Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-309

Áz országgyűlés képviselőházának 30Ô. azonban igen sok kisebb állam, így mi sem tudtuk még az éjjeli légvédelmet kellően megszervezni. Tudjuk, müven óriási feladatokat ró ez a honvédségre, kérem azonban a honvédelmi miniszter urat, tegyen meg mindent, ami ennek előmozdítása érdekében megtehető. A magyar légierők jelentősége azonban. nemcsak a harctéren szembetűnő, .haimem. dumavölgyi kulcshelyzetünknél fogva is egyedülállóan fontos. Erős légierő jelenléte a legjobb preventív eszköz minden lehetőséggel szemben. Mi igyekszünk barátságosan élni szomszédállamainkkal (Gr. Apponyi György: Nehéz!), ha nem is mondhatunk le jogos nemzeti törekvéseinkről, de iaz ütőképes légierő az a pajzs amely' minden meglepetéssel szemben

1 megvéd minket, amely megvédi otthonainkat és egyben az a sújtó kard is, amely porba sújtja azt, aki ellenünk orvul támadni merészelne. A mi repülőink kiváló repülők, bízzunk ibeninük, de adjuk meg nekik a korszerű felszerelést, amellyel harcoló csapatainkat mindenütt eredményesen tudják támogatni, otthonunkat pedig mindenkivel szemben meg tudják védeni. (Élénk helyeslés és taps.) Erős, magyarérzésű, kiválószellemű, tökéletesen kiképzett és a legjobb repülőanyaggal felszerelt magyar légierőre van szükség! (Ügy van! Ügy van! Taps.) T. Képviselőház! A magyar légierő ma kiépítésének stádiumában vau. Az a légierőnk, amely lí)38-ban, egyenjogusításuinkkor rendelkezésünkre állott, bizony kissé elkopott már. A kicserélés stádiumában van légierőnk anyaga, a_z átképzés stádiumában vaini légierőnk egész hajózó- és repülőszemélyzete is. Felesleges hangsúlyoznom azokat a nehézségeket, amelyek repülőgépiparunk akkori elhanyagolt állapotából adódtak. Külföldi, főleg korszerű külföldi repülőanyagok beszerzése csak békeidőben volt lehetséges. Mihelyt a háború kitört, a külföldi baráti hatalmaknak saját maguknak volt szükségük legkorszerűbb repülőgépeikre. A legkritikusabb időket csak úgy tudtuk áthidalni, hogy a baráti országok itt-ott a legveszélyesebb pillanatokon némi jóindulattal átsegítettek bennünket. De ha a magyar légierő ma a kiképzés stádiumában) van is, a harctéren mégis tud ütőképesen harcolni. Ez a kettős feladat, a légierők fejlesztése és földi csapatainknak az orosz harctéren való támogatása és segítése igen nehéz probléma elé állítja a légierők és a légügyi főcsoport vezetőségét, mert hiszen a kettőt összehangolni, egyiktől nem elvenni, de a másiknak is mindent megadni, ma igen nehéz probléma. Szeretnék néhány szót szólni a hajózó személyzet utánpótlásáról. Amint nagyon jól tudjuk, a légierők, az egész világon mindenütt önkéntes jelentkezés alapján nyerik utánpótlásukat. Nálunk is így van ez. A kiegészítés,, az utánpótlás egész rendszere van ma kiépítés alatt, amellyel a repülés iránt érdeiklődő, a repülés felé törekvő magyar ifjúságot igyekszünk ügyének megnyerni. A Magyar Aero Szövetség irányítása és a Horthy Miklós Nemzeti Eepülő Alap anyagi támogatása mellett a leventeegyesületeknél, a cserkészetnél és az ország legtöbb középiskolájában repülőmodellezéssel kezdik meg az ifjúság érdeklődésének felkeltését' a magyar repülés iránt. Ebből a repülő ifjúságból lesz idővel a repülő-mérnök, a repülő-szakember, a szerelő, aiki azután később a légierőknek és, a magyar iparnak fog rendelkezésére állni. Később ezekből a fiúkból ülése 1942 november 19-én, csütörtökön. 