Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

474 Az országgyűlés képviselőházának SOS. ülése 1942 november 18-án, szerdán. nyező és ezt az emelkedett felfogást értse meg a liberális emlőkön felnőtt társadalmunk. Ezért, ha a nem szorosan bírói hatáskört, gyakorló, különösein közigazgatási szervek bizonyos vonatkozásban a törvényesstég és a törvényszerű rendeletek alkalmazása tekintetében bármely oknál fogva nem kívánatos utakra lépnek, akkor eléjük állítjuk példaképpen a magyar igazságszolgáltatást, a magyar bírót, aki a legnehezebb időkben is, még akkor is, ha a törvények és a való élet között bizonyos szakadék állott elő, fenn tudta íártani a törvényesség, a jogrend integer állapotát Előfordulhat az, hogy egy ' rohanó szükségletekkel, változásokkal teljes időben az adminisztratív hatóság, a végriehajtóhatalom ad ki rendelletet, amely az elérni szándékolj oéá-. lal sem eszközei, sem módszerei tekintetében, sem minőségi,. sem mennyiségi vonatkozásiban nem arányos. Az ilyen rendeleteket a nemzJ élő jogérzéke úgyis diminuai ja és & végrehajthatóság határáig szállítja le az ilyen kévésébe sikerült rendeletek értékét. Hiszen látunk —, elvétve — ilyen rendeleteket, amelyek teljes mértékben beleütköznek a tételes magyar alkotmányba^ a törvényes rendeletek összes attribútumaiba. Felhívom az igen ; t. miniszter úr figyelmét a Közellátási Értesítő 1942. szeptember 3-án megjelent 26. számában közzétett egyik rendeletre, az 5670/1942. sz. rendeletre, amely homlokegyenest beleütközik egész alkotmányos felfogósunkba és beleütközik az 1931:XXVI. és az 1942:XI. tc.-be, a felhatalmazási törvényekbe. Ez a rendelet külön törvényt hoz és hogy teljesebb legyen a kép, megjelenít 5850. szám alatt ennek a rendeletnek egy külön végrehajtási utasítása^ E rendelet törvénytélen és semmi olyan kelléke nine«, amely törvényes rendelet kellékeképpen szerepelhet. Ezt a rendeletet a textilközpont nevében egy magyar királyi közellátási főtanácsos írta alá. Örvendetes, hogy azóta éppen a közellátási minisztérium döntött ebben a kérdésben és a megfelelő eljárást folyamatba tette. Elnök: Képviselő úr beszédideje lejárt. Szíveskedjék beszédét befejezni. Mezey Lajos: Mivel igény telein fejtegetéseim szerint mind a nemzeti, népi, szociális és közösségi eszméket, mind pedig .ezen eszmék célkitűzéseit szolgáló eszközöket és módszereket megnyilatkozni látom a költségvetésiben, a miniszter úr személye és politikája iránti bizalomból azt elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólástra következik a vezérszónokok közül? Nyilas Ferenc jegyző: Budinszky László! Elnök: Budinszky László képviselői urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam a csodálkozásának adott kifejezést, hogy az ellenzéki szeneik, aki a költségvetés ellen iratkozott fel, nem fogadta azt el, pedig szakkérdésekben igen sok helyen egyezett a véleményük. Kénytelen vagyok rámutatni itt arra, hogy a szakminisztérium 'működése megítélésénél a szakkérdések helyes beállítása tekintetében nagy különbözőségek nem lehetnek. (Az elnöki széket Krúdy Ferene foglalja el.) Ezek a politikai különbözőségek, elvi síkon mozognak, politikai különbözőségek, amelyek éppen a törvények szelleménél nyilvánulnak meg. Ezekben különbözik a t. túloldalnak a feU fogása a miénktől, amely a jogalkotásnak, a jogszabályalkotásnak a homlokterébe a közösseget és mindenekfelett a nemzet összességének érdekét teszi. Nagyon érdekes volt előttem szólott képviselőtársamnak az a fejtegetése, amidkor úgy állította be a feltörő új nemzetiszocialista irányzatot a munkajogi kapcsolatba, hogy ez bizonyos egyoldalúságot teremt a mun.ka vállalók csoportjában., bizonyos, miártékig csak egy oldalra néz, a lent lévő tömegek érdekét nézi. Ez merőben téves. A nemzeti szocializmus a kristálytiszta osztálynélküli nemzetet tekinti a célban, nem pedig az egyes rétegek vagy osztályok ér'dekét szolgáló nemzetet. Ez az egyik óriási különbség a liberális világ felfogása, a nemzetiszocialista felfogás és a közt az átmeneti politikai felfogás közt, amely nemzeti iü

t szociális is, keresztény is, ez is, az is, de a valóság síkján nem tud a régi liberális világ szellemétől megszabadulni. Méltóztassék tehát nekem megengedni, hogy most folytassam annak elmondását, miért nem tud megszabadulni a liberális felfogástól, pedig érzi) annak helytelenségét. . Örömmel tölt el a költségvetés összegének gyarapodása, mert ez az ország területének a Dél-vidékkel való gyarapodásának következménye, örömmel tölt el annak a rengeteg munkának látása, amelyet a szakminisztérium szak« kérdésekben napról-napra megcsökkentett létszámmal folytat, azonban a költségvetés indokolásának szellemi részénél, ahol azt méltóztat'k mondani, hogy az igazságügyi kormányzat, mint politikai kormányzat is, az egész kormány jogszabályalkotására és tör vény előkészítésére befolyást gyakorol, felmerülnek aggályok Aggályos ugyanis, hogy a liberális irányzattói nem tud az igazságügyi kormányzat szab a dúlni és a liberalizmustól átitatott jogi világgal nem tudunk az új Európába beleilleszkedni. Tetteiért és cselekedeteiért mindenkinek vállalnia kell a felelősségetNézzünk most szembe a miniszteri felelősség kérdésével. Az 1848 : III. te. gyönyörűen megmondja, hogy ha egy miniszter valamit nem jól csinál, azért vád alá lehet helyezni. Méltóztassanak végignézni a parlamentarizmus történetét, hogy a kifejlődött párturalmi rend szer alapján lehetett-e valakit, egy minisztert vagy más felelős személyt, aki a nemzet érdé. kében nem tett valamit meg, tehát tenni elmulasztott vagy nem jól tett, egyszer is vád alá helyezni? Józan felfogás alapján nem képzelhető cl, hogy egy többségi párt a saját miniszterét vagy a saját emberét vád alá helyezze. Ez, teljességgel leteteti ein. Hiába voltak Petriehevich-Horváth bárók, hiába voltak Kacsóh Bálini ok, ezek legfeljebb megbuktak vagy megbíz kt attak őket, azonban a felelősségrevonás elmaradt. Hiába megy el valatki közélelmezésügyi miniszternek és hiába követi) el a legnagyobb ra'd sz 1848 : III. te. ellenére. A törvény megvan, azonban a fikció az egész, legfeljebb meg baklövéseket, azért a felelősségrevonás elma. buktatják a minisztert. Amikor tehát a felelősség elvét ilyen lazán kezelik, amikor ez tulajdonképpen csak fikció, akkor új szellemről és új irányról beszélni nem is lehet. (Horváth Zoltán: Kit kellene vád alá helyezni

1

?) Régi liberális világ embereit mind vád alá kellene és kellett volna helyezni,, igen t. képviselőtársam. (Horváth Zoltán: Akkor benne lenne képviselőtársam is!) Ez a közéleti erkölcs kérdése. (Horváth Zoltán;