Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

366 Az országgyűlés képviselőházának 306. Egyesületnek, amely a hazai ipar és kereskedelem megerősítését kívánta, rögtön megalapítása után meg kellet küzdenie a liberálisi törekvésekkel.. A zsidóság tehát rögtön felismerte az új •anyagi célkitűzéseket és azonnal szervezkedett a maga érdekeinek védelmére. Száz év alatt fejlődött ugyan a kereskedelem és az ipar, de abban, sajnos, majdnem teljesen liberális gazdasági törekvések jutottak érvényre, 1842-ben 157 nagykereskedő volt Budán és Pesten. Közülük 101 zsidó és 56 keresztény volt és a BallagKBloch Móroknak, a Singereknek, a Strassereknek és Teleszky Jánosoknak nemcsak számarányban, hanem a tőke szempontjából is sikerült odáig vinni a zsidóság ügyét, hogy a keresztény ipar és kereskedelem életere és élettere egyre szűkebbre szorult és a sajtó, a színpad és a társadalmi előítéletek valósággal elriasztották a keresztény családok gyermekeit a gazdasági pályákról. (Ügy van! Úgy van!) Ez mindaddig így volt, amíg a forradalmak lezajlása után az érdekképviselet nélkül álló keresztény kereskedők és iparosok észbe nem kaptak és a régi kereskedő-világ egyik érdemes tagjának, boldogult Rausch Aladárnak vezetésével nem alakították meg a Baross Szövetséget. 12 éven át heroikus küzdelem következett. A helyzet nem is változott lényegesen egészen 1932^ig, amikor Gömbös Gyula kormánya vette át az ország kormányzását. Hat éve, hogy Gömbös Gyula porrá lett az édes amyafoîdheïL (Meskó Zoltán: Akkor vette revízió alá álláspontját a zsidókérdésben!) abban a földben, amelyet minden csepp vérével rajongva szeretett. Október 6-án, a gyászos évforduló napján, a miniszterelnök úr vezetésével hét magyar miniszter állta körül a < képviselőkkel együtt síri nyugvóhelyét ' mintha a hét miagyar vezér szerepét teljesítő magyar vezérek hódolnának a legkiválóbb emléke előtt. Gömbös Gyula volt az, aki teljes mértékben felismerte, hogy mekkora veszedelem származik az országra abból, ha a gazdasági élet vezető pozícióiH; nem keresztények tartják kezükben. (Meskó Zoltán: Akkor vette revízió alá a zsidókérdésben álláspontját!) Emlékszem! Ö volt az, aki egyszerűen eltaposta a régi elveket, amelyek szerint keresztény nem való kereskedőnek és bizonyos ipari foglalkozások űzésére. (Meskó Zoltán: Akkor vette revízió alá álláspontját a zsidókérdésben! "Űgy emlékszem, mintha tegnap lett volnál) Elnök: Csendet kérek! Ilovszky János: Gömbös Gyula 1932 június 12-én a Vigadóban, ahol képviselőtársaim kö zül többen, köztük Putnoky Móric és vitéz Téglássy Béla is jelen voltak, a következőket mondotta: (Meskó Zoltán: A zsidó is testvére volt. Történelmet ne hamisítsunk! — Olvassa): »Mindannyiunk céltudatos Összefogó munkájára van szüksége az országnak«. (Meskó Zoltán: Minket üldözött!) »Azt vallom, hogy mindent a nemzetért, a pénzt és a munkát is. Mindenki tehát, aki nem a nemzet öncéhiságát látja maga előtt, akár bankár, akár iparos, akár kereskedő, akár földbirtokos vagy munkás, akár szellemi életet élő, ha a nemzet Öncélúságára vezető úton nem halad, a nemzet kárára van és mert a kárára van, el kell tűnnie.« (Meskó Zoltán: Ne provokáljon a képviselő úr ellenvéleményt!) »Nekünk, akik a kormányon vagyunk, az a kötelességünk, hogy kiegyensúlyozzuk az érdekeket és megteremtsük a#t az alapot, amelyen mindenki boldoilése 1942 november 13-án, pénteken. gan maradhat.