Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képviselőházának 3Ö8, Akkor benne leaane!) Ez egy erkölcsi kérdés. Az más kérdés, hogy ki lenne benne. Én nem voltam meg kormányon, már csak azért sem lehetnék benee. (Horváth Zoltán: Liberális jelölt volt a képvújselötarsam!) Hiába tetszik próbálni ezzel a régi mesével előjönni ez nem érdekel senkit sem. (Horváth Zoltán: Én nem jöttem elől — Zaj. — EMÖK csenget.) A cél az, hogy egy tisztuitabb közéleti erkölccsel,, tisztuitabb szellemi felfogással álljunk; szemben, ezt pedig nem lehet megtalálni a mai jog rendszerében sem úgy ahogy szeretnénk. . A közéleti erkölcs egyik lényeges alkateleme az összeférhetlensiég ügyet Tény, hogy az összeférhetlenség ügye» mint az előttem szólott t. képviselőtársam mondta» ia Házi elé került Mint mélóztatnak tudni, két bizottság is tárgyalta, egy nagyobb, egy 27 tagú és egy kisebbkörű bizottság. Sokáig ültünk együttl A felsőház is kiküldött bizottságot. Ezek a bizottságok tárgyaltak, ankétoztak, meg voltak adva az alapelvek» azonban mint a Zsitvay-féle összeférhetlenségi törvényjavaslatból nem lett törvény, úgy éhből a javaslatból sem. És nem is lehet» Nem lehet pedig azért, mert jogászilag egy kérdést megalapozni és megfogni csak úgy lehet, ha a tényállás adva van hozzá. Addig, amíg nemi tudjuk, hogy kik, hányan, és miért összeférne tlenek, addig a ruhát nem lehet megcsinálni rá, mert hiába hozunk egy törvényt» ha kiderül hogy az egyik képviselőnek van 25 igazgatósági tagsága» de mindegyik csak 200 pengős, a másiknak pedig van egy és .az 15.000 pengő jövedelemmel jár. Az egyik szállít az államnak, a másik nem. Ilyenmódon és ilyen alapon tehát, ha, az összeférhetlenség tényállását nem állapítják meg, ebből a tervezetből soha ebben a parlamentben összeférhetlenség törvény nem lesz,. Addig pedig, amíg az összeférhetlenségi törvény nincs megalkotva, közéleti erkölcsről beszélni szintén teljesen merő fikció. (Horváth Zoltán: Egyiknek # se legyen igazgatósági tagsága!) T. Ház! Tulajdonképpen egész törvénytárunk át és át vam szőve liberális elemekkel, ezeket a liberális élet szülte meg az osztrák jog szolgai fordításai. Az előttem szólók beszéltek a kereskedelmi törvényről de mindaz nemcsak a 67 éves megöregedett kereskedelmi törvényre vonatkozik, hanem vonatkozik minden törvényalkotásunkra, mert hiszen az elmúlt korszak,, amelynek lehetnek kétségtelenül jó és helyes oldalai is, amely azonban homloktérbe az egyént állította, feltételezte, hogy az egyén az jó, hogy az egyén mindenit keresztül tud vinni és ennek szolgálatába állította az egész törvényhozást is. Ez a humanista,, liberális felfogás azután áthatotta mai törvényeinket is, áthatotta a törvényjavaslatokat, áthatotta a büintetőtörvényeket is„ és ezektől csak ágy tudunk szabadulni, ha új és friss sziellQr met viszünk bele ezekbe a törvényékibe jogalkotásunk terén. A liberalizmustól ma sem tud a kormány zat megszabadulni. A liberalizmusnak egyik tipikus szülöttje a zsidókérdés. A magyar nép, akár földmíves, akár földbirtokos, akár intellektuel, akár egészen egyszerű ember, nem tud együtt élni, nem tud konkurrálni azzal a fajtával, amelyik évezredeken keresztül más erkölcs jegyében élt. Nem tud érvényesülni mellette az egyenlő elbánás szerint. Ez vetette M a zsidókérdést. Kérdem már most, hogy megoldást nyert-e a zsidókérdés, vagy sem? Erre felsorolják a törvényeket» csakugyan