Ház! Kénytelen I vagyok kijelenteni, hogy a javaslat 1. §-ának azt a^ szándékát, hogy a törvény rendelkezései öt évig marad

: jianak érvényben, a kereszténypárt nem

i teszi magáévá, atnnyira nem, hogy az egész javaslat elfogadását ennek a határidőnek leszállításától teszi függővé. Majd indítványozni íogom, hogy az eredeti »1947. évi deeember hó 31. napjiáiig« helyett az »1943. évi december hó 31. napjáig« szavak bérül jenek az 1. §-bia. Meggyőződésünk szerint ugyanis ennek az ötesztendős rendkívüli felhatalmaz ásnak megadása szükségtelen is és aggályos is. Szükségtelen azért, miért egy év alatt mindaz végrehajtható, amiért a javaslatot idehozták, veszélyes pedig • azért, mert fegyvert 'adhatunk vele egy olyan miniszter és egy olyan kormány kíezébe, amely ennek a törvénynek roppant nagy felhatalmazását ínem az itt kontemplált célra, hanem a maga politikai ambícióinak alátámasztására használja, ...vagy legalábbis felhasználhatja. Hajlandók leszünk arra, hogy indokolt esetben újabb egy évre megadjuk ezt a felhatalmazást a bizalmunkat élvező belügyminiszter úrnak, de semmiesetre sem vagyunk hajlandók ismeretlen idők ismeretlen belügyminisztereinek: és politikai kormányzatainak kezébe kitöltetlen váltóra aláírást adni, amellyel esetleg egész örökségünkből kiforgathatnak bennünket, T. Ház! János Áron igen t képviselőtársammal szemben kénytelen vagyok azt mondani: nem olyan rossa az az autonómia és az az autonómiai köizigialzgatás, nem olyan rosszak ülése 1942 október 16-án, pénteken. az autonómiák tisztviselői, mint ahogyan a kérdést a képviselő úr — tudom, saját álláspontja védelmére és a választás ellen — beállította. Hála Istennek, a vármegyeháza már régen megsizün* a tönkrement dzsentrik munkanélküli jövedelmet biztosító aziluma lenni. (Mozgás a szelsőbaloldalon.) A törvényhatóságok székházaiban — a megyei és városi törvényhatóságok székházaiban egyformán rmegfeszített és lelkiismeretes munka folyik. (Piukovich József: Aktagyártás!) Hogy aktagyártás folyik, azért inem a megyei és városi közigazgatási tisztviselők személyükben felelősek, (Egy hang a szelsőbaloldalon: Nem mindig!) ők azt igen sokszor saját jobb meggyőződésük ellenére kénytelenek megtenni, mert törvényes intézkedés van rá. Hányszor panaszkodnak, hogy: én ezt így tudnám és így szeretném elintézni, de ezt így és így kell elintéznem és máshogyan nem intézhetem el, mert egyébként az állásomba kerül. (Mester Miklós: Itt a hiba!) Nem ünnepi kényes pávák, hanem a hétköznapok szürke, szorgalmas madarai szállnak fel ezeknek a házaknak a tetőire és a magyar közigazgatásnak ezek a szürke, szorgos madarai, alispánok és polgármesterek, főszolgabírák és jegyzők, agyukkal és szivükkel, mumkíáijukkal és hitükkel, szavukkal és példájukkal hősi helytállásról tesznek bizonyságot ezekben a mai roppant nehéz időkben, pedig soraik egyre gyérebbek lesznek ós egyre többen lesznek közöttük az intelligens proletárok, akik éppen csak a betevő falatot tudják biztosítani családjuknak a* kicsi köztisztviselői fizetésből. A jegyzőkről már sokan megemlékeztek, de nem lehet eleget beszélni arról a sziszifuszi munkáról, amelyet a magyar jegyző végez. Azt csodálom, hogyan bírják fizikailag és hogyan bírják lelkileg annak a rengeteg új feladatnak elintézését, amelyet napról-napra ' vállaikra tesznek különböző rendeletek tömegeinek formájában ezek a megnehezült idők. Azért gondolom, hogy ennek a javaslatnak kapcsán nem elégedhetünk meg az érzések

< emlegetésével, hanem krárnünk kell a miniszter urat, hogy nemcsak az utánpótlás biztosítása érdekében, hanem a megnagyobbodott feladatok igazán becsületes elvégzésének némi ellenszolgáltatásaként is gondolkodjék a közigazgatás embereinek lehető anyagi megsegítésén is. A javaslatot abban a reményben fogadóin el, hogy benyújtandó indítványainkat a bizottságban a miniszter úr honorálni fogja, (Taps balfelől.) Elnök: Töbh vezérszónok nincs. (Meskó Zoltán: Következnek az alvezérek!) Szólásra következik

1

? Thuránszky Pál jegyző: Mester Miklós! Elnök: Mester Miklós képviselő urat illeti a szó. Mester Miklós: T. Képviselőház! Mint minden alkalommal, ez alkalommal is igyekszem megalkuvás nélkül elvi magaslaton maradni és így beszélni erről a törvényjavaslatról. Ami az elvi kérdést illeti, hogy •válaszszák-e vagy kinevezzék a. tisztviselőket, én .a kinevezés alapján állok. Közi Horváth képviselőtársam a választási rendszer híve. Itt csak tisztelettel azt jegyzem meg, hogy a kinevezési rendszer az Egyház keretében is teljesen érvényesül. (Közi Horváth József: Egy szóval sem mondottam, hogy a választási rendszer híve vagyak! Azt mondottam, hogy ezt nem érintem ennél a javaslatnál!) Ez diplomatikus elintézés, (Közi Horváth József: Nem diplo-