Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-307

416 Az országgyűlés képviselőházának 307. ülése 1942 november 17-én, kedden. nak elosztását. Német Kálmán röviddel ezelőtt magyarnak minősített kereskedőre bízták, aki ' nincs is benn a bőrnagykereskedők között, 1 azért, mert a felesége zsidó s a feleségének adott reverzális alapján a gyermekei is zsidók. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon, — Egy hang a szélsőbaloldalon: Hihetetlen!) Az ipartestület vezetőségének ez ellen a megbízatás ellen emelt kifogására, hogy miért nem a bőrnagykereske­.dő'kne bízzák a szíjgyártók bőranyagának el­• osztását, azt felelték: Német Kálmánnak nagy összeköttetései vannak Budapesten és így ha­mar ki tudja járni a szíjgyártók bőranyag­szükségleteit. Természetesen az ilyen szabályta­lanságok csak olyan ipartestületeknél lehetsé­gesek, amelyeket még mindig a zsidó, liberális, demokrata szellem hat át. Tehát, hogy a jövő­ben ilyen ipartestületek ne alakulhassanak, ké­rem a miniszter urat, vonja meg a zsidó iparo­soktól a szavazati jogot az ipartestületi # veze­tők megválasztásánál, Szombathelyen pedig áz • előbb említett súlyos szabálytalanságok miatt rendelje el a szombathelyi ipartestület vezető­ségének újraválasztását; ezen a tényen nem változtat az sein, hogy az ipartestületnek mi­lyen álláspontja van ebben a kérdésben, te­kintve, hogy Szombathelyen öt nagy borkeres­kedő van. Ugyancsak fel kell említenem a szombat­helyi szikvízgyárak létszámának rendezését. Négy zsidónak és négy magyarnak van enge­délye SKiikvízgyiáirtásra. Méltóztaisslanalk meg­engedni, ez az arány még: a numerus clausus­nak sem felel meg. Ideje volna tehát, hogy a zisidóktól mindenhol megvonják az iparenge­- délyt és átadják az átképző 'tanfolyamon résztvett magyaroknak, így többek között Kalmár József szombathelyi lakost, aki szik­vízgyártó ipari szaktanfolyamot kiváló ered­mién uy el végzett, a szódavízüzem átvételre, illetve szikvízgyártásra szükséges iparenge­délyt kért, állandóan elutasítják, bár újból^ és újból kérte az engedélyt. Ennek a keresztény magyar embernek, akinek jó minősítése van, - akinek anyagi lehetőségei is megvolnának, nem adatik meg a szikvízgyártáshoz szüksé­ges iparengedély s ugyanakkor a négy zsidó­tól, akik a szódavízgyártást cisaik mellékfog­lalkozásként űzik a többi főfoglalkozásuk mellett, nem hajlandók elvenni. (Szöllősi Jenő: A megszokott kép!) TJgyaícsak háttérbe szorítják az iparosokat, amikor a szakmájukhoz tartozó nagykereske­dői kijelölést kérnek. így Muraszombatban a sertésbénulás elleni kísérletezésnél az állam olyan fajta malacokat bocsátott a járás ren­delkezésére, amelyek a vésznek ellentáHóbbak, mint az ottani fajta e r ezeknek a malacoknak . szétosztását, mert állítólag nem volt megfelelő sertésnagykeireskedő, nem a sertésekkel fog­lalkozó szakmai iparosokra, vagyis a mészá­rosokra, a hentesekre bízták, hanem egy Ki­rály, azelőtt Kohn József nevű zsidóra, aki egyébként borbélym ester. (Mozgás a szélső­] baloldalon.) Más esetben szintén Muraszom­batban, amikor nem volt bornagykereskedő, nem a pályázó vendéglősök közül jelöltek ki "valakit nagykereskedőnek, hanem ott bor­nagykereskedőnek vaskereskedőt neveztek ki. (Pándi Antal: Talán azért kapta meg! — Elnök csenget.) Figyelemreméltó és sürgősen orvoslandió a kismalmokra vonatkozó 500/19. 