van egy ' ülése 1942 november 18-án, szerdán. ilt csomó törvényünk, de a zsidók Európában ténylegesen Magyarországon érnek a legjobban, Magyarországon tenyésznek ki, még laian tt vajéban sincs olyan nataimuk. mint Magyarországon, íredig eieg sok zsiootörvenyünK van. Ezek azonban nem oldják meg a zsidókérdést, nem is oldhatják meg, mert az a szellem és az a humanista liberális felfogás, ameiy torvényeinket átnatja, mindig az embert, az egyént helyezi a kérdések homlokteréhe. ahelyett, Hogy a közösseget helyezné előtérbe és így alkotná meg a törvényeket. itt van kérem a zsidókérdés ügyvádi vonatkozása, amely nem ügyvédi kari, nanem egyetemes nemzeti érdek. Uiyan sokat beszeltünk mar róia, nogy szinte kényelmetlen, es kellemetlen énhez a kérdesnez hozzányúlni. Ha a kormánynak az lett voma a célja, nogy megoldja a kérdést, akkor egy átiogó egységes zsidótörvényt kellett volna alkotnia, newiptiuig kuiönhöző szántóitokat csinálni a kuionoözo területeken, ismerem az igazsagügymimszier úrnak o tekintetben elfoglalt, szazszazaiekig korrekt és helyes álláspontját. Tudom azt is, tiogy az igazságügy miniszter úr előterjesztetne a miniszterelnök urnák a zsidókérdés ügyvédi vonatkozásának megoldását. Tudom azt is, hogy az volt a kilogas: vannak más íontosabb kérdések, amelyek előbb valók, mint a zsidók hadmentessegi adója, a zsidók vagy on váltsága stb. Kérem, ezeket a kérdéseket nem lenét rangsorolni. Vagy együttesen akarjiuk és tudr juk megoldani őket vagy pedig elbukunk velük. Tévedett előttem szólott képviselőtársam, mert 3226 budapesti ügyvéd közül 2Ü50, tenát 64 százalék zsidó fajú, 14 százalék ide vagy oda, nem játszik szerepet. Az országos statisztika szerint több, mint 50 százalék zsidó az ügyvédek közül. De nem az a lényeg, hogy hány százalékról van szó, hanem az, hogy a közélet nem tud megszabadulni attól a szellemtől, amely ebből a magasabb képesítéssel rendelkező zsidó ügyvédségből kiárad. És a kormányzat nem is akarja ezt túlságosan. Erre vonatkozólag én figyelem és gyűjtöm az anyagot, A Nógrádi Hírlapnak, tehát egy kormánylapnak egyik száma*, amelyet a kormány cenzora vizsgáit felül, oldalas nekrológot ír egy elhunyt zsidó ügyvédről. Megírja, hogy milyen nagyszerű ember volt és a rabbi milyen nagyszerű beszédet mondott ^ temetésén. Ez mind azt mutatja, hogy az állami cenzor nem kifogásolta ezt a hosszú nekrológot, a kormánypárti lap szerkesztője pedig közzétette. (Gr. Festetics Domonkos: Kaposvárt sem szabad a zsidókról írni!) De ugyanígy látjuk, hogy a bíróságok a legjobb akarat és a legjobb nemzeti felfogás mellett sem tudnak szabadulni a liberális zsidó befolyástól. Rengeteg sok adatot gyűjtöttem össze arról, hogy mennyire nem tudnak szabadulni a bíróságok sem ettől a liberális zsidó befolyástól. Ha a rendeletiek magyarázata során atrról van szó, hogy liberálisan magyarázzák a rendeleteket a zsidók javára, akkor ennek a befolyásnak következtében így magyarázzák és a zsidók javára döntik el^ a kérdést Kezemben van egy telekkönyvi bírósági végzés, amely szerint Weisz Oszkárnak, a zsidó hitközség balassagyarmati elnökének ár verésen történt vételét a balassagyarmati járásbíróság tudomásul vette, a 10.650/1939. M. E. számú rendelet ellenére, amely azt mondja» hogy határsávban ingatlant átruházni a hatt testparancsnokság engedélye nélkül neon lehet: a zsidók javára magyarázta az 1939 augusztus