Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 1942 november 18-án, szerdán. 471 tehát egy tökéletlen anyag kerül, ia tényállás és gyakran a jogszabály szempontjából is. Most már méltóztassék elképzelni, hogy milyen hallatlan szellemi munkát, milyen hallatlan lelkiismereti munkát kell végeznie a Mrónak, hogy ebből a tökéletlen anyagból a földi igazságot úgyahogy kihámozhassa. Óriási munka az, amit a bíró végez,, de bíráink szerencsére megtanulták ősi nagy bíráinktól és •ma is iparkodnak, amennyire a lehetőség meg van, ítéleteiket a tárgyi, a földi igazságnak megfelelően meghozni. Nálunk könnyebb az ősi bírói hagyományokon alapuló új generáció nevetése, mert megvannak a hagyományaink. _ A miniszter úrnak, ha nem is tartozik tárcája keretébe, de az igazságüqy szempontjából feltétlenül foglalkoznia kell a jogi oktatás reformjával. Hozzá tartozik, s ezért meg kell oldania a bírói nevelés reformját. Bíró csak az khessen. aki nemzeti, népi, katonás szellemű és a közösségi érzést fejlesztő iskolai nevelés után még hosszabb-rövidebb ideig . az élettől is ugyanazt a nevelést megkapja. Ez azt jelenti, hogy bíró csak az után lehessen valaki^ ha már az élet küzdelmeiben helytállt, abban tapasztalatokat szerzett és bizonyította, hoey- méltó arra, hogy a közösség maga fölé emelje. A bíró legyen ítéletében abszolúte füffgetlen. Ez a függetlenséa" azonban ne az élettől és a nemzet gondja-bajától való elszakadást jelentse, hanem ellenkezői es: azok teljes átélését ván'uk a bírótól. A bíró azonban legyen független minden hatalmi, erkölcsi, vagy anyap-i befolyástól. (Űny van! Ügy vanl— Taps a szélsőbal oldalon.) Éppen ezért mindenki csak.azt .kívánhatja,, hogy kevés, de jól fizetett bíránk les-ven és álljon a bíró rendelkezésére megfelelő számú segédszemélyzet és technikai 'PSZk'öz. hogy ő minden ereiét az ítélkezőre fordíthassa'. A cipőt talpain és jegyzőkönyvet körmölő, azután még a hivatalos lapot is nélkülöző bíró sóba sem volt és nem lesz az ideálunk. Az új világ ni bírája hasonlóan rpoi bíráinkboz, már azelőtti — mint ahogy eJőh^ mondottam — mnVőH, bíráskodni kezd, át kell. menjen az élet iskoláján. Épnem ezért akkor, -mikor már a bírói székben ül. a nemzet t áriáinak — akik felett, vagy akiknek az üdvében ítélni fog — olyan anyagi helyze+pt kell bírái részire biztosítani. ho°"v e^ész lelki.és -testi ereinket az ítélkezés, tehát a földi igazság: szent céljának szoVálatába állíthassák. (Ügy •vari? a s?élsőbalóldnlon.) T. Ház? A miniszter úr maga jelent be reformokat. Én magam nagyrésztl ezekhez kapcsolódva jeleztem álláspontunkat, finnen ezért k'PrpTn. ne mondja; válaszában azt. hoerv most háború van. az idő nem alkalmas az^ új reformok megteremtésére. Ellenkezőles:, épp a háború imiatif kell a reform, okát törvén vb« 1 fop-talni. hofrv az°k a háború után azonnal é^tbplénbpssenfik. (Radocsay László ip-azsägüß-yniirns^faT" Teljoöen eeyetéT+ek-. — Taps a s^éJsêhatolffnlnw.) Nafrvon örülök, hocry a minisét»"'* -úr pcvetért velem, talán majd kabinetje főbb' tao-jának is lenne szíves ezt megmagyarázni. V>7+ kívánja a fronton harcolók ezreinek és az •ittbon dólffozók miUminak. tehát 1 az eo-ée-* országnak az érdeke. Mersze ehhez az kell. hn« , y a kormány véére döntsön, hopv cselpked^tp?ben előre megy-° a** új közösségi vilás? •fölé. vaery vissza a ré^i liberális> világ felé. Me<r •keTT mondanom őszintén, boq-y sajnos, » kor. many ma koninromissznmokkal dolgozik- Ez nyomja rá bélyegét az igazságügyi tárca munkájára is és ezért a költségvetésit nem fogadom el. