Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Áz országgyűlés képviselőházának 3Ô8, errevonatkozó fejtegetésének végén azonban azt a kívánságát nyilvánította^ íhogy működ­jem közre egy olyan törvényjavaslat megszer­kesztésében és előkészítésében, amely a cigány­kérdést rendezi. En ezt szívesen megígérem. Mihelyt a belügyminiszter úr, akihez ez a kér­dés mint közbiztonsági kérdés tartozik, egy ilyen jogi szebályozást fog kezdeményezni, ter­mészetesen szívesen fogok közreműködni ennek megszerkesztésében. A magánjogi kódex sürgetésére, a tagosí­tásra és a részvényjog reformjára vonatkozó kívánságára t. képviselőtársamnak már az előbb válaszoltam. Bocsáry Kálmán igen t. képviselőtársam­nak szívesen válaszolom azt. hogy az 1941 :XV. te. 9. §-ának érvényesülését természetesen a leg­gondosabban ellenőrzöm és eminden alkalom­mal, amikor csak módom van, ragaszkodom en­nek a 'törvényszakasznak az alkalmazásához. Ami pedig a szakasz utolsó bekezdését illeti, — ez tudniillik a felmentésekre vonatkozó bekez­dés-— a törvény szellemében és a törvény ren­delkezéseinek megfelelően gyakorlom ezt a fel­mentési jogot s a legnagyobb körültekintéssel, egészein kivételesen ós csak olyankor élek vele, aimikor az összes családi és egyéb viszonyok igazolják, hogy a szóbanforgó félvér asszimilá­ciója már olyan mértékben megtörtént, hogy a törvény szellemének megfelelően házasságot köthet nem zsidó származásúval. Rendkívül érdekes volt Zerinváry Szilárd t. képviselőtársamnak a nemzetvédelmi szem­pontoknak a jogalkotásban való érvényesítéséi'! és az úgynevezett intuitiv jogalkotást illetően elhangzott fejtegetése. Igen érdekes^ hazafias beszéd volt. Teljesen, igazat adok neki abban, hogy amit az intuíció indít mieg, amit intuíció­val készítünk, az mindig lelkesebb* szebb és jojbb is. Esetleg nem mindig okoisabb. A tör­vényalkotásnál pedig az utóbbi szempontot is szemelőtt kell tartani. De azért általánosságban helyeslem álláspontját és most is megismétlem . azt. a kijelentésemet, amelyet már a bizottság­ban megtettem,, hogy természetesen a nemzet­védelmi szempontokat a jogszabályelőkészítés­ben is, de általában minden a tárcám ügykö­rébe tartozó tevékenységben mindig szem előtt tartom. (Helyeslés a jobboldalom.) T. képviselő­társaim azonban a statáriumot illetően még krudélisiabb akar lenni, mint amilyen az imént egy pillanatig én voltam és kiterjeszteni kí­vánná a statáriumot egyebek között az úgyneve­zett zug forgalomra, a fekete piacra is. Kérem igen t. képviselőtársamat,, méltóztassék elállni ettől a gondolattól. Ha valamely bűncselekmény nem alkalmas arra^hogy rögtönítélő bíróság elé kerüljön, ak­kor éppen az árdrágítási ügyek nem alkalma­sak- Miért? Statárium, rögtönítélő bíróság elé csak az ügynevezett likvid bűncselekmények kerülhetnek, azok, amelynek tényálladéka egé­szen tiszta, amelyek tehát órák alatt a bíróság elé vihetők, mégpedilg nem vitás tényáliássai'. Ilyenek az árdrágítási fronton a kis esetek, a kofaesetek, a kacsaesetek a piacon, amikor olt ál] a rendőr, vagy a csendőr és rajtacsípi a ko­fát, amiiijt egy kacsát 1 pengővel drágábban ad el. Azoknak az árdrágítási ügyeknek azon­ban, amelyek nagy jelentőségűek, amelyeknél valóban nagy érdeksérelem vau, amelyeknél a közellátás igenis komolyan, veszélyeztetve van, — azoknak túlnyomó része olyan, hogy a tény­állást csak igen hosszú, sokszor szakértők öevo­násával folytatott vizsgálat, vagy legalább is hosszú nyomozás útján lehet kideríteni, sokszor KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése ÎÙ4È november IS-án, szerdán. 