Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 1942 november 18-án, szerdán. 471 tehát egy tökéletlen anyag kerül, ia tényállás és gyakran a jogszabály szempontjából is. Most már méltóztassék elképzelni, hogy milyen hallatlan szellemi munkát, milyen hal­latlan lelkiismereti munkát kell végeznie a M­rónak, hogy ebből a tökéletlen anyagból a földi igazságot úgyahogy kihámozhassa. Óriási munka az, amit a bíró végez,, de bíráink sze­rencsére megtanulták ősi nagy bíráinktól és •ma is iparkodnak, amennyire a lehetőség meg van, ítéleteiket a tárgyi, a földi igazságnak megfelelően meghozni. Nálunk könnyebb az ősi bírói hagyományokon alapuló új generáció nevetése, mert megvannak a hagyományaink. _ A miniszter úrnak, ha nem is tartozik tár­cája keretébe, de az igazságüqy szempontjá­ból feltétlenül foglalkoznia kell a jogi oktatás reformjával. Hozzá tartozik, s ezért meg kell oldania a bírói nevelés reformját. Bíró csak az khessen. aki nemzeti, népi, katonás szel­lemű és a közösségi érzést fejlesztő iskolai ne­velés után még hosszabb-rövidebb ideig . az élettől is ugyanazt a nevelést megkapja. Ez azt jelenti, hogy bíró csak az után lehessen va­laki^ ha már az élet küzdelmeiben helytállt, abban tapasztalatokat szerzett és bizonyí­totta, hoey- méltó arra, hogy a közösség maga fölé emelje. A bíró legyen ítéletében abszolúte füffget­len. Ez a függetlenséa" azonban ne az élettől és a nemzet gondja-bajától való elszakadást je­lentse, hanem ellenkezői es: azok teljes átélését ván'uk a bírótól. A bíró azonban legyen füg­getlen minden hatalmi, erkölcsi, vagy anyap-i befolyástól. (Űny van! Ügy vanl— Taps a szél­sőbal oldalon.) Éppen ezért mindenki csak.azt .kívánhatja,, hogy kevés, de jól fizetett bíránk les-ven és álljon a bíró rendelkezésére megfe­lelő számú segédszemélyzet és technikai 'PSZ­k'öz. hogy ő minden ereiét az ítélkezőre for­díthassa'. A cipőt talpain és jegyzőkönyvet körmölő, azután még a hivatalos lapot is nél­külöző bíró sóba sem volt és nem lesz az ideá­lunk. Az új világ ni bírája hasonlóan rpoi bíráinkboz, már azelőtti — mint ahogy eJőh^ mondottam — mnVőH, bíráskodni kezd, át kell. menjen az élet iskoláján. Épnem ezért akkor, -mikor már a bírói székben ül. a nemzet t ár­iáinak — akik felett, vagy akiknek az üdvé­ben ítélni fog — olyan anyagi helyze+pt kell bírái részire biztosítani. ho°"v e^ész lelki.és -testi ereinket az ítélkezés, tehát a földi igazság: szent céljának szoVálatába állíthassák. (Ügy •vari? a s?élsőbalóldnlon.) T. Ház? A miniszter úr maga jelent be re­formokat. Én magam nagyrésztl ezekhez kap­csolódva jeleztem álláspontunkat, finnen ezért k'PrpTn. ne mondja; válaszában azt. hoerv most háború van. az idő nem alkalmas az^ új refor­mok megteremtésére. Ellenkezőles:, épp a há­ború imiatif kell a reform, okát törvén vb« 1 fop-­talni. hofrv az°k a háború után azonnal é^tbp­lénbpssenfik. (Radocsay László ip-azsägüß-ynii­rns^faT" Teljoöen eeyetéT+ek-. — Taps a s^éJsê­hatolffnlnw.) Nafrvon örülök, hocry a minisét»"'* -úr pcvetért velem, talán majd kabinetje főbb' tao-jának is lenne szíves ezt megmagyarázni. V>7+ kívánja a fronton harcolók ezreinek és az •ittbon dólffozók miUminak. tehát 1 az eo-ée-* or­szágnak az érdeke. Mersze ehhez az kell. hn« , y a kormány véére döntsön, hopv cselpked^tp?­ben előre megy-° a** új közösségi vilás? •fölé. vaery vissza a ré^i liberális> világ felé. Me<r •keTT mondanom őszintén, boq-y sajnos, » kor. many ma koninromissznmokkal dolgozik- Ez nyomja rá bélyegét az igazságügyi tárca mun­kájára is és ezért a költségvetésit nem foga­dom el. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbalolda­lon. — A szónokát számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következiík a vezérszónokok közül? t Nyilas Ferenc jegyző: Mezey Lajos! Elnök: Mezey Lajos képviselő urat illeti a szó. Mezey Lajos: T. Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam előttem szólott igen t. képviselőtár­sam fejtegetéseit. Ezeknek a fejtegetéseknek, amelyek a magyar igazságszolgáltatásra, a ma­gyar igazságügyi igazgatásra elismerő szava­kat találtak, igénytelen felfogásom szeriint ter­mószetszerű^ következménye az igazságügyi tárca költségvetésének ' elfogadása lett volna (Eilenmondások a szélsőbaloldalon,), éspedig aunál az egyszerű oknál fogva, mert az álta­lános parlamenti szokások szerint egy szakmi­nisztérium költségvetésének el vagy el nem fo­gadása távolról sem függ össze a kormányzat általános politikája iránti bizalom kér'désével. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Horváth Géza: Dehogynem!) Ami előttem szólott igen t. képviselőtársam általános jogpolitikai fejtegetéseit illeti, ma­gam is örömmel állapítom meg, hogy igen t. képviselőtársam jogpolitikai vonatkozásban visszatért az őseredeti magyar alkotmányfejlő­déshez, viteszaitért mindem idők legnagyobb jo­gászához, Werbőczihez (Ellenmondások a szél­sőbaloldalon:. — vitéz Jaros Andor: Nem tért vissza. Idézett!), akinek jogalkotása az euró­pai jogalkotások között is az első helyet fog­lalja el és korának összes magyar — irott, be­vett és bevált — jogszabályait magábam fog­lalja^ magában foglalja attól az emelkedett kö­zösségi és keresztény lélektől sugallatva — erről tanúskodó idézetre előttem szólott igen t. képviselőtársam is aludálni méltóztatott, — amikGr megállapítja tértől és időtől függet­lenül a jó törvény összes kellékeit, összes krité­riumait. Örömmel állapítom meg a.z,t a tényt és^ azt az elvi álláspontot, amely igen t. képviselőtár­sam beszédéből kicsendült, mert ha jól emlék­szem, Beöthy Ákos szerint Werbőczi jogalko­tása volt az a csodálaitas mű, 'amely a Ihárom­felé tagolt Magyarországot megmentette a belső lelki, belső társadalmi, belső nemzeti összeom­lástól, mert ez a mű volt az, amely szerint a háromfelé tagolt Magyarország népe a hó­doltság területem is élt és így aiz egységes, egyetemes magyar iog- és állameszmét átmen­tette, a későbbi századokra. Én magam "is azon az elvi állásponton, va-' gyök, hogy a liberalizmus által a maigvar álta­lános és nemzeti jogrendszerbe beékelt avult jogintézményeket igetnis ki kell kapcs'otni- Én magam is azon az elvi állásponton, vagyok — és ezen az állásponton van a.z igazságügyii kor­mányzat is — hogy a változott időknek megfe­lel őleg egész jogrendszerünket át kell építe­münk az új idők új feltételei szerint. Mindnyá­jan érezzük és tudjuk azt. hogy egy országot nemcsak fegyveres erővel lehet fenntart ami. A magyar kaird és a magyar jog két egymástól el­választhatatlan államalkotó tényező. Tudjuk azt, hogy amit a t nemzet fegyverrel megszerzett, azt osiodálatoLs Jogérzékével és jogintézményed vei is iparkodott megtartani. Tudjuk azt. hosry ezen a földön, amely a ,a világpolitikai érdekbk koordinátájának met­szési pontja, már évszázadokkal a honfoerlalás előtt is éltek népek, amelyek megpróbáltáife itt 74*

Next

/
Thumbnails
Contents