Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

Az országgyűlés képviselőházának 306. kornak is van elporzása. de ha mindig csak a salakot figyeljük, amely mindenütt van, akkor helytelen bírálatot, gyakorolunk. Igenis állítom, mint a Baross Szövtség elnöke, hogy az új^ felfejlődő keresztény kereskedelem kezében méltóbb és jobb kezekben van az ország gazdasági irányítása, mint a múltban a zsidóság kezében volt. (Ügy van! Ügy van! '— Taps. — Meskó Zoltán: Nem lehet a zsidótörvényt kijátszani sem! — Czermann Antal: Nem is szabad!) Egyet megállapíthatok és ez az, hogy kifelé — mert a külkereskedelemről is szó volt — az ország tekintélyének sokat ártott a liberális korszak alatt az a sok fizetésképtelenség, amelyben nagyrészt a zsidó kereskedelem a külföldi és hazai gyárosok pénzét vagy megtartotta, vagy pedig kvotális egyezkedéssel a felét sem fizette meg annak az áruértéknek, amelybe az a gyárosnak került. (Ügy van!) Ez ma már megszűnt, de kétségtelen, hogy nagy szerepe van a hitelkorlátozásnak is. Az üzletembernek ma éppúgy a nemzet szolgálatában kell állania, mint a f öldmívesnek. a hivatalnoknak, az orvosnak, a mérnöknek, vagy bármely foglalkozási ágban levőnek. Nem győzöm eleget hangoztatni, hogy minden erőt meg kell feszítenie mindenkinek a sajátniaga foglalkozási ágában, hogy a mai küzdelmes éveket a legjobban tudjuk átvészelni. És még egyet legyen szabad mondanom. A háborús viszonyok következtében beállott áruszűke álta. Iános jelenség nálunk is és az összes hadbanálló országokban, sőt még a semleges országokban is. A nemzetközi árucsere, de maga a hazai árucsere is kilendült a normális útjaiból. Hányszor olvashatjuk, hogy a Kolozsvárra vagy máshová eladott budapesti áru visszakerül vagy Budapestre, vagy az ország más részébe illegális úton. Amikor a javaknak egyenletes elosztásáról kell gondoskodni, én ezt a formát nem tartom a, rendes kereskedő teendőivel összeegyeztethetőnek. (Helyeslés.) Az ily módon ténykedőket ma tényleg felelősségre kell vonni és súlyosan megbüntetni.^ amire nézve tisztelettel javaslatot is fogok előterjeszteni. (Az elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) Emlékeztetem a t Házat, amiről Bíró István igen t. képviselőtársam beszélt hogy 1918ban forradalom lett úrrá a nemzeten. Rendkívül nagy szerepet játszik az, hogy az átmeneti időszakra milyen intézkedéseket teszünk. 1918-ban majdnem mindnyájan szemtanúi és fültanúi voltunk azoknafk aizt ieseménye^nieík}, amelyek itt a fővárosban lejátszódtak. Szükségesnek tartom itt a Háziban is hangoztatni, mi tudjuk: innen indult ki az, hogy a leszerelt és. visszatérő katonák kettes, hármas, ötös és^ tízes csoportokban jöttek, azután megint másik tíz jött és ezek a munka nélkül lévó^ csoportok készítették elő a rombolást; ezekből a nagy romboló csoportokból kihalt a jóindulat^ a rosszindulat kerekedett felül és egy-kettőre bent voltunk a forradalomban Most a háború utánra elő kell készíteni azt, hogy a honvédség addig egyetlen katonát se szereljen le, amíg az illető neim tudja felmutatni, hogy magáncégnél, vállalatnál, vagy a földmívelésben, vagy bárhol a maga számára mari a helyet biztosította. r Nem szabad az erőket szabadon hagyni. Ügy kell tehát irányítani a gazdasági politikát, hogy a frontról yissz^térg katonaság ülése 1942 november 13-án, pénteken. 367 számára kenyeret tudjunk biztosítani. (Helyeslés.) T. Ház! A gazdasági élet átformálásához az idő nekünk dolgozik. Európa valamennyi szövetséges államában ugyanaz a világnézet alakul ki és a mind mélyebbre ható gazdasági reform nálunk is lendületesen előbbre fogja vinni az emberiséget. Bizonyos az, hogy a kereskedői pálya ma igen nehéz, mert a rendeletek útvesztőiben alig lehet kiigazodni. A kereskedőnek vigyáznia kell arra, hogy ne drágítsa az árakat és ezzel ne ártson a nemzet ügyének, de viszont ©lő is kell teremtenie azt a megengedett ^hasznot, amelyből üzletét, iparát, vállalatát és- családját fenn tudja tartani. (Kun

