Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 1942 november 18-án, szerdán. 481 és vezetik. De hálás vagyok igazságügyi szervezeteinek minden rendű és rangú munkásának is azért a ' nagy lelkiismeretességgel végzett tökéletes és eredményes munkáért, amellyel a rendkívüli helyzetek követelményeinek megfeleltek, mert megoldották vagy megoldásra előkészítetitek a sorozatos és sok tekintetben sokszor megoldhatatlannak látszó magyar problémákat az elmúlt költségvetési időszak alatt. Mert csak a mindennapi élet ezer apró problémái között tiszta látását elvesztett ember nem vesz r tudomást arról a példátlan arányú teljesítményről, melyet a kir. kormányzat és különösen az igazságügyi kormányzat végzett az elmúlt időszakban. A gondolkodó embernek csak az örvendetes országgyarapodásra kell gondolnia és máris lelki szemei előtt látja, hogy a magyar Szent Korona jogara alá visszatért területek visszacsatolása menynyi ségben és minőségben is milyen jelentős munkatöbbletet hárított az igazságügyi kormányzat központi szervező hatóságaira éppúgy, mint a kodifikációs osztályra, ele az összes többi ügyosztályra és igazságügyi szervezetre is. De még ezt a munkatöbbletet is^ megsokszorozták a létünkért vívott háború által előidézet viszonyok problémái és a nagy európai pénzügyi, f szociális ós politikai átalakulás követelte igények, melyek az igaz ságügy minisztérium törvényelőkészítő és jogi véleményeket nyújtó ügyosztálya munkabírását állandóan próbára teszik. Kötelességemnek érzem tehát, hogy felszólalásom alkalmából elsősorban annak az elismerésnek adjak kifejezést mind a magam, mint a Magyar Élet Pártja részéről, amely igazságügyi szervező hatóságainkat és a minisztérium összes ügyosztályát zajtalanul, reklám nélkül, de annál több gonddal, lelkiismeretességgel és becsülettel végzett munkásságukért kétségkívül megilleti. (Helyeslés és taps* « jobboldalon és a középen.) De ugyanilyen^ elismerés illeti meg bíróságaink és vádhatóságaink, valamint többi igazságügyi szervezeteink munkásságát is és hiszem, hogy az egész Ház osztatlan véleményével megegyezik az a megállapításom, hogy jogrendünk és államiságunk egyik legmegrendíthetetlenebb pillére a magyar bíróság és nagy megnyugvás^ valamennyiünk számára, hogy már a legutóbb visszafoglalt területeken is magyar bíróság szolgáltatna az igazságot és most már az idegen megszállás alatt felnőtt magyarok gyakorlatilag is eljutnak majd annak megállapításához, hogy a magyar bíró és ügyész milyen más. mennyivel különb, mint amilyenek az úgynevezett utódállamok ilyen közegi voltak, akik számukra és szüleik számára közel 25 esztendőn át nem szolgáltatták, csak 'mérték az igazságot. (Taps.) őszinte örömmel vettem tudomást a költség voies indokolásából arról, hogy az igazságügyminisztériumban büntetőjogunk korszerű fejlesztése érdekében folynak azok a törvényelőkészítő munkálatok, melyek anyagi büntetőtörvénykönyveinknek a maj idők szellemi és erkölcsi felfogásának megfelelő rendszeres új büntetőtörvénykönyvbe foglalására irányulnak (Élénk helyeslés.) Én azonban ezt a kérdést is a gyakorlati jogász szemével nézem és n&gyon jól tudom,, hogy egy ilyen új büntetőkódex elkészítése rengeteg anyaggyűjtést és a bírói gyakorlat eredményeinek teljes feldolgozását igéiiylj, tehát már csak ezek miatt is ha nem és évtizedek, de legalább is évek, még hozzá a