Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képviselőházának 308, vegyék ki részüket a nemzet javát előmozdító munkából. (Helyeslés a jobboldalon.) Nálunk nem menteni kell a hitvány embert, nem szabad ezt tennünk, mégha a fajtánkhoz tartoznék is, (Meskó Zoltán : Ügy van!) fel kell ismernünk, hogy a bűnöző, a dologtalan munkakerülő' a közösség szempontjából különös veszélyt jelent még normális békeidőben is, de az ilyenek dédélgetése és ártalmatlanná nem tétele egyenesen öngyilkosság a nemzeti társadalom részéről háború idején. (Ügy van! Ügy vtonl a jobboldalon.) T, Ház! Ugyanilyen örömmel fogadom az ipari munka békéjének biztosítására vonatkozó javaslatot is. bár őszintén megnondom, hogy én azt szeretném, ha a munkaviszályok nem pusztán a törvény erejével, hatalmi szóval lennének lehetetlenné téve, hanem a munkás és a munkaadó egymásrautaltságának és szolidaritásának a tudata s az éhből folyó és a .lelki békességet is biztosító megnyugtató elintézések biztosítanák a termelés folytonosságához megkívánt nyugalmi helyzetet. (Egii hang a jobboldalon: Izgatók mindig vannak!) Azokat le kell csukni. T. Ház! A tagosításról is sok szó esett már itt a Házban. Én is kérem az igazságügyminiszter urat. hogy ebben az irányban — amenynyiben lehetséges — fokozza a tempót. Tudom, hogy az elsősorban pénzkérdés és mérnökkérdés. Ma azonban, arnikor a nemzeti jövedelem emelésének problémái a csaknem esrvet jelent a nemzet életbenmaradásának lehetőségével, itt a takarékosság a nemzet elleni vétek. Tudom, hogy a miniszter úr ennek a kérdésnek végtelen fontosságát ismeri, ezért' nem részletezem a mondanivalóimat, csak ismételten előterjesztem a kérelmemet, hogv forszírozza a miniszter úr az pirősebb temuóf. de addig is. amíg a teljes tempóban való tae-osífáshoz a szükséges anyagi eszközök é« földmérők rendelkezésre nem állanak, lee-alább az e téren meglévő állapotod fenntartását biztosítsa. "Ehhez kénest sürgő? törvényi intézkedést kérek a mezőgazdasági földek túlságos felarrózá.sánaV lehetősége ellen. Esetleg a esnnamesgyeföldek. a? úaryneyezp'W s^qlna-fniflplç csak a s^nmszód által tervének fp1vá<= orroltatok, további felosztásuk pedig még öröklés esetében is tiltassék meg. T. Ház! A másik probléma, amelyet még meg akarok említeni, a zsidókérdés megoldása az igazságügyi szervezetekben is. (Halljuk! jobbfelől.) Ma az a helyzet, hogy házmester nem lehet zsidó, de budapesti királyi közjegyző és az egész országban ügyvéd még min" dig túlzott számban lehet. (Úgy van! Ügy van! — Tapsa jobboldalon.) Énről itt nem iskeŰlbeszélnem. hiszen az igazsáerügyminiszter úr előtt fekszik el a Magvar Ügvvedlek Nemzeti Szövetségének és az Ügyvédi Országos Bizottságnak felterjesztése és tudom, hogy a^ probléma megoldására az igazságügyminisztérium már el is készítette a. tör vény avaslatot, tehát csak azt a kérelmet terjesztem elő, hogy ^ azt a törvén y javas-latot minél előbb méltóztassék beterjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Jól tudom, hogy a kormányzati ezeknek a kérldJéseknek megoldása tekint étiében bizonyos sorrendet állított fel és masram is azok közé tartozom, akik nemcsak tudjuk, hametm hirdet« jük is, hogy ebben az országban nagyon sok más fontos probléma is vár megoldásra, ^ sokkal fontosabbak is, mint a zsidíó közjegyzők és ügyvédek kérdése, sőt fontosabbak. mint általában a zsidókérdés, mégis, felhjiyom, a, mjniszr ülése 1942 november 18-án, szerdán. 483 ter úr szíves figyelmét arra, hogy ennek a kérdl5snek minél előbb nyugvópontra hozása szintén igen fontos nemzeti érdek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Meskó Zoltán: Fait accomplit kell teremteni mentül hamarabb!) T. Ház! Amint már felszólalásom elején is bejelentettem, bizalommal vagyok a kormány és az igazságügyminiszter úr iránt, ennélfogva a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. —- A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Arvay Árpád jegyző: Tornyos György! Elnök: Tornyos György képviselő urat illeti a szó. Tornyos György: T. Képviselőház! Az előadó úr és a vita során felszólalt szónokok magas jogpolitikai. és jogelméleti síkon tartott felszólalásukban fejtették ki álláspontjukat vagy észrevételeiket azokban a kérdésekben, amelyek az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál felhozhatók. Én nem állítottam fel ilyen magas mértéket az én felszólalásomra nézve, én inkább a gyakorlati jogász szemszögéből és az én gyakorlati meglátásom alapján kívánok egy-két olyan kérdéssel foglalkozni, amely a költségvetés tárgyalásánál felhozható és aktuális. T. Képviselőház! Nem kapcsolódhatom bele részletes ebben az előttem felszólalt képviselőtársam szavaiba,-annál kevésbbé, mert amiket ő mondott, azokat én magara isi az utolsó betűig aláírom. (Helyeslés jobbfelől.) Mindössze anynyiban kapcsolódom bele m'égis beszédébe, hogy tulajdonképpen azzal kezdem a felszólalásomat, amivel ő végezte, hogy annál szíveseb ben^ elfogadom az igazságügyi tárca költségvetését, mivel azt a pártom által és általam iss igen melegen támogatott igazságügyminiszter úr terjesztette elő. Mivel azonban az igazságügyi tárca költségvetését tárgyaljuk, ahol elsősorban jogászi szempontoknak kell érvényesülniök. nem habozom kijelenteni és hangsúlyozni azt, hogy egy költségvetés elfogadásánál elsősorban nem. a politikai bizalom kérdésén múlik az, hogy a költségvetést elfogadjuk-e vagy nem, mert a költségvetés nem az igazságügyminiszterv vagy a kormány költségvetése, hanem az államnak a költségvetései. Az államnak van arra szüksége és pedig azért, hogy alkotmányos úton-módon állapítsuk meg azokat a kereteket, amelyeken belül a kormány a fedezettel megterhelheti az állampolgárokat, az adóalanyokat és amely kereteken belül a mindenkori kormány a kiadásokat eszközölheiti. Az alkotmányosság szelleméből folyik, hogy a költségvetést meg kell alkotni, el kell fogadni és előttem valósággal visszásnak tűnik fel az, hogy a költségvetés általános

1 vitája során egyes szónokok inkább a politiklai bizalmatlanság okából tagadták meg a költségvetés elfogadását. Lehet, hogy ez a parlamenti gyakorlat, de akkor nem helyes gyakorlat és nem felel meg az alkotmány szelleniének. Az általános vita során a költségvetést tulajdonképpen egészében fogadjuk el. vagy utasítjuk visz öza. Egészében pedig »a költségvetést az ország érdekében kell megalkotni s ha valakinek map gával a költségvetéssel szemben kifogásai vannak, akkor itt legfeljebb a -részletek, egyets címek, rovatok és alrovatok módosításáról lehet beszélni, viszont ilyenfajta módosításoknak a részletes tárgyalás során van helyük a bizottságban, amelyen már túl Yägyro¥, így m ál-