Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-309

56 2 Âz országgyűlés képviselőházának SÖU. i gyarország egén, de ha kell, az, ellenség fe­lett is. Okuljunk azonban a múlt szervezési hibáin. Teremtsük meg végre a .iövő fejlődés szerve­zetszerű lehetőségeit is. Fogjuk össze egy kézbe a szerteágazó magyar repülést. Egészen őszin­tén megvallom, én légügyi minisztérium fel­állítását ikérem. (Helyeslés a középen.) Tartoz­zék alája a polgári repülés, a sportrepülés minden vonatkozásban, a haderőnkívüli repülő kiképzés, a közforgalmi repülés hatósági vona­lon, a Magyar Légiforgalmi Rt., a magyar re­pülőgépipar, összes kérdéseivel és a magyar hadseregen belül is önálló magyar légierő is. így van ez Németországban ífíT Olaszország­ban és így van Nagybritanniában; sőt nem­csak a nagy államokban van így, hanem — hangsúlyozom — még Románia is ilyen szer­vezettel rendelkezik már. Bízom az új honvé­delmi miniszter úrban, aki mint egyik új nagy repülőgépgyárunk volt elnölke és a magyar repülőipar egyik megteremtője, ismeri a ma­gyar repülés összes kérdéseit és szeretettel tá­mogatja őket, hogy ezt a sürgős kérésünket megfontolás tárgyává teszi ós megvalósítja. Kérem vegye fel már most a légügyi minisz­teri címet, hogy ezzel is kidomborítsa a repü­lés fontosságát (Helyeslés. — Meskó Zoltán: Mi valamennyien adományozzuk neki! — De­rültséy. — vitéz Nagy Vilmos honvédelmi mi­niszter: Köszönöm a bizalmait!) és teremtsük meg az egységes magyar repülőszervezetet. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatiban, ha már a Légügyi mi­nisztérium megszervezésénél tartunk, felhí­vom a minüszter úr figyelmét arrra, hogy ez le­gyen, végre igazi szakminisztérium. Zárjuk ki onnan azokat, akik nem szakemberek és adjuk a szót és vezetőszerepet a repülőnek; a repülő­mérnöknek, a repülőorvosnak és a többi szak­embernek, (Helyeslés.) hogy ne ismétlődjék meg mégegyszar olyan eset, minit a Malert, szomorú esete volt, aihol a nem szakemberek kerekedtek a szakemberek fölé és amint lát­juk, semmi közösséget nem tudtak érezni az igazi repülőkkel. (Meskó Zoltán: vitéz Takács kiváló szakember!) Külön fel kívánom még hívni a miniszter lír figyelmét a műszaki kérdések fontossá­gára). Sajnos, ez is egyik elhanyagolt problé­mája a magyar repülésnek. A mérnökhiány egyik oka az, hogy amikor meg lett volna rá a mód, amikor pedilg a szellemi szükségmun­kák idején igazán nem sok áldozatba került volna, (Ügy van! a középen.) az a magyar re­pülő, okleveles gépészmérnök, ,aki tartalékos hadnagy volt, nem tudott hivatásos hadnagy­ként elhelyezkedni a légierőknél. T. Képviselőház! Ezek a régi mulasztások azok, amelynek hátrányait még ma is oly nagy mértékben érzi a légierő. Ezért hívom fel mély tisztelettel a miniszter úr figyelmét a kérdésekre, különösen a mérnökhiányra és műsizakii szolgálatunk tökéletesítésére. Kérem a miniszter urat, tegyen meg minden lehetőt, mind pénzügyi, mind előmeneteli tekintetben különböző előnyök nyújtásával, hogy ezeken a fennálló hiányokon miielőbb segítsen. De fel­hívom a miniszter úr figyelmét arra is, se­gítse elő a magyar mérnök továbbképzését, szellemi fejlődését is, mert repülésügyünk jö­vőbeni) helyzetét szeliemi felkészültségünk foka fogja meghatározni. Igen fontos kéirdés a repüléssel kapcsolatos tudományoknak a műegyetemen való fokozot­tabb tanítása és gyakorlása. Én elismerem a ilése 1Ù42 november lÙ-ên, csütörtökön. műegyetemi