Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-294
Az országgyűlés képviselőházának 294. ülése 1942 október 15-én, csütörtökön. 33 Kacskaringós indokolás-labirintusokkal azonban természetesen nem lehet megkerülni a lényeget és nem lehet helytelen indokolással idehozni egy ilyen javaslatot, amelynek semmi néven nevezendő komoly indítéka nincs. Az indokolás nem őszinte, ennélfogva nem is lehet kellően helytálló. (Ügy van! Ügy van! Taps' a szélsőbaloldalon.) T. Ház ! Felvetettünk egy kjérdést. Most ezzel a javaslattal kapcsolatban ugyanis a Ház asztalán az a kérdés fekszik, vájjon a kinevezés jobb vagy a választási. Előttünk áll az a kérdés, hogy melyik szelekció jobb? Kérdezem, t. Ház, mi a helyzet, amikor például egy körjegyző kinevezéséről van szól Idáig a körjegyzőt választották és ezt a választást ellenőrizte főszolgabíró, ha akarta, megismerhette az illetőt az alispán, megismerkedhetett vele a főispán, azonkívül megismerkedhetett vele minden képviselőtestületi tag, aki a választásban résztvett, tehát a személyes és^ közvetlen > megismerésből fakadt az ellenőrzés. Most ennek helyébe az akta-szerű elintézést, a bürokratikus elintézést, a minősítési táblázatok alapján való elintézést helyezi a javaslat. A minisztérium sem hírét nem hallja, sem színét nem látja, sem nem ismeri azt az embert, ras most mégis fent a minisztériumban egyszerűen el tudják bírálni, hogy csak az az illető az 'egyedül alkalmas ember arra a főjegyzői, főszolgabírói vagy jiegyzői állásra. Ezt hívják szakszerű szelekciónak a javaslat és annak indokol rint! T. Ház! Ha egy önkormányzat téved, akkor az az önkormányzat bűnhődik, mert ott ihelyben van az a közigazgatási tisztviselő, akit megválasztott; az ^ önkormányzat saját bőrén érzi azt, hogy tévedett és a következő alkalommal óvakodik attól, hogy rosszul válasszon. De ha a miniszter téved, akkor a miniszter úr nem érzi tévedésének hátrányát, legalábbis nagyon messze van a miniszter úr egy-egy községtől és egy-egy várostól, nem érzi tehát tévedésének konzekvenciáit. (Rassay Károly: Ez a tekintélyi rendszernek hibája!) S ha az autonómia téved, akkor az autonómia csak saját területére nézve .téved, de ha. a miniszter úr téved, ő az egész ország területére nézve téved és ez sokkal veszélyesebb. A törvényhatósági bizottságnak 500 tagja van. Az előbb említette előttem szólott képviselőtársam, hogy nagyon veszedelmes* ha egy kollektiv tévedés, kollektiv protekció érvényesül. Állítom ezzel szemben, hogy sokkal egyszerűbben és sokkal hatékonyabban tud működni a négyszemközti protekció fent a minisztériumban, mint tud működni az a protekció ..'. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ezt kikérem magamnak, képviselő Ú*-! Nálam aztán protekció nem érvényesül!) Hiába méltóztatik kikérni, mert protekciós rendszer van Magvarországon, (Ügy van! Űny van! a szélsőbaloldalon.) Ezt az igen t. miniszter úr kormányának ig'en sok tasr.ia elismerte. Azt hiszem, a miniszter úr is elismeri, lee-feljebb nem a sniát minisztériumára nézve. Állítom tehát, t. Ház, hogy a törvényhatóság 500 törvényhatósági bizottsági taenának. a főisnánnak. az alispánnak és a többi tisztviselőnek szűrőié esrészen bizonvosan sűrűbb szűrő, mint amilyen a minisztériumnak protekciókkal átlyuggatott szűrője 1PS7 majd ezután. (Jfiaz! Tfav van! a szflsőbololdnlon.) T. Képviselőház! Ha valóban a szakszerűség és