561 választódik ki az a sikló-, vitorlázórepülő gárda, amely a haderőn kívüli kiképző keretekben mint repülőlevente kapja további kiképzését. A vitorlázórepülő levente kiképzésének befejezése után az ország számos repülőterén felállított motoros repülőkiképző keretekben kapja további előképzését katonai pályafutásának megkezdéséig. A motorosrepülő leventéket, a repülés szerelőit képezzük itt lk i szazával, hogy a hadsereg* részére az utánpótlást biztosítsuk. Ezután kerül a hadsereg kötelékébe és katonai éveinek leszolgálása után újra visszajöhet a Magyar Aero Szövetség kiképzési kereteihez, motoros és vitorlázó sportrepülő egyesületekhez, hogy ott gyakorlatban tartsa magát és sportbéli teljesítményei révén fejleszthesse repülőtudását. Ezt nevezzük haderőn kívüli repülőikiképzésnek, A haderőn kívüli repülőelőképzós igen nagy szervezési és egyéb munkát igényel, de nélküle a légierők kellő, zökkenésmentes utánpótlása megoldhatatlan volna. Sokat várunk ezen a téren a repüliőpropagandától is, amely azonban egyelőre még gyermekcipőben jár. (Meskó Zoltán: Gyenge a propaganda, az biztos!) A propagandát ©ddig két részről igyekeztünk megszervezni. Támogattak' bennünket a magyar napilapok repülő-újságírói és két hivatalos újságunk, az Ifjú Eepülő és a Magyar Szárnyak. Amint mondtam, az egész magyar légierő ma a kiképzés és oktatás stádiumában van. Kérem a honvédelmi miniszter urat, fordítson sok gondot az oktatás és kiképzés ideje alatt a testedzésre, hogy az ép testben ép lélek jelszava szerint erős, egészséges repülőket kapjunk. Építsünk a repülőtérieken sportpályákat, uszodákat, atlétikai és teniszpályákat, hogy az ifjú repülő a kiképzés ideje alatt természetes, ifjú testi energiáját is erőgyűjtésre fordíthassa. (Élénk helyeslés.) De hiábavaló a legjobb kiképzés, is, ha nem párosul vele a legjobb repülőgépanyag. Valljuk meg már egyszer őszintén, ezen a téren súlyos mulasztások terhelik azokat a felelős tényezőket (Ügy van! Ügy van! a középen.) akik túlkésőn ismerték fel a magyar repülőgépipar fontosságát. (Padányi-iGulyás Jenő: Én is azt hiszem!) A sültgalamb ez esetben a legújabb-típusú német repülőgép egyszer nem repült be a szájukba hiába tartották azt nyitva, mert közben kitört a háború, (ügy van! Ügy van! a középen.) A hiba a helytelen szervezésben volt. A döntés olyanok kezében nyugodott, akik nem is érthettek a repüléshez. Lássuk be már egyszer végre, hogy szakdolgok élére szakembereket kell állítani. (Helyeslés.) Ök néhány évvel ezelőtt inkább félreállították, vagy engedték a szolgálatiból kiválni a légierők kiváló parancsnokát, kiváló repülőtisztjeinket, de a légierők annyira óhajtott önállósítását nem engedélyezték, ösziníe örömmel állapíthatom meg azonban, hogy az utolsó egy—másfél év alatt a honvédelmi minisztérium szakközegei és a légierők parancsnoksága a magyar iparral, a magyar mérnökkel, a magyar munkással és munkásnővel vállvetve mindent _ megtesznek, hogy a magyar repülőipart fejlesszék és a múlt mulasztásait pótolják. (Ügy van! ÜgV van!) Beméljük és bízunk benne, hogy a legrövidebb időn belül korszerű, Magyarországon gyártott repülőgépek fognak megjelenni Ma*