Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-307
4ôâ Áz országgyűlés képviselőházának 307. kérdést nagyon (mélyrehatóan rendezi ez az új törvénytervezet. Üjra szervezi az Országos Iparügyi Tjanácsot, amely az 1936. évi VII. t.-c. alapján müiködött és egyesíti ebben az Országos Iparügyi Tanácsban az, Országos Ipartanácsot, az Országos Középítési Tanácsot, az Országos Energiagazdasági Tanácsot és az Országos Munkásközvetítési Tanácsolt. T- Ház! Niagy szabású iparpolitikát ma csak akkor lehet folytatni, ha minden vonalon iparkodunk keresztülvinni a racionalizálást. Ez a racionalizálás kétféle. Első a technikai racionalizálás. Ehhez tartozik a szabványosítás, amelynek keresztülvitelét ia Magyar Szabványügyi Intézet végzi és azután rendkívül fontos a tapasztalatkicserélés — az Erfahrungsaustausch —, amit például a textiliparban Magyarországon ma már meg is honosítottak. Második része a racionalizálásnak a köz.gazdasági racionalizálás. A nyersanyaginség háborús jelensége következtében nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy kis termeléssel futó gyárak rossz hatófoka miatt a magyar közgazdaság mérlege 1er ömöljék. Nem lehet munkásokat nem jelentős iparokban lekötni és a hadiipartól elvonni. Ennek következtében egy nagyszabású, nagyvonalú munkaerőgazdálkodásra van szükség. Ezt , a munkaerőgazdálkodást egy munkaerőgazdálkodási tervben kelil lefektetni, amely munkára nagyon jó lenne valamely szervet, valami kormánybiztosfélét kiküldeni, amely szerv teljesen és maradéktalanul erre a célra bocsássa rendelkezésre a munkáját. Hogy ez milyen fontos, azt bizonyítani kívánom azzal, hogy 1917-ben átmenetgazdasági miniszter szerepelt Földjes Béla személyében. Ez az átmenetgazdálkodás hihetetlenül fontos. Az erők koordinálása szükséges ehhez elsősorban. Az átmenetgazdálkodás lényege az, hûgy foglalkoztatási tervet készítsünk az ipar részére, ne használjuk el most a végletekig a gépeinket, nehogy úgy álljunk ott, hogy mire a háború befejeződnék, magyar gyáriparunk roncsokkal dolgozzék. Ezért különösen a közületek és a nagyvállalatok anyagbeszerzési lehetőségének korlátain belül már most oda kell hatni, hogy a gépeik minél jobbak, minél modernebbek, minél korszerűbbek legyenek. (Padányi Gulyás Jenő: Ármegállapítást!) De foglalkoztatási tervet kell készíteni a leszerelés tempója és a leszerelő katonák foglalkoztatása tekintetében is. 'Méltóztassék megengedni, hogy itt rátérjek a kartelkérdésre. Eddig a karteleknek az volt a célja, hogy az értékes vállalatokat megvédjék a külföld konkurrenciájától. Most a nyersanyag, a szén, a munkaerő hiánya folytán és a fogyasztási javak korlátozása miatt átcsoportosítást kell végezni és ennek az átcsoportosításnak a műszere a kartellbizottság által előkészített kényszer-kartell kell, hogy legyen és ennek a kényszerkairtell-törvénytervezeitnek minél előbb életbe kell lépnie. T. Ház! Sokat emlegetik a kulcspozíciók betöltését. (Piukovich József: Joggal! — Halljuk! Hall juh!) Valóban joggal emllegetik. Ezeket a kulcspozíciókat keresztény, becsületes és szakképzett emberekkel kell betölteni. (Ügy van! Űgy van!) Mind a három feltétel szükséges hozzá, nem elég csak az egyik. (Ügy van! Vgy van! -*- Egy hang a szélsőbaloldalon: Hol vannak a strómanok?) A cél az, hogy erős ipari középosztályt teremtsünk. Méltóztassék megengedni, hogy rátérjek az