Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-294
32 • Az országgyűlés képviselőházának 294. ülése 1942 október 15-én, csütörtökön. ték. (Szöllösi Jenő: Nehéz probléma!) Azóta négy év eltelt és nem nagyon látjuk, hogy igyekezett volna a kormány visszaadni a közönség: bizalmát a kormánynyilatkozatok iránt, amikor ilyen javaslat fekszik a Ház előtt. Most, nyolc év multán egyáltalán nem a közigazgatási sürgető problémáiról van szó, hanem egy előkapott és ma indokolatlan javaslattal, centralisztikus javaslattal jön elő a kormány. T. Ház! A Bárdossy-kormány 1941 májusában ezt engedte magáról írni, — mert hiszen cenzúra volt és ha cenzúra van, akkor csak olyan híradás jelenhetik meg, amely a valóságnak megfelel. Mondom, ezt engedte írni (olvassa): »A Bárdossy-kormány gyors ütemben átszervezi a közigazgatást. A Bárdossykormány reformtervei között első helyen szerepel a magyar közigazgatás átszervezése. Az ügyeket túlságosan központosítva intézik« -*mondja ez a cikk — »az elintézés menete nem elég gyors, a hatóságok nincsenek elég közel az élethez. A bürokratizmus túltengése a gazdasági életeit megakasztja, egyes szerveket agyonhalmoz munkával. Ezen a bajon kíván a kormány segíteni és pedig mindenek előtt azzal, hogy a közigazgatási eljárást meggyorsítja és az ügyek elintézését decentralizálja«^ Ezzel szemben most egy centralizációs javaslatot hozták a Ház elé, pedis: a Kállaykormány bemutatkozása alkalmával ebben az évben a Ház naplójának tanúsága szerint a miniszterelnök úr maga is programmadásában így nyilatkozott meg. (Olvassa): »Most, megnagyobbodott országunkban a közigazgatás decentralizálása, sürgős és elengedhetetlen feladat.« Ez volt folyó évi március 19-én. Továbbá augusztus 9-én a zalaegerszegi beszédben Kállay miniszterelnök úr bejelentette, bogy már készem is van a közigazgatás nagy átalakítását jelentő javasilat, csak most hálború van és ebből csak egyes részeket f tud most a Ház elé hozni. Mes: voltunk győződve, hogy a két kormányelnöki nyilatkozat után csak decentralizációs javaslat lehet az, amelylyel a kormány most idejön. Ezek utáln meglepetéssel látjuk, hogy ez a javaslat centralizál és bürokratizál. (SzöHősi. Jenő: Megint tévedtünk!) A kormánynyilatkozatokban ^ bejelentett szándékokkal szemben ilyen merőben ellentétes és indokolatlan javaslatot, mint ez, mostanában az igen t. Képviselőház nem is tárgyalt. Hihetetlen, t. Ház, hogy a bejelentések megtörténnek és utána a bejelentésekkel ellentétes jiavaslat kerül a Ház elé. Ez a javaslat címében nagyon szerény. Nem ezt a címet kellene adni a javaslatnak. Indítványozom is, hogy változtassuk < meg- a címet és a mostani cím helyett mondjuk azt, hogy: az önkormányzati tisztviselők államosításáról szóló javaslat, — mert ez felel meg annak a tartalomnak, amely a javaslatban benne van. (Ügy van! a, szélsőbwlolda\lon. — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: A tartalomban egy szó sines államosításról!) Igen,• a szavakat méltóztatik kerülni, miniszter úr, azonban a lényeg ez. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymini s zter: A létnyeg se az!) Majd bátor leszek kifejteni, ha a .miniszter úr megengedi. A javaslat először is államosítja az önkormányzat választott tisztviselőit minden különösebb szükség nélkül, sőt áthelyezhetökké is teszi őket. (Rupert Rezső: Az is kár, hogy az alispánokra nem vonatkozik! Elég' hibn!) Minden tisztviselőt, a legkisebbtől a legma^asabbig, az alispánig, a törvényhatóság első tisztviselőjéig, annak ellenére, hogy a törvény szövegében magában ki van véve az alispán és a törvényhatósági város polgármestere. Ha ugyanis tudjuk azt, hogy ezek a tisztviselők tíz évre vannak választva és időközben lejárhat és le is jár az ő megbízatásuk,, akkor természetesen jöhet azután a kinevezési rendszer, tehát rájuk is vonatkozik a törvény. . Itt van azután a másik dolog. Azt mondják: ugyan kérem, ez csak provizórium, csak öt évről van szó. — Mi láttunk már provizóriumot, amely nem öt évig, hanem Örökké tartott! (Mozgás.) • A törvény indokolásában különféle okokat hoz fel a miniszter úr. Ezek szerint kikerülhetetlen — előttem szólott képviselőtársam is utalt erre —• a kinevezési rendszer, mert a visszatért területeken csak ideiglenesek voltak a tisztviselők, és ehhez képest ott, ahonnan őket áthelyezték, az anyaország területén nem tudták betölteni az áthelyezett tisztviselők helyét, mert hiszen az ideiglenesség fennállott, és ez tovább hullámzott a többi tör-. vényhatóságra is. Én azt mondom, hogy ha ez így van, akkor ,egy egyszakaszos törvénynyel véglegesíteni lehetett volna ezeket a tisztviselőket, akiket ott a visszatért területeken kineveztünk. Arról nem is beszélek, t. Ház, hogy a kormánynak módja lett volna például a négy évvel ezelőtt visszatért területeken az autonómia életét már visszaállítani. Egyenesen szükség lett volna arra, hogy az önkormányzatok ismét éljenek és ezáltal betölthessék a maguk választási feladatait. Itt van azután a törvényjavaslatnak egy másik indokolása, amely azt mondja: igen ám, de az egész ország területén sokkal nagyobb a választék ahhoz, hogy tisztviselőket ki lehessen nevezni. Ez is sok tekintetben helytelen érv, helytelen pedig azért, mert minden törvényhatóság területén egyformán hiány van tisztviselőkben, tehát hiányt hiánnyal pótolni nem lehetséges. (Ügy van.f^ a szélsőbaloldalon ) Én megmondom, t. miniszter úr. hogyan lehet ezt a kérdést megoldani, (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Erré kíváncsi vagyok! —- Derültség.) Megmondom, hogy egyedül [ág (kizárólagosan a státusrendezéssel lehet megoldani, mert lehetetlennek tartom, hogy egy egyetemet f végzett tiszteletbeli főszolgabíró öt vagy tízévi szolgálat után még: csak 226 pengő fizetést és lakbért kapjon, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amikor ma már» egy négy köz|é(piskolát végzett kisasszony mint gyors- és gépíró 300 vagy 400 pengőt kap. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt a kérdést természetesien nem lehet így megoldani, csak úgy, ha valami új rendezést méltóztatik hozni. T. Képviselőház! Mi nemzetiszocialisták teljesen megértenők a javaslatot akkor, ha a javaslat elismerné azt, hogy ma erős centralisztikus törekvésre és erős centralisztikus hatalomra van szükség. Ha a miniszter úr az indokolásba ezt nyiltan bevenné és bejelentené, hogy áttértünk a tekintélyuralomra, vagy át akarunk térni, (Derültség a szélsőbaloldalon.) nekünk ez ellen semmiféle néven nevezendő kifogásunk nem lenne, megdicsérnok a kormányt ós talán el is fogadnók a javaslatot. (Derültség. (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.)