der igen t. képviselő úr ma délelőtt beszélt itt a faár megállapításáról és arról, hogy a fakereskedőnek össze-vissza 20 fillér haszon van mázsánként engedélyezve. Emlékeztetem a t. Házat arra az időre, amikor először a zsírban mutatkoztak nehézségek. A disznóárak helytelenül voltak megállapítva; ha a földmíves disznót hizlalt, valósággal ráfizetett. Hát miért dolgozzék? Azért, hogy ráfizessen? Miért: legyen állatnevelő, amikor esetleg még a befektetett pénzét is. elveszti? (Ügy van! Ügy van ! 3 óbb felöl. — Czermann Antal; Miből fizessen rá?) Nagy bajt, okoz, ha a termelő és a kereskedő nem találja meg a számítását és a rosszul megállapított ár szörnyű következményeket vonhat maga után. (Ügy van! Üűy van!) Ezért van az is,. hogy ma Budapesten nincs elegendő fa. Fölhívom a tisztelt miniszter úr figyelmét arra. hogy itt az árrevíziót meg kell csinálni, mert a jövő esztendőben a termelő nem fogja kivágatni a fáiét, a fakereskedő pedig nem fogja tudni forgalomba hozni a fát, mert nem találja meg a számítási lehetőségét. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Én figyelemmel kísérem az új kormánybiztos úr munkáját. Szeretettel emlékezem meg személyléről, mert mindig a legnagyobb tisztelettel áldozhattunk csak a munkájáért, arra kérem azonban őt, hogy ne engedjen olyan befolyásnak, hogy a haszonkulcsot hangulatkeltés alapján állapítsa meg, mert ráfizetésből Magyarországon sem és az egész világon sem élt peg sem földmíves, sem iparos, sem kereskedő és senki más sem. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Én tehát vétkes könnyelműségnek tartanám azt, ha a nemzet vagyonával szemben olyan ármegállapítások történnének, amelyek nem tennék lehetővé a nemzeti vagyon szaporítását. (Ügy van!) Ugyanilyen vétkes könnyelműségnek tartom, ha a nagyvállalatok ki akarják kapcsolni &

f legális kiskereskedelmet a forgalmi lehetőségekből. Felhívtam a bizottságban a figyelmet arra, hogy a dombóvári vajtermelő szövetkezet, amely eddig 100 kiskereskedői körzetben hozta forgalomba a vajat, egyszerűen leállott a szétosztásban. Nem tartom helyesnek, ha egy termelő vagy gyáripari vállalat közvetlenül a fogyasztókkal akar érintkezni. (Ügy van!) Magyarországon van elég kereskedő s bár a közbeiktatott felesleges lánckereskedőket ki kell kapcsolni, (Helyeslés.) nem helyes az, hogy egy darab vajért Zuglóból a gyáripari vállalatnak; Budán fekvő üzletébe menjen át fogyasztó közönség. 60—80 filléres villamosfeöltséggel ég munkaórák 'elmulaszítáNá;val. Ez nem helyes, ezen változtatni kell. (Helyeslés.) Amikor tehát megvédelmezem a szolid éj tisztességes, keresztény kereskedőt vagy ipa»