Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-309

56Ô Az országgyűlés képviselőházának 309. ülése 1942 november 19-én, csütörtökön. és nagyrabeesülője, annak reményében, mond­hatnám annak tudatában, hogy a miniszter úr markánsan magyar egyénisége az eddiginél is magasabbra fogja tudni emelni a magyar hon­védelem nagy ügyét, minden kicsinyes mellék­szempont és pártpolitika fölé. Az igen t. mi­niszter úrtól az ország honvédelmének az ed­diginél sokkal tökéletesebb kiépítését {Helyes­lés balfelől), honvédhadseregünknelk az eddigi­nél ©okkal teljesebb felszerelését, páncélosé és gyorsalakulatainknak, légierőnknek az eddigi­hez képest való megsokszorozását kérjük, re­méljük, várjuk, követeljük. Azt hiszem hogy a t. túloldal is egyetért ve­lem abban (Felkiáltások jobbfelől: Ebben igen!), hogy minél jobban közeledik ez a világ' háború a végkifejléséhez, annál nagyobb ré­szét nyeli el a magyar politikának a honvéde­lem. Elérkezhet az az idő ía, esetleg nemsokária, amikor szinte nein is lesz más magyar poli­tika, mint merő magyar honvédelem. Addigra a^ majdnem 15 milliós magyar nemzetnek más­fél milliónyi tökéletesen felfegyverzett és ki­képzett hadsereggel kell rendelkeznie. Azt hi­szem, abban is egyetértünk a t. túloldallal, hogy ennek a haderőnek nem szabad idő előtt felőrlődnie. Másfél milliónyi modernül felfegy­verzett magyar hadsereg olyan erő, amellyel Európában mindenkinek számolnia kell. T. Ház.! Ezt kívánjuk, erre törekszünk, ezt mindeneik előtti megvalósítandó magyar célnak tudjuk és ehhez a célhoz a honvédelmi miniszter úrnak pártunk minden erejét és a mögöttünk álló magyar paraszti százezrek lelkes odaadását ajánljuk' fel. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Baky László: Számadási tévedés!) Zrinyi Miklós majdinéin háromszáz­esztendős, de örök időkre szóló _ katonai szel­leményefc és thonvédelraoli politikájának jegyébe tesszük ezt, aki az Áfiumban még ezeket is írta (ohassa): »Minekünk magyaroknak vala­mink vagyon, fegyverrel ny éretett az, a mi eleinktől, úgy tartalék eddig, és nincs kérdés már abban, ezután is úgy kell megtartani: a békesség, a frigy, a csendes élet haszontalan gondolkodás in ékünk, kárunkkal megtanultuk!; az mi első politieánk fegyver volt, most is annak kell lennie... Az mi régi Szent István királyunknak koronája semmi a pallosa nél­kül; héáibain azzal koronázza fejét, aki oldalára kardját nem övedzi.« A honvédelimi költségvetést mégsem sza­vazom i meg, (Zwo és mozgás.) mert a tárca dotálását keveslem (Zaj a középen.) és bár­milyen komoly reményeket fűzök is pártom­mal együtt a t. honvédelmi miniszter úr mű­ködéséhez, a kormánmyali, a kormány általá­nos politikájával széimben magam is, pártom is változatlanul bizalmatlanok vagyunk. (Helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. — szónokét üdvözlik*) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Gróf Zichy Nándor! Elnök: Gróf Zichy Nándor képviselő urat illeti a szó. Gr. Zichy Nándor: Mélyen t. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy mint a magyar légierők tartalékos tisztje,, elsősorban mint repülő szóljak hozzá a honvédelmi mi­nisztérium ' költségvetéséhez. Őszinte rnegelégedésseli és örömmel látom a< költségvetésben azt a hatalmas 953 millió pengőt kitevő összeget, amely egész állami költségvetésünknek — az üzemeket bele nem számitva — egybairmadát teszi ki. Ha e)hhez még hozzáadom azokat az összegeket, amelye­ket hadseregünk korszerű felszerelésére for­dítunk és amely összegek még a különböző tárcák közvetett honvédelmi szükségleteit elégítik! ki, (Zaj és mozgás. — Halljuk! Mail' juk! — Elnök csenget.) akkor méltán meg­állapíthatjuk azt, hogy a magyar királyi kor­mány, de elsősorban a magyar adófizetők megteszik a kötelességüket -ezen a téren is. Itt kívánok válaszolni Bajcsy-Zsilinszky Endre t. képviselőtársam felszólalásának; arra a részére, amelyben a pénzügyminiszter urat aposztrofálta. Én ezekből a számokból, de a pénzügyminiszter úrnak eddig végrehajtott hadseregfejlesztő pro grammjából, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) illetve az erre a célra ren­delkezésre bocsátott összegekből is megállapít­hatom és azt hiszem, egész pártunk és a t. Ház is egyetért ebben velem (Úgy van! Ügy van! jobbfelől és középen.), hogy a pénzügyminiszte­ren, a magyar adófizetőn nem múlott a magyar hadsereg korszerű felszerelése. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen. — Horváth Géza; Ez gyenge volt!) T. Ház! Az előbb említett 953 millió pen­gőből 164 millió pengő a légierő fejlesztésére van előirányozva. Ez 60 millió penígővel több, mint az idei esztendő költségvetésében erre a célrai előirányzott összeg. Örömmel állapítha­tom meg ezekből, valamint abból a 11 milliót éis egynéhány százezer pengőt kitevő összegből, amelyet a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap hadeíőn kívüli kiképzésére látok előirányozva, hogy a mostani világháború, de harctéri ta­pasztalataink is végre még; a legkóükedőbb embert is meggyőztek a légierő és a repülés fontoiss ágáról. A háború már éppen elég ideje folyik ahhoz, hogy párhuzamot vonhassunk, hogy ösz­szehasonlításokat tehessünk annak eseményei között és levonhassuk azokból tapasztalatain­kat. Ebben a háborúban a győzelemért és a ve­reségért egyenesen a légierő a felelős. Légi fö­lény, légi uralom nélkül nincsen eredményes támadás, nem volt eredményes védekezés és nincsen az eredményes támadásnak kiakná­zása lehetősége, A mindenkori légi helyzet, a mindenkori légi uralom^ volt az, amely a földi csapatoknak mozgási és elliőatetöirési lehetősé­geit megszabta. Itt utalok a német haderő kez­deti villámsikereire', a lengyel, a jugoszláv, a görögországi, a krétai légi offenzívakra, a francia összeomlásra, az amerikai tengerészei­nek pearl-harbouri katasztrófájára, Hongkong, Singapore gyors elestére, de utalok a németek kaukázusi gyors előretörésére is, valamint utalok Rommelnek legutóbbi északafrikai had­műveleteire is, ahol a pillanatnyi fölény és légi uralom határozta meg a hadműveleteket. A repülés nemcsak az első világháború­ban, hanem a mostani háborúban is óriási lép­tekkel fejlődött már. A bombázógépek, ame­lyek 1939-ben 3€0—500 kilométeres hatósugárral 1000 kilogramm bombát tudtak vinni, ma 1000 —2000 kilométeres hatósugárral már 8000 ki­logramm bombát tudnak magukkal vinni. Fegyverzetük, páncélzatuk állandóan nő, mű­szereik tökéletesednek és minden időiben lehe­tővé teszik a repülést. A légitámadások hatáisának növekedésével azonban állandóan nő a légi veszélyeztetettség foka is. A Budapest ellen intézett légitámadás legyen intő példa, amelynek tanulságait le­vonva, építsük ki sürgősen Budapest és az or­szág légvédelmét. Elismerem, hogy a magyar légvédelmi tüzérség a helyzet magaslatán áll,

Next

/
Thumbnails
Contents