Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-309

Az országgyűlés képviselőházának 309. ülése 1942 november 19-én, csütörtökön. '545 a nemzeti vagyon és jövedelem* viszonylag mégis gazdag árjában. (Ügy van! Ügy van! Taps a szél$G,baloldalon.) Az erős hadsereg biztosítékai: katonás szellemű nevelés a gyermekkortól kezdve, a ieventeintézmény továbbfejlesztése, a lövészintézmény kiépítése, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a katonaeszmény megkeüveltetése és mindezt egybefogóan a hősi kultusz szolgálata. Az egész társadalmat átható hősi kultuszt kell teremtenünk. Amikor ezt tesszük, nem járunk szikkadt talajon, hiszen az idők folyamán évtizedeken át élt ez a nemzet a múlt hőseinek: kultuszából és így formálta Jd magának a. jövendőjét. Ma a jelenből kell hősi kultusz tcsinálunk, hogy mindnyájunk előtt tisztán álljon, üogy érdemes áldozatos lelkű magyar katonánajk lenni, érdemes a biztos ottnont, a meleg családi életet elnagyni és a haza védelmében mindezt áldozni. A hősi kultusz alapfeltétele elsősorban szociális problémáink maradéktalan megoldása. A haclbavonultak családtagjait becsületesen el kell látni. {Ügy van! ügy van! a szélsöbaloldalon.) A hadiözvegyeket és hada árvákat a hősi kultusz szellemében kell gondoskodásunk tárgyává tenni. (Ügy van! Ußy vwi! a szélsőbaloidtilon.y rokkantjainknak gondtalan életet kell biztosítanunk intézményesen és a nemzeti becsület mértékével. (Ugy van! Ügy van!) Folyó év áprilisában a kormányzat rendeletben határozta meg a hadbavonultak családtagjainak segélyezését. Akkor a 36-os honvédelmi bizottságban már hangot adtam annak a felfogásunknak, hogy elfogadhatatlan az az alapelv, amely szerint a bevonultak családtagjainak megélhetését ki kell egészítenünk, azaz nem biztosítjuk magát a megélhetést, hanem feltételezzük, hogy az illetők mindennapi munkával keresik meg kenyerüket és csak valamivel kárpótolni kell a családfenntartó távollétét. Az akkori ho.ivédelmi miniszter úrnak figyelmébe ajánlottam, hogy ez az alapelv idejétmúlt és teljes kárpótlást kell nyújtanunk a családnak azért a veszteségért, hogy a családfő munkájával nem tud övéinek rendelkezésére állni, vagyis a kiegészítési alapelv helyébe a kártérítés alapelvét kell elfogadnunk. (Élénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) Hibáztattam ezt akkor és hibáztatom még ma is, bár azóta a rendelet szociális célú javításon ment át és örömmel akarom megállapítani azt is, hogy a honvédelmi miniszter úr valószínűleg mai beszédében fogja bejelenteni azokat az újabb intézkedéseket, amelyek ezen a vonalon javítják az eddigi rendelkezéseket. Fejlődést látok e tekintetben azok tele az ideálok felé, amelyek beszédemben foglaltattak, ellenben a fejlődés még nem éri el ezt a mértéket. Nem akarok jós lenni, de megállapítom, hogy el fog jönni az idő, amikor ezeket az alapelveket kell majd a honvédelmi kormányzatnak magáévá tennie. (Úgy van! ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Helytelennek találom azt a háromféle kategorizálást, amely a hadbavonult családtagjainak segélyezésével kapcsolatban van jogszabályainkba foglalva, amelynek értelmében Budapesten és közvetlen környéklén 160 pengő, a nagyobb vidéki városokban 110 pengő, az összes többi helyen pedig havi 80 pengő kereseten túl biztosítanak csak hadisegélyezést. Hibás ez a vendszer már a kategóriák között fennálló nagy különbség miatt is és hibás azért is. mert úgyszólván egyetlen esetben sem nyújt a hadbavonult családijának biztos megélhetést. A hősi kultusz azt kívánná, hogy a hősi halottat szinte köztisztviselőnek kellene tökintenünk és ennek mértéke szerint kellene özvegyének ellátását és árváinak gondozását vállalni. A bizottsági vitában egy meleglelkű újvidéki képviselő azt az ajánlatot tette, hogy az elesett tiszt automatikusan lépjen elő az idők múlásával egészen az ezredesi rendfokozatig. Ezt a gondb latot szívvel és lélekkel tudom a magamévá tenni és a legénységre is megfelelően^ kiterjesztve szeretnémj a megvalósítbatás reményével övezni. A hősi kultusz érdekében állna, hogy a háborúban különleges érdemeket szerzett tisztek és legénység jutalmazása törvényesen biztosíttassék. Ez a jutalmazás ne csak földbirtokban történjék, hanem gondolni kell a nem mezőgazdasággál foglalkozók jutalmazására is. Törvénnyel kell biz tosítani a leszereltek azonnali elhelyezkedését is. Katonai szolgálatban töltött éveiket a magángazdaság minden ágazatában be kellene számítani, hogy az itthonmaradottakkal szemben minden tekintetben előnyük legyen. (Elénk helyeslés a <szélsőbaloldalon.) Több lelket kellene belevinni kitüntetési rendszerünkbe. Nálunk még az osztrák-magyar kitüntetési rendszer szerint adjuk a kitünteté seket. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.), amely rendszer szerint bizonyos magasabb kitüntetések csak valamely rang vagy fizetési fokozat esetén adományozhatok. Milyen szép lenne, ha azonos kitüntetéseket kaphatna tiszt és a legénység és csak a bátorság, a vállalt életkockázat és a teljesítmény mértéke volna irányadó. (Ügy van! Ügy van! Ta®s a szélsőbaloldalon.) Fontos, hogy a kitüntetések a lelhető legrövidebb időn belül jussanak el a kitüntetetthez. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a Kormányzó Ur még tavaly nyáron, az orosz hadjárat megindfulásakou* alapította a tűzkeresztet, hogy azok, akik a hadjáratban életük kockáztatásával vesznek részt, bizonyos idő letelte után azt megkaphassák. A v

tűzkereszt szabályzata csak ez év szeptemberében jelent mess és a vezérkar főnöke még ma sem állapította meg' adományozásának közelebbi feltételeit. r A gyermekkor katonás jellegű nevelése után a katonai kiképzésre esik a fősúly. A kiképzéshez sok pénz kell, mert nem takarékoskodhatunk a gyakorlati módszerekkel. Jó céllövő, jó gránátvető és jó tüzér csak gyakorlat játján lehet a katona, hogy a légi fegyvernem és.a páncélosok külön kiképzéséről ne is beszéljek. A kiképzéshez elegendő gyakorlótérre, elegendő fegyveres eszközre és töltényekre vau szükség, hogy a fegyverek kezelését és az ebben való biztonságot olyan mértékben szerezzék meg katonáink, hogy az teljesen vérükké váljék. Fontos az alkalmas vezetők kiválasztása. Itt rang és kor csak melléktekinteteik lehetnek. Az őszinte, kemény, véleményüket felfelé is megmondani merő vezetők válnak be a háborúban. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldaIon.) Területgyarapodásunk és honvédségünk fejlesztésének sürgőssége folytán körülbelül 5000-et kitevő tényleges tiszthiányunk van. Csapattisztjeinknek számát minél előbb ki kell egészítenünk. A költségvetés számadatainak áttekintése után feltűnik, hogy a magasabb parancsnokságoknál, a központi hatóságoknál például kereken 2500 százados van, míg a csapatoknál ezeknek száma 3600. Bár tudom, hogy a központoknál nyilvántartott századosok között vannak nem kombattán84*