Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

Az országgyűlés képviselőházának 306. mint a múlt eszendeben is, ismételten a legmélyebb hálánknak adok kifejezést a miniszter úr iránt (Élénk éljenzés és taps a balközépen) azért, hogy minden háborúokozta nehézség: ellenére is sikerült tető alá hoznia a szeretfalva-dédai vasútvonalat. Azt hiszem, egészen rövid idő kérdése, hogy ott a személyforgalom is meginduljon. Többször utaztam azon a vasútvonalon és bár nem vagyok szakember, de mint mindenki, aki ott volt, én is meggyőződhettem arról a hatalmas munkáról, amelyet ott a kereskedelemügyi kormányzat végzet, (Ügy van! Ügy van! a középen.) Állítom, hogy Varga József miniszter úr a szeretfalvadédai vasútvonal megépítésével minden erdélyi ember szívébe belevéste a névéi. (Elénk éljenzés és taps a középen-) Nagyon kérem , a miniszter urat, méltóztassék ezt a vasútépítési politikát továbbfolytatni, méltóztassék a székelyudvarhelyi helyzetre gondolni, mert a székelység anyavárosa, Székelyudvarhely ma abban a lehetetlen helyzetben van, hogy vasútja semerre sem vezet.- Méltóztassék elsősorban a marosvásárhely—székelyudvarhelyi útvonalat, azután pedig a székelyudvarhely—csíkszeredai vasútvonalat, vagy a sepsziszentgyörgyi vasútvonalat kiépíteni. Addig is azonban, míg ez a vasútvonal megépül, itt a plénumban r ils arra kérem a miniszter urat, amire a bizottsági ülésen is kértem, hogy méltóztassék a .székelyudvarhely— gyergyószentmiklósi országutat sürgősen kijavíttatni] és a szeretfalva—dédai vonatot pótló autóbuszokat o'da beállítani, hogy a székelyudvarhelyiek Gyergyószentmiklóson ke^ resztül ezen az országúton be tudjanak kapcsolódni egyelőre vasútpótló autóbuszokkal az országos forgalorhba. (Mikó Imre: Ez honvédelmi feladat is!) Az útépítés szintéin rendkívül fontos és nagyborderejű kérdése a kereskedelemügyi tárcának. Ezzel kapcsolatban ils csak a hála szavait hangoztathatom a miniszter úr előtt, mert azt a munkát, amelyet a miniszter úr ezalatt a. rövid két esztendő alatt Erdélyben elvégezni szíves volt és amely mindnyájunk előtt folyt le, nem tudjuk eléggé meghálálni. Kérem a miniszter urat, hogy a bekötő utakról és a kiépítetlen utakról is méltóztassék fokozottabb mértékben gondoskodni a jövőben, mert bizony nagyon sok olyan eldugott erdélyi színtiszta székely község van, amely a nagy sárban egyáltalában nem tud közlekedni még az országutakig sem. Az államépítészeti hivatalok végezték el ezt a hatalmas munkát a kereskedelemügyi minisztérium rendelkezései szerint. Ezért csak köszönet és hála illetheti meg az erdélyi államépítészeti hivatalokat. Ezzel kapcsolatban főképpen a marosvásárhelyi államépítészeti hivatal munkáját kell (kiemelnem, mivel ennek a területére esett a szeretfalva:—dédai vasútvonal autobuszés teherautó forgalmának lebonyolítása. Naeryon jól tudjuk, hogy ez a hatalmas forgalom állandóan az utak javítására kényszerítette a hivatalt, de az államépítészeti hivatal nagyszerű felkészültséggel, minden ember három-négy ember helyett dolgozva végezte el ezt a munkát, úgyhogy ebben a rettenetesen nagy munkáshiáuyhan és ebben a nagy háborús anyagi áldozatokat követelő üdőben is be tudta fejezni ezt a munkát és nagyszerű eredményekre tud rámutatni. T. Ház! Sajnos, időm lejárt és így el kell tekintenem a kereskedelem és a közlekedés problémáinak további tárgyalásától. Ezeket voltam bátor nagy vonásokban elmondani, azzal a hittel, hogy minden jószándékú szó egy téglát jelent a keresztény és magyar 'kereskedelem ülése 1942 november 13-án, pénteken. 365 most épülő váraiban. A kereskedelmi pálya sok olyan embert is magához vonz, aki nem felkent apostola,, hanem hitvány vámszedője akar lenni a magyar megújulásnak, (Ügy van! Ügy vájni) Mi ezeknek azt üzetojük, hogy a magyar türelmes, de a türelemnek is van Ibátára és a testvéri ölelésre kitáruló kéz könnyen ökölbe szorulhat, hogy lesújtson azokra az árulókra, akiket nem mentalitásuk, hanem csak vallásuk különböztet meg azoktól a zsidóktól, akik tönkretették Magyarországot és akiknek ma még talán fokozottabb törekvése Magyarország letiprása és destruálása. (Ügy van! ügy van! — Taps a középen.) Ezeket most még csak figyelmeztetjük, de ha kell, kegyetlen szigorral meg is tanítjuk arra, hogy félre a mégújuló magyar kereskedelmet bemocskolni akaró piszkos kezekkel! (Ügy van! Ügy van!) Ezt üzenjük ezeknek, Míbdazoknak a magyaroknak pedig, akik megtűrik ezeket a strómanokat, ezeket a hazaárulókat, azt üzenjük, hogy szakítsanak meg velük mindenféle kapcsolatot és úgy meneküljön tőlük minden tisztességes magyar ember, mint a bélpoklosoktól, mert ha ezt nem teszi meg, akkor Maigyarország nagyon könnyen eljut még egysze

