Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
172 Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 1942 november 18-án, szerdán. kisebb, hosszabb-rövidebb ideig: tartó, laza öszszetételű államkísérletek megszervezését es fenntartását, de egyik: sem sikerült. Itt, ezen a nehéz és veszélyes földterületen csak nekünk, magyaroknak sikerült államot alkotiriunk. mert az összes itt élt népeik, között es fölött egyedül csak a magyarság rendelkezett azokkal a magasabbrendű lelki és szellemi képessegekkel, — nevezzük ezeket a képességeket es adottságokat nemzeti géniusznak 1 — amelyek a fegyveres erőn kívül ( a jogérzékkel is párosulva jogintézményekkel tartották fenn mindazt. amit fegyverekkel szereztek. Tudta a magyarság azt, hogy területeket fegyverekkel meghódítani lehet, azonban csupán fegyverekkel megtartani sem. Ezért csodálatos és egyedülálló az egész európai jogfejlődéslben aa a ko rülmény, hogy a magyarság mar a honfoglalás korában és azt megelőzőleg szervezett politikai nemzet volt s már az ősszerződéshen es a honfoglalást elrendező pusztaiszeri nemzetgyűlésen is megvolt az az éraéke, hogy a személye^ araima alól kivonta magát s egyetemes, atiogo, örökéntékű normák, törvények, jogintézményeik uralma alá helyezte magát és ezáltal az egész európai jogfejlődésben a közjogi értelembe^ felfogott áriamfejlődésneik új korszaluat nyitotta meg. • • J.-IMT/; Ez annyira speciálisan es egyedülállóan magyar képesség és magyar jog-alkotás, hogy ehhez — igaza van előttem szólott igen t. képviselőtársamnak — ragaszkodnunk (klel'l. mert ezzel mi más vagyunk, mint a nyugateuropai jogfejlődésben élő népek, talán többek is s ez a fejlődés és azi általa elért eredmények nemcsak magyar értékek, de az egyetemes, európai nepközösségnek is egységes^ átfogó értékei. Igen t. Ház! A jogszabályalkotás tekintrtében válságos, nehéz időkben élüníkl .Tudjuk azt, hogy minden államot és. nemzetet irányító nagy eszménekl, de minden gazdasági, terme lési rendszernek is megvan nemcsak a külön művészete, külön irodalma és külön társadalma, hanem ezenkívül megvan a maga külön jogrendszere is. Egészen speciális helyzet az, hogy amikor most a nemizteti, a keresztény, a közösségi, a- népi és szociális eszmétől áthatva egész társadalmi, termelési és jogrendszerünket ezeknek az eszméknek az irányába kívánjuk átállítani, akkor különösen a gazdasági es büntetőjogi vonatkozású törvényeinknek leap nagyobb része még az előző liberális korszak által alkotott törvény és így természetszerűleg áll elő az a helyzeit, hogy a törvények es a való élet között fokozatos eltolódást, szakadás áll be, (Meskó Zoltán! így van!) Ennek a szakadásnak áthidalása, ennek a szakadéknak jogrendszerekkel való zökkenésnélküü áthidalása nagy és komoly feladata a magyatr igazságügyminisztériumnak és mindazoknak) az igazságügyi szerveknek', amelyek a jogszolgáltatást gyakorolják. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez helyes!) Itt bátor vagyok utalni arra. hogy fejtegptésfvim későbbi során különösképpen szeretnék foglalkozni kereskedelmi és szövetkezeti JOgunk sürgős átszervezésével, büntetőjogunkkal ej a közösségi és szociális kérdéseket érintő nagy -problémák kodifikálásának kérdésével és ha vééül is, de nem utolsó sorban a magyar ügyvédség kérdéseinek mielőbbi megoldásává 1 , leren t. Ház! Kereskedelmi törvényünk 1875-ből való, a liberális gazdasági és jogrend virágzásának korában keletkezett és nagyon jól