a nagyobb kiválasztási lehetőség volna a cél, akkor a minisztériumnak és a kormánynak ezzel a javaslattal kapcsolatban egyidejűleg ide kellett volna terjesztenie a hatáskörök revíziójára és decentralizációjára vonatkozó javaslatot is. Akkor legalább látszólag megvolna az egyensúly és akkor esetleg elhin11 ők azt, ami régi elv és amit a miniszter úr is vall, hogy kinevezési rendszer mellett is megállhat az autonómia. (Szöllősi Jenő: Tisztviselői pragmatika is kellene!) Ismerjük azt az érvet, amelyet most említettem, hogy a kinevezési rendszer mellett is megállhat az önkormányzat. Ez igaz, mert hát lehet féllábon is állni, mégis biztonságosabb azonban két lábon állni. (Derültség.) T. Ház! Nem tudom, kitől tanulta a belügyiminiszter úr a politikát as egyetemen, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Öntől semmiesetre sem!) Gondolom, mert sokkal fiatalabb vagyok, tehát nem taníthattam a miniszter urat, előbb került az egyetemre, mint én. (Derültség a szélsőbaloldalon.) De ha Conchától tanulta, akkor legyen szabad a, régi mestert, az ő szellemét ideidézni és a következőket mondani a miniszter úr álláspontjára. Concha Győző ezt mondotta: »Az önkormányzati . tisztségek fő jellemvonása, hogy e jellegüket választás által nyerik«. De hogy ne menjünk vissza ilyen régi professzorra, most egy új professzort is hallgassunk meg. Egyed 1st* vannak ez a véleménye (olvassa): »Önkormányzat akkor van, ha a lakosság a hatóságot gyakorló szerv kiválasztása, irányítása és ellenőrzése által közvetlenül is résztvesz az ügyek intézésében«. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Na tessék!) Tehát azt tanítják az egyetemen, legalább még most, ebben a pillanatban, hogy a hatóságot gyakorló szerv kiválasztása és ellenőrzése lényeges feltétele az autonómiának. Lehetséges, hogy e javaslat után sürgősen át fogják írni az egyetemen a közjogot és a közigazgatási jogot, — elhiszem azt, hogy ez bekövetkezik — ebben a pillanatban azonban ezt a javaslatot szemben a közfelfogással, a tudományos elmélettel indokolni nem . lehetséges. (Horváth Zoltán: Éljen á demokrácia! — Derültség a baloldalon.) Sajnálom, hogy igen t. képviselőtársam az imént nem volt itt, mert én erre válaszoltam és megmondottam, hogy ha őszinte indokolást kapunk, akkor mi nemzeti szocialisták azt szívesen elfogadjuk. (Horváth Zoltán közbeszól.) Elnök: Tartozom figyelmeztetni a képviselő urat, hogy párbeszédek nincsenek rendszeresítve a házszabályokban. (Derültség.) Maróthy Károly: Közbeszólások sem. De még a nagy centralizáló törekvésekkel bőven megáldott Németország is, amely eltörölte a régi kis országhatárokat, tiszteletben tartja a közigazgatási autonómiákat. Frick belügyminiszter ezt mondotta az önkormányzatokról: Mindent meghagytunk, amivel a községek fejlődhetnek, de egyúttal egyéni felelősséget adtunk azoknak, akik az önkormányzati igazgatásban résztvesznek. Ez a különbség. Nálunk az ügyintézésben eddig sem volt meg az önkortoányzat, most pedig ez a javaslat; az egyéni felelősséget is elveszi az önkormányzattól. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda< ion.) T. Képiselőház! Itt eljutottunk egy másik kérldiéshez, ahhoz, vájjon jó-e az áthelyezés lehetősége maga? A javaslat nem számol a gyakorlati élettel, nem számol azzal, hogy a magyar nem uniformizálható (Horváth Zoltán: YJT> igaz!) és hogy a magyar in dividual isztikus