Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

510 , Az országgyűlés képviselőházának 308, gesen beszámolni. Amikor most újból azzal az őszinte beismeréssel vagyok kénytelen beszéde­met befejezni, hogy ebben az évben sem tud­tam számottevő, nagyobb eredményekről beszá­molni, csak arra kérem az igen tisztelt Házat és az igén tiszteit Ház minden oldalát méltóz. tassék nekem elhinni, hogy ezt én fájlalom a legjobban. Mi ugyanis munkatársaimmal együtt, sokkal, de sokkal többet szerettünk volna megvalósítani munkaprogrammunkból és bizonyára sokkal többet valósítottunk volna is meg, ha az idők járása nem állított volna bennünket nagyon sokszor a programmtól tel­jesen eltérő új feladatok megoldása elé. (Ügy van! Úgy van!) Én azonban rendületlenül bí­zom az isteni godviselésben és erős hittel hi­szem, hogy ezeket a mulasztásokat nem hosszú idő múlva módunkban lesz pótolni. Azt hiszem, hogy az erre irányuló igyekezetem komolysá­gában és becsületességébein a t. Ház nem kétel­kedik! (Felkiáltások: Nem!) Minthogy ennek az igyekezetnek a jövő esztendőben leendő részbeni végrehajtására ez a' most tárgyalás alatt álló. költségvetés nyújtana lehetőséget, ezért tisztelettel kérem, méltóztassanak az igazságügyi tárca költségvetését elfogadni. -(Élénk éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a -t Házat, méltóztatik-e az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház az igazságügyi tárca költség­vetését általánosságban elfogadja. Ezt követőleg az egyes címeket fogom sza­vazás alá bocsátani. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első címet felolvasni. . Nyilas Ferenc jegyző (felolvassa az 1—5. címeket, amelyeket a Ház elfogad). Elnök: Ezzel a Ház az igazságügyi tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. A honvédelmi miniszter úr kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) Vitéz Nagyhaczoni Nagy Vilmws honvé­delmi miniszter: T. Képviselőház! A honvéde­delemről szóló 1939:11. te. 20. §-ának (5) bekezdé­sében foglalt felhatalmazás alapján az állítási kötelezettség alsó korhatárának az 1923. évi szü­letésű évfolyamra nézve egy évvel való leszál­lítása tárgyában kiadott rendelkezésekről szóló jelentést van szerencsém a t. Képviselőház elé 'terjeszteni. - Kérem a t. Képviselőházat, hoigy a jelentést -tárgyalás céljából a véderőbizottságnak kiadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, tag­jai között szétosztatja, tárgyalás és jelentésté­tel céljából kiadja a miniszter úr által megje­lölt bizottságnak. Napirend szerint következik a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalása. A t. Ház tudomására hozom, hogy a honvé­delmi miniszter úr tárcája tárgyalásának tar­tamára dr. Szentgyörgyi Lajos államtitkár -urat és dr. Dláh István miniszteri osztálytaná­csos urat miniszteri megbízottakul bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. : Továbbá bejelentem, hogy a tárcához az egyes pártok a következő vezérszónokokat je­lentették be: A Magyar Élet Pártja és az Erdélyi Párt vitéz Csicsery-Bónay István. Zichy Nándor gróf, vitéz Várady László és Váró György kép­viselő urakat, ülése 1942 november 18-án, szerdán. a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség vitéz Jaross Andor képviselő urat. a Nyilaskeresztes Párt Vajna Gábor kép­viselő urat, a Független Kisgazda Párt Bajcsy-Zsi­linszky Endre képviselő urat, végül az Egyesült Kereszténny Párt vitéz Mak­ray Lajios képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Beöthy Dezső előadó urat illeti a szó. (Foly­tonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Mél­tóztassanak helyeiket «elfoglalni. Beöthy Dezső előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mai nap is, a holnapi nap is szürke hétköznap, ez is, az is egy a sok kö­zül és mégis, úgy érzem, hogy ezen a két napén, amikor a honvédelmi költségvetés vitája tart, a magyar ;' képviselőháznak ünnepelnie kell. (Ügy van! Ügy van!)' Ünneppé emeli e két na­pot! vonatkozásainál fogva az a tárgykör, amellyel most kezdünk foglalkozni. Nincsenek zászlók és csillogó díszjelvények, de annál in­kább érezzük belül, a szívünkben az ünnep je­lentőségét, mély eszmei tartalmát, (Ügy van! Ügy van!) Ünnepi színt ad a költségvetésig vitá­nak a honvédelmi költségvetés és az e kérdés­ben valamennyiünket eltöltő megértés és egyet­akarás. (Ügy van! Ügy van!) Ünnepelünk azért is, mert ez alkalommal kell, hogy egymásba olvadjon szerető testvéri melegséggel és közvet­lenséggel a nemzet nagy nyilvánossága előtt a külső és a, belső front az erre leghivatottabb helyen, itt» a parlamentben. (Ügy van! Ügy van!) Lelkes büszkeséggeil hirdetem erről a hely­ről a nagy latin klasszikussal: arma virUmque cano, éneklem a dicsőséges magyar fegyvert, (Hosszantartó élénk élj&n&és a, Ház minden ol­dalán.) éneklem a férfit, aki azt forgatja. Ez a férfi, a hősköltemény 'babérkoszorús alakja: a magyar honvéd. (Éljenzés és taps a Ház min­den oldalán.) Hála, és kegyelet azoknak, akik ma már — sajnos — a nemzet vértanúi. Hála és szeretet azoknak, akik tőlünk távol, messze idegenben értünk szenvednek, harcolnak és véreznek. (Ügy van! Ügy van!) Minden államnak, amely Önmaga részére a békés munka és fejlődés lehetőségét, államisá­gának függetlenségét már a béke idején is biz­tosítani akarja, feltétlenül fő törekvése kell le­gyen, hogy erős, korszerű anyagi eszközökkel kiválóan ellátott, úgyszintén lelki és erkölcsi ténvezőkkel is bőségesen rendelkező, ütőképes hadsereget szervezzen meg (Ügy van! Tfgy van!) és tartson készen minden eshetőségre. Az ilyen hadsereg eltartása természetesen a legsúlyosabban és a legnagyobb mértékben igénybe veszi iaz ^államháztartást. Évről-évre fokozódik a szükséglet, mert a haladásban, fejlődésben megállás nincs, lépést kell tartani a korszerűség követelményeivel, mert aki az előrelátás és éber gondoskodás, az állandó tá­jékozottság és a belső, de különösen a külső megfigyelés hiánya miatt lemarad, az az adott pillanatban keservesen fizet rá a különböző mulasztásokra és olyan borzalmas csapást kell elszenvednie,- amelyet talán sohasem tud többé kiheverni. (Ügy van!' q jobboldalon.) Számos példa mutatja ezt a jelenleg dúló háború­ban is. T. Ház! Mennyivel könnyebb volt a hely­zetük azoknak az országoknak, amelyek zök­kenőmentesien, folytatólagosan rendelkeztek

Next

/
Thumbnails
Contents