aorjo-technikai és aero-dinamikai intezetek kiváló munkásságát, de továob is keli mennünk ezen a terén. A németeknél ott van a Deutsche Versucns-An statt für Luit­i'ahrt, az olaszoknál a Ixuidonia, olyan (Jfaüá­nyi iüuiyás Jenő: A műegyetem útim tudja be­fogadni a jelentkező hallgatókat! A műegye­tem szúk!) szeli emi központok, amelyek a repü­lés tudományát és technikáját viszik élőire. iNé­metoirszágban a LÜienthai-Geselischaft valósá­gos tudományos társaság. Hasonló szervezete­ket és tudományos folyóiratokat kérek a mi­niszter úrtól és ezt megint egységesen kell megszervezni. A mostani háború tapasztalatai alapján még egy problémára térnék ki: az önálló légi híradás megszervezésére. Az önálló légi hír­adás, szervezetére azért van szükség, mert le­hetetlenség, nogy a légierő a földi csapat híradó-szervezetének torlódásán keresztül várja ki a maga -híradását és ezzel .esetleg lekéssen a földi csapat megsegítéséről. A nemet légi­erő sikeres együttműködése a földi csapatok­kal az önálló híradási megszervezésén múlott. Ezzel kapcsolatiban meg* gyorsan felemlí­tem, — mert az időm úgy látom, lassan lejár — a földi alapok és a földi szervezetek sürgős fejlesztésének szükségességét. Hiába lesz_ majd korszerű gépünk, ha nem lesz meg a földi alap, amely kellő időben és kellő helyen ki tudja szolgálni a gépeket. Itt célzok elsősorban a szállítási eszközök sürgős t szaporításának szükségessélgéte. A légi szállítóeszközök és te­hergépkocsik szaporítását kérem tehát, ame­lyek majd a földi alapokat mozgatni tudják a repülés érdekében. . Egypár szóval szeretnék még itt kitérni kint a fronton harcoló repülő baj társainkra. Én jól ismerem azt a repülőanyagot, amellyel ők ott kint harcolnak, mert a legtöbbet magam is repültem, vagy gyakorlatok alatt vagy kint a harctéren az ellenség felett, vagy pedig minit a honvéd repülőgépszeroszlop berepülő pilótája és légirészrparancsnoka ismerem azo­kat,, ha nem is repültem rajtuk, kiváló repü­lőink bonckése .alatt láttam azokat, amikor gyakran, túlgyaki'an jötttik be hozzánk jayí* táisria. Én csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetem meg a kint harcoló bajtársak repülőteljesítményéről. (Éljenzés és ta\ps.), akik sokszor nem a legkorszerűbb repülőgépanyag­gal a tőlük telhető legnagyobb teljesítményt nozták ki. Utalok itt a közelfelderítők munkájára, akik a katonai repülésnek igazi napszámosai. 700-nál több ellenségfeletti repülést végzett az id/én egy IkÖzel fel derítő repülőiszázad, olyan aránylag lassú géppel, amellyel, igazán mond­hatom, nem könnyű ellenség feletti felderítést végezni, kivált nem akkor, amikor jól irány­zott és hatásos ellenséges légvédelmi tűzbeu kell azt a feladatot végrehajtani és az ember­nek egy örökkévalóságnak tűnik sokszor, amíg araiak az ellenséges tűznek a hatásköréből ki­mászhat. Utalok itt arra, hogy közelfelderí­tőinket felhasználták zuhanóbombázásra, csa­tahajók, illetőleg — hogy szerényebbek le­gyünk — hadihajók ellen, továbbá alacsony támadásra, légvédelmi ütegállások ellen is, de felhasználtuk távolfelderítő feladatokra i® tavaly, .amikor nem voltak távolfelderítőink, sokszor az utolsó csepp benzinünket is kihasz­nálva és sok másra. Büszkén utalhatok távol* felderítőink kiváló munkájára is, akik 7500^­8000 méter magasságban, a fizikai, szellemi és lelki tulajdonságok legmesszebbmenő latbaive­tésével oldották meg — sokszor százkilométe-

Next

/
Thumbnails
Contents