mostaniaknál nyugodalmasabb évek kelének ahhr-i. hogy a még oly kitváló magyar kodi fi katorok is tető alá hozzák a kilátásba helyezett új t ü j^'éi: yköny vet. Arra kérem tehát az igazságü^ymíniszier ural:, hogy^ addig is, amíg az ilyen büntetőjogi k«dex elkészül, noveHáris úton egészítse ki tovaobra is büntetőjogunkat és az a kérésem, hogy Pgyéb jogterületi vonatkozásban is, ame lyekből az alábbiakban még megemlékezni szándékozom, egészítse ki a jogot minden vo nalou« aliel azt a közösség érdeke, a rideg önzés vissza szorítására irányuló közóhaj, a nép- és családvédelem előtérbe állítása, a nemzet szol gálátának szcgedíl ellenforradalmi értelemben vett elgondolása feltétlenül megkívánja. (Helyeslés jobbfelől.) Nagyon szeretném, — hogy egyelőre a büntetőjog fejlesztése kérdésénél maradjunk — ha olyan büntető jogszabályokról készítene elő és nyújtana be az igazságügyminiszter úr törvény javaslatokat, amelyek a család boldogulását, az egyke megszűnésének, vagy legalább is korlátozásának, a gyermek felnevelésének feltételeit tennék jobbá és tökéletesebbé. Örülök, hogy az előttem felszólalt képviselőtársam is kívánta már ugyanezeket. Már az ]942-es költségvetési vitában küfejezést adtam annak a visszhangra is talált, szerény véleményemnek, hogy a családi kötelékekből származó jogok büntetőjogi védelméről alig van gondoskodás jogszabályainkban. Már pedig nem lehet vitás közöttünk, hogy a család boldogulása és a gyermek nevelésének biztosítása a nemzet fennmaradásának, gyarapodásának és erősödésének egyetlen és legíhatásosabb biztosítása és záloga. (Ügy van! tlgy va.nl ) Talán csak egyetlen olyan törvényes rendelkezésünk van % amely némileg megközelíti ezeknek a cselekményeknek a körét és büntetőszankciót mond ki olyan cselekményre, amely adott eset ben esetleg a családjogi kötelmek megszegéseként is fogható fel s ez a közveszélyes munka kerülés vétsége: ha a tettes családját munkakerülő életmódjával erkölcsi! romlásnak teszi ki. Nincs azonban olyan büntető jogszabályunk, amely védelmet nyújtana a feleségnek és a gyermeknek, az elaggott vagy más okból munkaképtelen és ellátatlan felmenőnek azzal az apával vagy felmenőit eltartani képes leszármazójával szemben, aki keresetét, jövedelmét nem családja megélhetésére.^ hanem szenvedélyei kielégítésére fordítja. Nincsen büntetőjogi védelem biJztosítva az elhagyott anyának és családnak ahhoz sem, hogy a bíróilag megítélt tartásdíjat az elhagyó családfőtől megkapják. Én még azt is megfontolandónak tartanám -— és legutóbbi költségvetési beszédemben ezt is szóvátettem, — hogy nem kellene-e büntetőjogi védelemben részesíteni a házasságon kívül teherbe ejtett tisztességes nőt és a törvénytelen gyermeket is, ha a terhesség, a szülés és a gyej*mekágy idején a természetes apa az illető nőt ínséges állapotban hagyja s róla és törvénytelen gyermekéről későbben is anyagi erejének megfelelően nem gondoskodik. Hogy azután ezekben az esetekben a statuálandó bűncselekmények magánindítványra legye»nek-e üldözendők és hogy az ilyen magánindítványok milyen mértékben és meddig legyenek esetleg visszavonhatok, ez külön megfontolás tárgya lehetne. T. Képviselőház! Az igazságügyminiszter úr megemlékezik a költségvetés indokolásában a magánjogi jogalkotás terén előkészített tervezeteiről is. Én ezek közül igen fontosnak tartom a magánalkalmazottak jogviszonyainak