Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-307
416 Az országgyűlés képviselőházának 307. ülése 1942 november 17-én, kedden. nak elosztását. Német Kálmán röviddel ezelőtt magyarnak minősített kereskedőre bízták, aki ' nincs is benn a bőrnagykereskedők között, 1 azért, mert a felesége zsidó s a feleségének adott reverzális alapján a gyermekei is zsidók. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon, — Egy hang a szélsőbaloldalon: Hihetetlen!) Az ipartestület vezetőségének ez ellen a megbízatás ellen emelt kifogására, hogy miért nem a bőrnagykereske.dő'kne bízzák a szíjgyártók bőranyagának el• osztását, azt felelték: Német Kálmánnak nagy összeköttetései vannak Budapesten és így hamar ki tudja járni a szíjgyártók bőranyagszükségleteit. Természetesen az ilyen szabálytalanságok csak olyan ipartestületeknél lehetségesek, amelyeket még mindig a zsidó, liberális, demokrata szellem hat át. Tehát, hogy a jövőben ilyen ipartestületek ne alakulhassanak, kérem a miniszter urat, vonja meg a zsidó iparosoktól a szavazati jogot az ipartestületi # vezetők megválasztásánál, Szombathelyen pedig áz • előbb említett súlyos szabálytalanságok miatt rendelje el a szombathelyi ipartestület vezetőségének újraválasztását; ezen a tényen nem változtat az sein, hogy az ipartestületnek milyen álláspontja van ebben a kérdésben, tekintve, hogy Szombathelyen öt nagy borkereskedő van. Ugyancsak fel kell említenem a szombathelyi szikvízgyárak létszámának rendezését. Négy zsidónak és négy magyarnak van engedélye SKiikvízgyiáirtásra. Méltóztaisslanalk megengedni, ez az arány még: a numerus claususnak sem felel meg. Ideje volna tehát, hogy a zisidóktól mindenhol megvonják az iparenge- délyt és átadják az átképző 'tanfolyamon résztvett magyaroknak, így többek között Kalmár József szombathelyi lakost, aki szikvízgyártó ipari szaktanfolyamot kiváló eredmién uy el végzett, a szódavízüzem átvételre, illetve szikvízgyártásra szükséges iparengedélyt kért, állandóan elutasítják, bár újból^ és újból kérte az engedélyt. Ennek a keresztény magyar embernek, akinek jó minősítése van, - akinek anyagi lehetőségei is megvolnának, nem adatik meg a szikvízgyártáshoz szükséges iparengedély s ugyanakkor a négy zsidótól, akik a szódavízgyártást cisaik mellékfoglalkozásként űzik a többi főfoglalkozásuk mellett, nem hajlandók elvenni. (Szöllősi Jenő: A megszokott kép!) TJgyaícsak háttérbe szorítják az iparosokat, amikor a szakmájukhoz tartozó nagykereskedői kijelölést kérnek. így Muraszombatban a sertésbénulás elleni kísérletezésnél az állam olyan fajta malacokat bocsátott a járás rendelkezésére, amelyek a vésznek ellentáHóbbak, mint az ottani fajta e r ezeknek a malacoknak . szétosztását, mert állítólag nem volt megfelelő sertésnagykeireskedő, nem a sertésekkel foglalkozó szakmai iparosokra, vagyis a mészárosokra, a hentesekre bízták, hanem egy Király, azelőtt Kohn József nevű zsidóra, aki egyébként borbélym ester. (Mozgás a szélső] baloldalon.) Más esetben szintén Muraszombatban, amikor nem volt bornagykereskedő, nem a pályázó vendéglősök közül jelöltek ki "valakit nagykereskedőnek, hanem ott bornagykereskedőnek vaskereskedőt neveztek ki. (Pándi Antal: Talán azért kapta meg! — Elnök csenget.) Figyelemreméltó és sürgősen orvoslandió a kismalmokra vonatkozó 500/19. 