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokát számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következiík a vezérszónokok közül? t Nyilas Ferenc jegyző: Mezey Lajos! Elnök: Mezey Lajos képviselő urat illeti a szó. Mezey Lajos: T. Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam előttem szólott igen t. képviselőtársam fejtegetéseit. Ezeknek a fejtegetéseknek, amelyek a magyar igazságszolgáltatásra, a magyar igazságügyi igazgatásra elismerő szavakat találtak, igénytelen felfogásom szeriint termószetszerű^ következménye az igazságügyi tárca költségvetésének ' elfogadása lett volna (Eilenmondások a szélsőbaloldalon,), éspedig aunál az egyszerű oknál fogva, mert az általános parlamenti szokások szerint egy szakminisztérium költségvetésének el vagy el nem fogadása távolról sem függ össze a kormányzat általános politikája iránti bizalom kér'désével. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Horváth Géza: Dehogynem!) Ami előttem szólott igen t. képviselőtársam általános jogpolitikai fejtegetéseit illeti, magam is örömmel állapítom meg, hogy igen t. képviselőtársam jogpolitikai vonatkozásban visszatért az őseredeti magyar alkotmányfejlődéshez, viteszaitért mindem idők legnagyobb jogászához, Werbőczihez (Ellenmondások a szélsőbaloldalon:. — vitéz Jaros Andor: Nem tért vissza. Idézett!), akinek jogalkotása az európai jogalkotások között is az első helyet foglalja el és korának összes magyar — irott, bevett és bevált — jogszabályait magábam foglalja^ magában foglalja attól az emelkedett közösségi és keresztény lélektől sugallatva — erről tanúskodó idézetre előttem szólott igen t. képviselőtársam is aludálni méltóztatott, — amikGr megállapítja tértől és időtől függetlenül a jó törvény összes kellékeit, összes kritériumait. Örömmel állapítom meg a.z,t a tényt és^ azt az elvi álláspontot, amely igen t. képviselőtársam beszédéből kicsendült, mert ha jól emlékszem, Beöthy Ákos szerint Werbőczi jogalkotása volt az a csodálaitas mű, 'amely a Iháromfelé tagolt Magyarországot megmentette a belső lelki, belső társadalmi, belső nemzeti összeomlástól, mert ez a mű volt az, amely szerint a háromfelé tagolt Magyarország népe a hódoltság területem is élt és így aiz egységes, egyetemes magyar iog- és állameszmét átmentette, a későbbi századokra. Én magam "is azon az elvi állásponton, va-' gyök, hogy a liberalizmus által a maigvar általános és nemzeti jogrendszerbe beékelt avult jogintézményeket igetnis ki kell kapcs'otni- Én magam is azon az elvi állásponton, vagyok — és ezen az állásponton van a.z igazságügyii kormányzat is — hogy a változott időknek megfelel őleg egész jogrendszerünket át kell építemünk az új idők új feltételei szerint. Mindnyájan érezzük és tudjuk azt. hogy egy országot nemcsak fegyveres erővel lehet fenntart ami. A magyar kaird és a magyar jog két egymástól elválaszthatatlan államalkotó tényező. Tudjuk azt, hogy amit a t nemzet fegyverrel megszerzett, azt osiodálatoLs Jogérzékével és jogintézményed vei is iparkodott megtartani. Tudjuk azt. hosry ezen a földön, amely a ,a világpolitikai érdekbk koordinátájának metszési pontja, már évszázadokkal a honfoerlalás előtt is éltek népek, amelyek megpróbáltáife itt 74*