Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

484 Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 1942 november 18-án, szerdán. talános vita során az alkotmányosság: szelleméből folyólag a költségvetést az ország érdiekében meg kell alkotni, el kell fogadni s legfeljebb az appropriációs vita során lebet majd síz© arról, hogy a politikai bizalom vagy bizalmatlanság alapján pont ezt a kormányt felr hàtalmazzuk-e arra, hogy a költségvetés keretein belül gazdálkodjék, vagy esetleg egy másik kormányt kívánunk-e a költségvetés keretei között való gazdálkodásra felhatalmazni. T. Képviselőház! A költségvetés általanos vitájának célja részben tárgyilagos bírálat a múltra, az érdekelt tárca, illetőleg miniszter és minisztérium múltban kifejtett működésére vonatkozólag. A múlt mindig tapasztalatokat rejt magában és e tapasztalatokon okulunk. A miniszter úr mindenesetre jó néven veszi, ha múltban szerzett tapasztalatát itt valaki hangoztatja abból a célból, hogy e tapasztalaitokból a miniszter úr is és mi, a törvényhozási is okulást merítsünk. De célja lehet a költségvetés vitájának másrészt az is, hogy azon a programmon kívül, amelyet a költségvetés ;

általános indokolása magában foglal, a felszólalók, új gondoláitokat, új észrevételeket hozzanak fel és a miniszter úr munkáját könnyítsék ezzel is. Ha 'én^ ebből a felvázolt szemszögből

l kíezelve a kérdést, a'z igazságügyi kormányzat egyes ágazatainak a múltban folytatott működését kívánom méltatni, akkor én is elsősorban; az igaizsáigügyminisztériulmi főhatósága alá tartozó ^bíróságok és kir. ügyészségek működésének méltatásával vagyok! bátor ke'zdieni ezt a bírálatomat. . T. Képviselőiház! Nekem is örömmel és készséggel kell megállapítanom, mint ahogy más előttiem felszólalt szónokok is megállapítottak, hogy a magyar bíróság a múltban is mindenkor megőrizte azt a magas színvonalai, amelyen mindig állít és azt az oszimte, mély tiszteletet is, amelyben mindenkor része volt. A magyar bíróságot mindenkor magasfokú tudás, lelkiismeretesség, megközelíthetetlenség és puritanizmus jellemezte. A maigyar bíróság ezekkel a tulajdonságokkal a múltban is rendelkezett és ma is rendelkezik. A magyar bíróság

1 működlése ma is kiállja a legszigorúbb kritikát mind ítélkezéseiben, mind a jog továbbfejlesztésében, ,a bírói gyakorlat kiailakításában. Amidőn ezt jóleső érzéssel szögezzük le, ezt úgy tesszük, mint egy magától értetődő, természetes tény megállapítását, hiszen anynyira megszoktuk ezt a gondolatot, annyira benne élünk, hogy egészen természetesnek és mágiától értetődőnek kell minősítenünk èzt a jellemizést, amikor a maigyar bíróságról megemlékezünk és annak működését, méltatjuk. Hogy a magyar bíróság ezeni a színvonalon áll, ez mindeneseitre kedvező fényt vet a minisztérium azon magatartására ils, hogy a, bírói személyek kiválasztásánál, a joggyakornokok kinevezésénél és a magasabb bírói állásokra a kinevezések iránti előterjesztésnél mindig figyelemmel volt a nívóra és ez a gondos kiválasztás is eredményezte és eredményezi azt, hogy a magyar bíróság azon a magas színvonalon] áll, amelyeit mindnyájan örömimöl állapítunk meg. Ez a gondos kiválasztás a nívó fenntartásának egyik legbiztosabb eszköze. A bíróság működésének rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk és kell is tulajdonítanunk, 'hiszen a bíróság jelenti az alkotmányosságot, a: jogrendet, az alkotmányosság legszilárdabb pillérjét, helyesnek kell tehát találnunk aizt, hogy az 1921 :XX. te. a bíróság részére külön . státust állapított meg, hogy a bírák anyagi függetlensége — amint egyik előttem felszólalt képviselőtáirsam is említette — minden körülmények között biztosítva legyen. (He-; lyeslés.) Budinszky és Barthia előttem szólott képviselőtársaim is említették és legyen szabad nekem is felhívnom az igazságú gymíinisztsir úr figyelmét arra, hogy ma változó gazdasági viszonyok közt élünk és talán már azon a ponton vagyunk, amikor a bírói státust is meg kell vizsgálnunk, hogy vájjon a bírák javar dalmazása;, illetlményei megfelelnek-e annak a színvonalnak, amely a bírák anyagi függetlenségét feltétlenül biztosítja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Örömmel láttam és látom a költségvetésben, hogy az igazságügyminiszter úr az igazságügyi épületek tatairozására, sőt új épületek emelésére is mind jelentősebb és jelentősebb összegeket állít be a költségvetésbe. Ez feltétlenül szükséges is. Más felszólalók is megemlítették ezt abból a szempontból, hogy a, bíróság működése külsőleg is úgy állíttassék be, hogy a bíróság működésének külsőségei; az épület, vagy a helyiségek berendezései is elősegítsék! a bírói tekintély megvédését és azt, hogy az a bíró kellő külső körülmények között kellő méltósággal folytathassa működését. T. Képviselőház! A bíróságok működésével kapcsolatban meg kell itt említenem^ egy sajnálatos körülményt. A bíróság működése tudvalevően nincsen hivatalos órához kötve. Ha fthhez volna, kötve, akkor talán a bíróság nem is volna képes elvégezni a< maga munkáját. Már most én magam is tapasztaltam azt, hogy a bíróság épületének, különösen a bíróságit he. lyiségeknek a téli fűtése nem megfelelő. Az a tüzelőanyagmennyiség, ami egy-egy helyiség fűtésiére elő van irányozva, éppen azért nem megfelelő, mert a bíráknak tulajdonképpen nincsen hivatalos órájuk. Az egy-egy hivatalai helyiség fűtésére szükséges fűtőanyagot, — úgy tudom — légköbméterenként és tüzelőanyag kalória érték szerint számítják ki. Ez a számítás esetleg más hivatal okban megfelelhet, de a bíróságnál, ahol tulajdonképpen nincsen hijvaj talos óra, kevésnek bizonyul. Én láttam bírákat hideg, fűtetlen szobákban dolgozni és láttam olyan bírót is, aki a saját költségén szer. zett be tüzelőanyagot saját hivatali helyiségének fűtésére, azért, hogy munkájának filzikai előfeltételeit is megteremtse. T. Képviselőház! A bírósági segédszemélyzet közül legyen szabad csak egyetlenegy vonatkozásban az igazságügyi igazgatás, illetve a bíróságok egy fontos segédszervére, a végrehajtókra rámutatnom, akiknek fuvardíja olyan alacsonyan van megállapítva, hogy azért a fuvardíjért ma a végrehajtó valóságos fuvart nem vehet iigénybe, mert hatóságilag megállapítottan csak magasabb fuvardíj mellett tud kiszállni, tehát drágábban, mint amennyit ő kap. Úgy tudom, hogy ez az összeg talán 38 fillér kilométerenként. Vidéken azonban saját tapasztalataim alapján beszélve _ állítom, hogv egyes helyeken 50—52 fillérben i(s meg van állapítva kilométerenként a fuvarosok fuvardíja. T. Képviselőház! A költségvetés indokolása