1942. P. M. számú rendeletnek az az intézkedése és értei * mezese, hogy amíg a malomnak engedélyezett egynapi őrlőképességnek megfelelő gabonából nyert lisztmennyiség nem vitetik el az őrletők által, addíig a cserében felhalmozott gabonából a malomtulajdönos a fenti rendelet értelmében nem öntheti fel újra az egynapi őrlőképességnek megfelelő gabonamennyiséget, vagyis mindaddig, amíg; az egynapi őrlőiképességnek megfelelő lisztmennyiséget teljesen ki nem szolgáltatja az őrleteknek. Ennek következménye az, hogy a malom kényszerítve van az őrlést megszakítani és addig szüneteltetni az üzemet, amíg dolga végeztével vagy az időjárás jobbrafordultával az őrlető gazda él nem jön lisztjéért. Miután ez a fentemlített üzeűnimegszakítás a malomtulajdonosra nagy kárt jelent, ezért kényszerítve vannak tovább őrölni és így állandóan kihágást elkövetni. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy ha például 60 métermázsa búzának megfelelően megállapított napi őrleményt megőröltem, várnom" kell az új őrlés megkezdésével, amíg az őröltetők az egész lisztmennyiséget át nem vették. Tekintve, hogy Sopron megyében az ellenőrök a gyakorlati életnek meg nem felelő módon értelmezik a fenti rendeletet, kérem a miniszter urat» hogy sürgősen szíveskedjék odahatni, hogy az ellenőrzést gyakorló tisztvisej lők ne az egynapi Őrlő képességnek megfelelő mennyiség alapján gyakorolják az ellenőrzést, hanem háromnapi őrlőképességnek megfelelő mennyiség, alapján, mert ellenkező esetiben ezek a kisiparosok a gyakorlati életnek meg nem felelő ellenőrzést zaklatásnak minősítenék, annál inkább, mert a nagymalmok az ilyenirányú ellenőrzésben csak hónapok multával részesülnek, nem pedig úgy, mint a kismalmok, különösen Sopron megyében, ahol hetenkint kétszer, sőt háromszor is megjelennek az ilyenirányú ellenőrzők. Sopríon megyében a malomellilenőrök zaklató ténykedése már ©diafajul, hogy a kiismalomtulajdonosok minisztériumi kiküldöttet szeretnének 'kérni, aki ellenőrizné azokat a kifogásokat, amelyek a malomel'lenőrök tú'lbuzgósiágía folytán a, gyakorlata élettel teljesen ellentétben felmerülnek. Az iparostanoncok munkahelyükre és viszsza való vasúti utazásának az a korlátozása, hogy üsikoilálsvonattal nem utazhatnak^ azzal jár, hogy gyakran három-négy órával előbb kell felkelniük, hogy munkahelyükre reggel 7 vagy 8 órára megérkezzenek. Ezt, mint teljesen korszerűletlen ,és antiszociális intézkedést» kérem t megszüntetni. Annak a tanoncnak éppen olyan szüksége van teljes pihenésre, mint az iskolliá/sgyermeknek, tekintve,' 'hogy (Qem délután indul vissza lakóhelyére, hanem az esti órákban. Ne kelljen az ilyen tanoncnak reggel 2—3 órakor felkelnie, hogy reggel 8 órakor megérkezzék munkahelyére, hanem az is pihenhessem éppen úgy, mint az iskdlásgyermek, reggel 6 óráig. Kérem tehát a miniszter ura,t, szíveskedjék odahatni, hogy a tanoncok isi az iskolásvonattal mehessenek munkahelyükre. A tanoncoknak az iskolásvonatról való eltiltása egyébként nevetséges is, mert ma még polgáriba jár és akkor mehet az iskolásvonattal, de holnap, amikor iparostanonc lesz, már meg van tiltva neki az iskölásvonaton való járás. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Érthetetlen!) Szerettjetm vollna még az energiagazdálkodásról, az. ipari átállításról és a bányászatról is néhány szót mondani, de minthogy időm lejárt, befejezem felszólalásomat. Én most a je Lenre vonatkozóan csak arra tértem ki, hogy néhány észrevételt tegyek néhány sürgős orvosolandó kérdésben. A jövőre vonatkozólag már csak azt kérem, hogy készüljön fel az iparügyi