50§ hetekig tart, amíg a szakértők megállapítják, hogy van-e egyáltalán árdnágítás,^ mert hiszen nemcsak maximálils árak túllépésével lehet ár­drágítást elkövetni. Az ilyen esetek nem kerül­hetnének statáriális bíróság elé, mert hiszen nem likvid ©seték, tehát az az anomália állna elő, hogy a kifskoíát fel kellene kötni, mint­hogy a statáriális bíróság nem hozhatna más ítéletet, ezzel szemben a nagy árdrágítók a ren­des bíróság elé kerülnének. Méltóztassék tehát kívánságától eltekinteni. Szilágyi Olivér igen t, képviselőtársam ils a pareellamininiuni-javaslatot sürgette. Erre már megfeleltem az előbb. Ugyancsak sürgeti > a részvényjogi reformot; erre ils feleltem már. Helyesli, bogy a magyar remekírók kiadásáról új jogszabály készül, aizonban kéri a szerzői jog reformját is. Igen t. Képviselőház! A szerzői jog re« formja valóban olyan kérdés, hogy foglalkozni kell vele, méltóztassék azonban megengedni, nem tartozóik azok közé a sürgős kérdések közé, amelyeket most a rendkívüli időkben más kér­déseket megelőzően elő kellene venni. A képviselő úr bírói eljárást kért arra, — és ebben van valami — hoigy az őskeresztény származás bírói eljárással mindenkivel szem­ben egyszersmi'ndenkorra igaizoltassék. Be kell ismernem t Ház, hogy t, képviselőtársamnak sok tekintetben igaza van és nagyon sok zak­látástól és kellemetlenségtől lehetne megkí­mélni a publikumot, ha valahol nyilvántartva megállapítanák valakinek az^ őskeresztény szár­mazását. Hogy azonban ez bírói eljárás legyen, vagy nem, azt hifezem, nem is fontos, nem is akarok vitatkozni a felett, hogy helyes-e, vagy nem, a;z a fontos, hogy valamilyen olyan ható­ság legyen, amely ezt megállapítja és egyben mindenkivel szemben kötelezően nyilván is tartja. Ebben a tekintetben igaza van képvise­lő társamnak. A kolozsvári telekkönyvi nyomda kérdését Szilágyi képviselőtársam is felvetette, eirre megadtam a választ az imént Bartha képviselő­társamnak. Ami pedig a marosvásárhelyi ügy­védi! és bírói vizsgabizottság felállítását illeti, erre vonatkozóan már múlt költségvetési beszé­demben is nyilatkoztam és megmondottam, hogy amennyiben ilyen bizottságot valahol felállítanak, az kétségtelenül Marosvásárhelyt lesz, csakis ott lehet. Ne méltóztassék azonban még most időpontot kívánni tőlem, mert akkor is kifejtettem és szükségesnek tartom most új­ból megismételni, még bizonyos időnek kéli eltelnie ahhoz, hogy személyileg úgy legyen a bizottság összeállítható, hogy nívósüllyedés veszélye nélkül, úgy végezhesse a vizsgázta­tást, ahogyan az a régi tradícióknak megfelel. Ennek nem az az oka, mintha nem bíznánk ab­ban, hogy az ottani kitűnő jogászokban meg­van a kellő szakértelem, hanem csak az, hogy még nem telt elég idő ahhoz, hogy a magyar jogszabályokkal, a magyar jogrendszerrel any­nyira minuciózusán megismerkedjenek, ameny* nyire az szükséges. A sepsiszentgyörgyi tör­vénykezési épület felállítására vonatkozó k> vánságát t. képviselőtársamnak teljesíteni fogjuk, hiszen a képviselő urak valamennyien tudják, hogy ez az építkezési programmba is fel volt véve. k Igen t. Ház! Igyekeztem a felszólalásokra, amennyire azt az idő rövidsége és a témák sok­oldalúsága lehetővé tette, válaszolni és ugyan­akkor igyekeztem ezzel párhuzamosan a gondo­zásomra bízott igazságügyi ágazat egyévi éle­téről, ha vázlatosan is* de mindenesetre hűsé­79

Next

/
Thumbnails
Contents