tudduk. hogy már korábban sem tartozott bizonyos vonatkozásban a legújabb törvénykönyvek közé. hiszen az 1861-es német általános kereskedelmi törvénykönyvnek a szolgai utánzata. Nagyon jói tudjuk, hogy ez a kereskedelmi törvény a szó szoros értelmében a lealiberálisabb törvény. A legliberálisabb törvény abban a vonatkozásban, hogy a jus strictum aiaoján áll, amikor liberális kereskedelmi érdekeket véd és teljes mértékben hiányoznak belőle a diszpozitív elvonatkozások, amikor a kifejezett kereskedővel szemben álló nem kereskedő érdekeinek védelméről lehetne szó. (Meskó Zoltán: (Ügy van!) Még a liberális korszak förvénybozása is észrevette ennek a törvénynek a nemzeti, a kereskedelmi, az ipari és a gazdasági életre nézve katasztrofális hiányosságait és 1898 tói kezdve, de különösen 1908-tól. közvetlenül a háború előtti időkben noveüáris úton iparkodott, pótolni ennek a teljesen idegenből átültetett és a magyar jogfejlődéssel és jogrendszerrel semmi összefüggésben nem lévő törvéijynek a v hiányosságait. Ezek az új jogalkotások azután már kényszerítő rendszabályokat is foglalnak magukban, de nem változtattak az ügyek lényegén, amennyiben magát a liberális kereskedelmi jogot érvényben hagyták. Ennek a, bírói gyakorlatban és a közéletben romboló és, a keresztény nemzeti kereskedelem kialakulását gátló kihatásait itt részletezni nem kívánom. Igen t. Ház! Amikor ezt a kérdést érintem, nem mehetek el mellette anélkül, hogy az igen t. miniszter úr figyelmét fel ne hívjam szövetkezeti jogunk rendezésének sürgősségére is. (Egy hang a középen: Nagyon helyes.) A szövetkezetek célja, hogy közös üzletvezetés mellett a kölcsönösség alapján tagjaik gazdálkodását, hiteléletét előmozdítsák. Amikor egy teljes gazdasági és világszemléleti átállás fordulóján állunk, különösképpen kell ' foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, mert az egész magyar szövetkezeti jog és szövetkezeti intémény, mint gazdasági jelenség, teljesen eltér a szövetkezeti alapeszmétől. Igen t. Ház! A szorosan vett kereskedelmi társaságokkal vagy cégekkel szemben a szövetkezet lényege albban rejlik, hogy ez nem a tőkeerőknek, hanem a munkaerőiknek egyesítése. (XJQy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) szervezése és működtetése, mindig a tagok szükségleteinek kielégítése érdbkében. A magyar szövetkezeti fejlődlés ettől az eszmétől messze eltért Két végletet ttudunk megállapítani. Az egyik oldalon egészen jelentéktelen, a,gazdasági és társadalmi élet mélyébe távolról sem lenyúló és vele szerves kapcsolatban nem lévő szövetkezetek működbek. amelyeket egészen nyugodtan nevezhetünk iálszövetkezeteknek (Ügy vdn! a szélsőbaloldalon.), a másik oldalon pedig maimmut-szövetkezeteik működnek, almelyek szerfelett alkalmasak arra, hogy a kisegzisztenciák, a független ipari és kereskedelmi kisegzisztenciák képződését nem hogy előmozdítsák, hanem inkább gátolák.. (Ügy van! Ügy van!) a jobb- és baloldalon.) Igen t. Ház! A mammut-szövetkezeteknél különösen káros ez a körülmény, mert nemcsak a szövetkezeti eszmével helyezkedik szembe, hanem a másik oldalon a független keresztény magyar kiskereskedelem létrejövetelének is olyan állandó gazdasági gátja,, ame* Ivet a közéletből mielőbb ki kell kapcsolni. (Meskó Zoltán: Mégis csak a Hangya volt a eiánozó! — Az elnök csenget.) Ezeket a» igénytelen ésarevételeket félreértnek elkerülése végett ä keresztényinagyar szövetkezetek fejlődése érdekében teszem meg,