1942. P. M. számú rendeletnek az az intézkedése és értei ­* mezese, hogy amíg a malomnak engedélyezett egynapi őrlőképességnek megfelelő gaboná­ból nyert lisztmennyiség nem vitetik el az őrle­tők által, addíig a cserében felhalmozott gaboná­ból a malomtulajdönos a fenti rendelet értel­mében nem öntheti fel újra az egynapi őrlő­képességnek megfelelő gabonamennyiséget, vagyis mindaddig, amíg; az egynapi őrlőiké­pességnek megfelelő lisztmennyiséget teljesen ki nem szolgáltatja az őrleteknek. Ennek kö­vetkezménye az, hogy a malom kényszerítve van az őrlést megszakítani és addig szünetel­tetni az üzemet, amíg dolga végeztével vagy az időjárás jobbrafordultával az őrlető gazda él nem jön lisztjéért. Miután ez a fentemlített üzeűnimegszakítás a malomtulajdonosra nagy kárt jelent, ezért kényszerítve vannak tovább őrölni és így állandóan kihágást elkövetni. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy ha például 60 métermázsa búzának megfelelően megállapított napi őrleményt megőröltem, vár­nom" kell az új őrlés megkezdésével, amíg az őröltetők az egész lisztmennyiséget át nem vet­ték. Tekintve, hogy Sopron megyében az ellen­őrök a gyakorlati életnek meg nem felelő mó­don értelmezik a fenti rendeletet, kérem a mi­niszter urat» hogy sürgősen szíveskedjék oda­hatni, hogy az ellenőrzést gyakorló tisztvisej lők ne az egynapi Őrlő képességnek megfelelő mennyiség alapján gyakorolják az ellenőrzést, hanem háromnapi őrlőképességnek megfelelő mennyiség, alapján, mert ellenkező esetiben ezek a kisiparosok a gyakorlati életnek meg nem felelő ellenőrzést zaklatásnak minősítenék, annál inkább, mert a nagymalmok az ilyen­irányú ellenőrzésben csak hónapok multával részesülnek, nem pedig úgy, mint a kismal­mok, különösen Sopron megyében, ahol heten­kint kétszer, sőt háromszor is megjelennek az ilyenirányú ellenőrzők. Sopríon megyében a malomellilenőrök zaklató ténykedése már ©dia­fajul, hogy a kiismalomtulajdonosok miniszté­riumi kiküldöttet szeretnének 'kérni, aki ellen­őrizné azokat a kifogásokat, amelyek a malom­el'lenőrök tú'lbuzgósiágía folytán a, gyakorlata élettel teljesen ellentétben felmerülnek. Az iparostanoncok munkahelyükre és visz­sza való vasúti utazásának az a korlátozása, hogy üsikoilálsvonattal nem utazhatnak^ azzal jár, hogy gyakran három-négy órával előbb kell felkelniük, hogy munkahelyükre reggel 7 vagy 8 órára megérkezzenek. Ezt, mint teljesen korszerűletlen ,és antiszociális intézkedést» ké­rem t megszüntetni. Annak a tanoncnak éppen olyan szüksége van teljes pihenésre, mint az iskolliá/sgyermeknek, tekintve,' 'hogy (Qem dél­után indul vissza lakóhelyére, hanem az esti órákban. Ne kelljen az ilyen tanoncnak reggel 2—3 órakor felkelnie, hogy reggel 8 órakor megérkezzék munkahelyére, hanem az is pihen­hessem éppen úgy, mint az iskdlásgyermek, reggel 6 óráig. Kérem tehát a miniszter ura,t, szíveskedjék odahatni, hogy a tanoncok isi az iskolásvonattal mehessenek munkahelyükre. A tanoncoknak az iskolásvonatról való eltiltása egyébként nevetséges is, mert ma még polgá­riba jár és akkor mehet az iskolásvonattal, de holnap, amikor iparostanonc lesz, már meg van tiltva neki az iskölásvonaton való járás. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Érthetetlen!) Szerettjetm vollna még az energiagazdálko­dásról, az. ipari átállításról és a bányászatról is néhány szót mondani, de minthogy időm lejárt, befejezem felszólalásomat. Én most a je Lenre vonatkozóan csak arra tértem ki, hogy néhány észrevételt tegyek néhány sürgős orvo­solandó kérdésben. A jövőre vonatkozólag már csak azt kérem, hogy készüljön fel az iparügyi

Next

/
Thumbnails
Contents