Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

514 Az országgyűlés képviselőházának 808. végleges elrendeződés sorain a népi és uralmi erők tartós kiegyensúlyozására fog törekedni. Az interpelláló igen tisztelt képviselő úr által szorgalmazott kérdések akkor lesznek igazán időszerűek és ezen a végső elrendezésein, ame*. lyen Magyarország háborús eseményernek, politikai súlyának és gazdasági erejének megfelélő vezető ezerepet fog játsszani, a m. kir. kormány aaon lesz, bogy a külföldi magyarok visszatelepítésének és a• különböző lakosságcseréknek a kérdését jogainkkal és érdekeinkkel a legmesszebbmienőleg összehangolja, Budapest, 1942. évi szeptember hó 11-én. Kállay s. k.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az írásbeli miniszterelnöki választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úrnak Nagy László képviselő úr interpellációjára adott írásbeli ideiglenes válasza. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Nagy László országgyűlési képviselő a Képviselőháznak 1942. évi július hó 8-án tartott ülésén interpellciót intézett a m. kir. kormányhoz a »Malert vezetőinek és három pilótájának ártatlanul elszenvedett bűnvádi üldözése miatt erkölcsi elégtétel és a többi pilóta és szikratávírász ügyeinek rendezése« tárgyában. Erre az interpellációra az alábbiakat közlöm: A an. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a Malert, tisztviselőinek az interpelláló képviselő úr által szóvátett ügyének kivizsgálására a m. kir. igazságügyminiszter urat kérte fel. A m. kir. igazságügyminiszter ur dr. Farnos Dezső igazságügyminisztériumi miniszteri osztályfőnököt, bízta meg a vizsgálattal, amely mind a Malert, mind pedig a m. kir, kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumi ez ügyben érdekelt tisztviselőinek a magatartására és ténykedésére kiterjed. A szóbanf levő vizsgálat befejezése előtt az interpelláló képviselő úr által felhozott ügyben nem adhatok érdemi választ. Addig is kérem a t. Házat, hogy válaszomat ideiglenesem tudomásíullvienui méltóztassék,' Budapest, 1942. évi október hó 24-én Kállay s, k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak az ideiglenes írásbeli miniszterelnöki választ tudomásul veszi. (Igen!) A Ház az ideiglenes választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úrnak Zimmeir Ferenc képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válasza. Kérem a jegyző urat» szíveskedjék azt felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Zimtmer Ferenc országgyűlési képviselő a képviselőház 1942. évi július hó 15-én tartott ülésén interpellációt intézett hozzám a Németországiban dolgozó magyar munkások gondozása tárgyában. Erre az interpellációra a következőket közlöm: A magyar királyi kormány jól ismeri a Németországban dolgozó magyar munkások panaszait, bár

1 szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a munkásság körében megnyilvánult elégedetlenség okát nem annyira a gondozás elégtelenségében, mint inkább albban kell keresnünk, hogy az, itthoni munkláskereslet következtében többnyire fiatalabb, tehát ülése 1942 november 18-án, szerdán. nyugtalanabb természetű és egyszersmind tapasztala tlanabb egyéneik kerültek közvetítésre, ttikik a németörisiziági] elhelyezési!, ellátási éa munkaviszonyokba nem mindig tudtak tökéletesen belei Illeszkedni és így a munkásvédő szervek! munkáját sokszor indokolatlan panaszokkal és követelésekkel növelteik. Függetlenül ettől, a kormány

1 szükségesnek tárta a a már meglevő németországi munkásvédő^ szervezetünk kiépítését és ezért a m. kir. iparügyi miniszter úr velem egyetértve egy további miniszteri tisztviselőnek Berlinbe való kiküldetését vette tervbe, valamdnt mindazokba a városokba, illetve gyártelepekre, ahol nagyobbszámú magyar ipari munkás dolgozik, helyi megbízottakat is. kíván kiküldeniAmint biztosítva van a munkásvédő szervezetünk további kiépítésének költségvetési fedezete, az iparügyi miniszter úr ebben az érteltemben azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. Az interpelláló képviselő úr az olasz munkásság németországi szabadidő-mozgalmának példáját is felhozza, amelyre legyen elég csak annyit, válaszolnom, hogy a mi Németországban dolgozó munkásságunk száma egy töm déke csupán a más országokból Németországba kiközvetített munkásságnak; s így a külföldi példára való hivatkozás ebben az esetben; sem szerencsés. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi október hó 24-én. Kállay s. k.« Elnök: Kérdem a mélyen, t. Házat, méltóztatik-e az írásbeli miniszterelnöki választ tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik! a miniszterelnök úr írásbeli válasza Rajniss Ferenc képviselő úrnak április hó 29-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék! a választ felolvasni. Nyilas Ferene jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Rajnisis Ferenc 'országgyűlési képviselő a képviselőház 1942. évi április hó 29-én tartott ülésén interpellációt intézett a magyar királyi kormányhoz egy budapesti áruház rejtelmei tárgyában. Erre az interpellációra a következőket válaszolom : A Párisi Nagyáruház az 1930. évig .-mint részvénytársaság működött, ettől az időtől kezdve azonban a mellett, hogy a részvénytár. sasáig is megmaradt, az áruház egyes osztályai máig is mint önálló cégek működnek, amelyeket a »Párisi Nagyáruházi bérlők közössége« című alkalmi egyesülés foglal egybe. Ez _ a rendszer valóban lehetőVé teszi, hogy a PárdJsi Nagyáruház egyes cégei jogszerűen több zsidó alkalmazottat fogialkoztassanak, mint foglalkoztathatnának abban az esetben, ha egyetlen részvénytársaságról volna szó. Mivel a részvénytársaságnak külön cégekre való szét osztása még az 1930-as évek előtt, vagyis olyan időben történt, amikor az 1938. évi május hó 28-án életbelépett úgynevezett első zsidótörvény kijátszásáról nem lehet szó, a mai szervezet nem változtatható meg azon a pogcímen, hogy az a zsidótörv ény kijátszását célozza. Ami a Párisi Nagyáruház Rt. vezérigazgatóját illeti, Goldberger Sámuel Gottliteb < és a Párisi Nagyáruház között a szolgálati viszony már megszűnt. Az 1939 : IV. te. rendelkezéseibe ütköző különböző szabálytalanságok miatt a Parisa Nagyáruház érdekközösségébe tartozó