r 1918-hoz. Ezt pedig addig, amíg magyar ember él, nem engedhetjük meg és nem is fogjuk megengedni!! (Ügy van! Ügy van!) Mivel teljes bizalommal vagyok a kormány és főképpen Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter lír iránt, ezért az 1943. évi költségvetést mind a magam, mind pártom nevében örömmel és hálával elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobb-, baloldalon és a középeri. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Árvay Árpád jegyző: Ilovszky János! Elnök: Ilovszky János képviselő urat illeti a szó. Ilovszky János: Igen t. Ház! (Halljuk!) A keresztény magyar kereskedelem jelenlegi helyzetének tükörképét kívánom itt a mélyen t. Ház előtt ismertetni. Mielőtt azonban ezt megtenném, hálásan megköszönöm, hogy a Baross Szövetség szerepéről, eddigi) működéséről mind az előadó úr, mind előttem szólott Biró István t. képviselőtársam szíves volt megemlékezni. Ha megméltóztatnak engedni és idom is lehetővé teszi, ki fogok majd térni

1 egy-két olyan megállapításra, amely mind az előadó úr. mind az előttem szólott képviselő lír, mind pedig a többi felszólaló képviselő úr részéről elhangzott. T. Ház! Mielőtt beszédem tulajdonképpeni tárgyára rátérnék, egy pillanatra megállok az emlékezés útján és hálával gondolok azokra, akik pontosan 101 évvel ezelőtt a mai napon összegyűltek, hogy az ország akkori reformáramlatának megfelelően életrehívjanak egy új egyesületet. Almássy Balogh Pál, báró Eötvös József. Irinyi János, Kossuth Lajos, Szentkirályi Móric és más reformerek ezen a napon elfogadták az Országoi«! Ipar Egyesület alapszabályait; elnöknek gróf Battyány Lajost, ügyvezető igazgatóvá pedig Kossuth La^ jóst választották meg. Ekkor mondotta Kossuth azóta híressé vált mondását, hogy: »mely nemzet csak földmívelést űz, hasonlít az olyan egyénhez, akinek csak egy karja, van«. Ugyanebben az időben a reformokkal kapcsolatban kezdődött egy másik új irányzat is. Ballagi-Bloch Mór és társai a sajtóban mind határozottabban követelték a zsidóság polgári jogainak elismerését és a társadalmi életben való egyenjogúságát, Tehát as Országos Ipiar