ülése 1942 november Í7-én, kedâeû. ipari közigazgatásra. Ahhoz, hogy a magyar ipar funkcionáljon és működésében zavar ue essék, szükséges, hogy a közigazgatás menetét a feleknél minél jobban megkönnyítsük, né fordulhasson elő, hogy a minisztériumokban Ponciustól Pilátusig küldözgessék az embereket. Büszkén merem állítani, hogy az iparügyi minisztérium ezen a jó úton, iá helyes úton ex cellái, amennyiben közismert dolog az, hogy a legszerényebb, a legkisebb ember is a legkedvezőbb és azonnali felvilágosításra talál itt (Ügy van! XJgy van! a jobboldalon.), annak ellenére, hogy hihetetlen túlterheléssel dolgozik as iparügyi minisztérium. Az iparengedélyeknek négyféle típusa van. Az első az olyan ipajreügedély, amely képesítéshez van kötve, a második csoportba tartozik az olyan ipiar, amely igazolványihoz és képesítéshez van kötve, a harmadik csoportba tartoznak az engedélyihez kötött iparok, amelyekben képesítés nélkül dolgozhatnak az iparosok és végül a negyedik csoportba tertoznak a szabad iparok, ide tartoznak a kereskedések is. Ezen a négy csoporton belül azonban feltétlenül szükség van korszerű átrendezésre. A képesítéshez kötött iparokat újból rendezni kell, mert hiszen vannak úgynevezett lom-iparok. Nem akarok megsérteni egyetlen ipart sem, azt hiszem azonban, hogy például a kocsilámpagyártó ipar a magyar iparnaik és a gazdaságnak nem túlságosan fontos tényezője. Az ipari közigazgatás keretein belül r munkában van a, szikvízgyártó ipar korszerű átszervezése. Az a lényeg» hogy a keresztény iparos érvényesülését elősegítsük. Ezért a nem keresztény iparos a szénsavkontigensnek ma már csak a felét kapja. A kéményseprőipar kérdése ugyancsak erősen foglalkoztatja az iparügyi minisztériumot. Tudvalevőleg ennek az iparnak a kódex© mintaszerű, ez a kódex azonban a mai élethez viszonyítva már nem egészen megfelelő. (Piukovich József: A közjegyzőség jobb állás. — Zaj. — Elnök csenget.) A közjegyzőség nem tartozik a magyar iparpolitikához, az azonban hozzátartozik, hogy ezt a mintaszerű kéményseprőkodexet iá mai élethez ihozzáidomítsuk és ezért szükséges a kéményseprőkerületek arányosítása, a mesterek, segédek és munkások díjazásának emelése, hogy szociális színvonaluk emelhető legyen. (Helyeslés.) Az iparrevízió kérdése hallatlan nagy munkát zúdít az iparügyi minisztériumra. Csak egy adatot kapok ki. Erdélyből ebben az évben mintegy 30.000 kérvényt dolgozott fel az iparügyi minisztérium. Ezért a délvidéki iparrevízióra csak a jövő esztendőben kerül sor. a Felvidéken pedig érthető okoknál fogva még mindig megmaradnak az ipartársulatok. Ennek az Ügyosztálynak azonban olyan óriási munkát kell végeznie, hogy ;a mai 9 emberével, akik közül háromnak egyéb megbízatása van — miniszteri biztosok — nem tudja lebonyolítani, (Piukovich József: Decentralizálni kellene!), pedig igen erős tempóban és hihetetlen erőmegfeszítéssel dolgoznak. Feltétlenül kívánatos volna tehát, hogy ebiben az ügyosztályban, de la minisztérium mindegyik ügyosztályában is erős létszámemelést vigyünk keresztül. Méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek az iparfelügyelet kérdésére- (Halljuk! Halljuk! a középen.) Ma sok iparfelügyelői állás betöltetlen. Nincs elég mérnök. A kiutazási költség viszont akkor, ha a rendelkezésre álló mérnöki állásokat he lehetne tölteni, nem volna elég, márpedig az iparfelügyelő mim