« (Meskó Zoltán: Az igazat meg kell mondani!) Elnök: Kérem Meskó képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Ilovszky János (tovább olvassa): »A kiegyensúlyozottság alatt értem azt, hogy munkás és munkaadó, tőkés és munkavállaló között is teljes harmóniát teremtsünk és mindazokat az idegen eszméket, amelyek megbolygatták ezt az országot a forradalom alatt és a forradalom óta, még ma is kísértenek, egyszersmindenkorra ki kell irtani a nemzet életéből.« (Űgy van! — Taps jobbfelől.) Óriási tetszés mellett mondotta ezt el Gömbös Gyula ezer és ezer ember jelenlétében ^ a Vigadóban a Baross-gyűlésen. Ennek a beszédnek hatására az egész országban megindult a szervezkedés és ma 150 helyen 48.000 keresztény iparos és kereskedő, továbbá 61 keresztény magyar gyárvállalat dolgozik már a Baross Szövetség keretében. Reményi-Schneller La^ jos pénzügyminiszter úr — az imént hivatkozás történt itt Kunder Antal és Biró István igen t. képviselőtársam részéről is — megteremtette azt a 30 milliópengős hitelkeretet, amelyen keresztül megerősödött a kereszténység tábora. (Éljenzés és taps.) T. Ház! Kunder képviselő úr nagyon helyesen mutatott rá beszédében, hogy ha ma a keresztény kereskedők nem veszik igénybe az egész 30 millió pengős keretet, mint ahogy szeretnénk, ez azért van, mert ma a hitel nem azokban a normális keretekben folyósíttatik, mint máskor, mert ma a készpénzüzletek vannak előtérben; de bizonyos az, hogy a miniszter úr nagyon helyesen teszi, ha ezeket a szimptómákat most nem veszi figyelembe, hanem igenis, arra törekszik, hogy ez a kereskedelmi hitelkeret minél jobban kiszélesíttessék, Itt felelek Meskó Zoltán igen t. közbeszóló képviselőtársamnak. Mi lépésről-lépésre haladunk, élvezzük Gömbös Gyula óta a keresztény kormányzat támogatását, (Meskó Zoltán: Az első plakátot mégis én ragasztottam kii) Véges-végig fejlődnek fel az új; üzletek, végesvégig fejlődnek az új ipari műhelyek és különösen hangsúlyozni kívánom, amit Biró István igen t. képviselőtársam mondott, hogy három év óta, amióta Varga József kereskedelemügyi miniszter úr viszi a kereskedelemügyi tárcát, még fokozottabban bontakozik ki a kormány keresztény gazdasági politikája. (ÚgV van! Ügy van! — Taps. — Meskó Zoltán: így van!) De mélyen t. Ház, ez még mindig kevés. Még sok tízezer új magyar keresztény kereskedőre van szükség, ha céltudatosan le akarjuk váltani minden ágazatban a zsidó kereskedőket. (Czermann Antal: Ember kell hozzá!) Én is megragadok minden lehetőséget arra, hogy ezt a fontos foglalkozási ágat valóban fajtánk kezébe tudjuk juttatni. (Taps.) T. Ház! Még mindig sok a panasz, hogy a gyárak áruelosztói a keresztény kereskedelmet nem látják el áruval úgy, mint ahogyan kellene. Ez különösen áll a kijelöléssel nem bíró szakmákra; amely foglalkozási ágakban a kijelölés már megtörtént, ott ezek az estetek csökkenőben vannak. Ezért a kijelöléseket igenis folytatni kell. (Helyeslés.) A Nemzeti Önállósítási Alap felülvizsgáltatja azoknak a cégeknek ügyvitelét, amelyek kölcsönöket kaptak. Értesüléseim szerint a megsegítetteknek körülbelül 5%-a haszontalan ember. Ez az 5% nem sok. A porosz szénnek is van salakja, a cu-