Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. fogjja eldönteni. A Délvidék ez utóbbi feladat­nak oroszlánrészét végzi. Éppen ezért elnézést kérek azért, hogy eltértem a régi szokástól és nem kapcsolódtam bele beszédem elieflétn előt­tem szólott igen t. képviselőtársam gondolat­menetébe 1 , esi engedelmet kérek arra. hogy a dolgokat délvidéki szemszögből megvilágítva, szólhassak hozzá ai vitához és, néhány speciális délvidéki problémát hozhassak fel. (Halljuk! a középen.) T. Képviselőház! Mindenekelőtt mély meg­hatottság vesz erőt rajtam, mert hiszen első alkalommal szerepel a Délvidék a költségvetés­ben. Ennek jelentősége több mint szimbólum, mert nemcsak azt jelenti, hogy a Délvidék most már mint az ország 1 integráns" része a ren­des országos költségvetés kereteiben, az. egy­séges, magyar mezőgazdasági igazgatás és po­litika irányelvei alapján fog a jövőben vezet­tetni, hanem gyakorlatilag nyugodt mederbe tereli és biztosítja, a jövőben azt a mélyreható átalakulást, is, pmeíy felszabadulásunk óta a Délvidéken megindult. Ezt az átata Kutast egy teljesen elleni êtes idegen agrárpolitikai irányból a magyar ag­rárpolitikai irányba történő átállás idézte elö. Az átalakulás igen mélyreható. Jugoszlávia ugyanis nem minőségi agrárpolitikát, hanem a minőségre való tekintet nélkül mennyiségi, kvantitatív agrárpolitikát folytatott. Lakossá­gának alacsony kulturális színvonala nean k<> vetélte a minőségi árut, sem az iparban, de a mezőgazdaságban sem. Nagy passzív területei voltaik és azokat tömegcikkekkel kellett ellát­nia. Ezzel szemben Magyarország az elmúlt húsz 'év alatt kvalitatív, minőségi agrárpoli­tikát folytatott, agrárpolitikájában ez volt a döntő jelleg. Ez természetes volt, mert hiszen tömegcikkeit nemi tudta külföldön elhelyezni; a minőségi áru elhelyezése külföldön köny­nyebb volt ,és az iparosodás is minőségi agrár­termelést kívánt meg. Minden berendezkedésünk — ellentétben Jugoszláviáéval —• erre irányul, ilyen formát tartalmaz. A nemrég megszavazott milliárdos mezőgazdasági törvény ezt az ; irányt intenzi­tásában fokozta s a költségvetés is ebben a szellemiben készült és ezt az irányt szolgálja. Felmerülhet az a kérdés, hogy tulajdon­képpen helyes-8' a Délvidéknek mennyiségre beállított agrártermelését most minőségi, ter­melésre átállítani, amikor minden átállítás bi­zonyos zökkenőkkel, kiesésekkel jár? A felsza­badulás ténye­- önmagában is a termelés csök­kenésére adott okot, mert hiszen a. lelkekben történt megrázkódtatás pszichikai okoknál t. fogva minden gazdasági momentumra; is ha­tást gyakorolt. Jobban meggondolva a dolgot, azt Űell felelnünk, hogy feltétlen ál helyes mi­nél (gyorsabban és minél (tökéletesebben keresz­tülvinni eztl az átállítást. Ennek a termelésen túlmenő nemzeti és történelmi fontossága és jelentősége van. Tudjuk, hogy a háború után egy új korszak iáidul meçs;, amely új korszak­ban az egyes államok, nemzetek egymásközöitti munkamegosztása fokozódni fog, esetleg töm­bök, klimatikus területek egymásközötti mun­kamegotezitásává. és ez nemcsak azt jelenti, hogy az egyes nemzeteiknek, államoknak belsiő homogenitását kell növelni, — tlehát^ a Dél­vidéknek tökéletes, teljes bekapcsolása első­rendű, sürgős feladat — hanem azt ils jelentig hogy egész Magyarország egy nagy gazdiasági tömbhöz fog tartozni és ez a nagy gazdasági ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. 317 tömb csak a nyugatteurópai gazdasági tömb le­het, mert hiszen arra vagyunk hivatottak; kul­turális nívónknál, nagyobb úthálózatunknál, vasúti hálózatunknál, egész fejlettebb és jobb állami berendezkedésünknél fogva arra va­gyunk hivatottak, hogy ehhez a tömbhöz tar­tozzunk. A tömegcikkek termelését el fogják vé­gezni a háború után a távoli területek. Uk­rajna vagy Amerika, a mi feladatunk feltétle­nül a mezőgazdasági iparosodás, a differen­cia ltab'b állattenyésztés, vetőmagnemfésítés, kertészet, gyümölcstermesztés, primőrfőzelé kek stb. termesztése lesz. Legnagyobb érdeke tehát a Délvidéknek ez a sürgős bekapcsolás. Nincs időnk várni, mert különben a háború után nemcsak az országnak leszünk nagy te­hertétele; tömegciklkterimielésünkkél, hanem sa­ját délvidéki lakosságunk is nagyon meigsíny­le'né ezt. Ezért üdjvöízöljük mii, délvidékiek, különös örömmel a költségvetést, mert azt látjuk, hogy a költségvetés, egész szelleme és felépítése e nagy irányelv elgondolásával készült. A nagy milliárdos mezőgazdasági fejlesztési törvény adta minden lehetőséget és az azon béliül adott (mfiniszteriális diszkrecionális jogot a minisz­ter úr e nagy gondolatmenet és irányvonal szem előtt tartásával használta fel és állította be a iköitsiégvetésbé., A részletekre térve, mindenekelőtt ki kell emelnem az áílilalttenyésztés fejlesztésére elő­irányzott hatalmas összegéket. Míg a tavalyi költségvetés 156 milliós kiadási végösszegé­ből csak 18 millió, tehát» valamivel több mint egynyolcad rész fordíttatott az állattenyész­téssel kapcsolatos címekre;, addig az idén 38*5 millió, tehát az idei végösszeg 108 milliós- több­letéből 20*5 millió, vagyis a többlet egyötöd része. Hogy miért ilyen aránylag nagy tétel for­díttatott a 108 milliós többletből az állatte­nyésztésre, annak okát abban 1 atom, hogy éppen az állattenyésztés az, a termelési ág, amely­ben a fejlesztés a, most: folyó háború alatt a közellátási nehézségek mellett is hatásosan ke­resztülvihető. Célunk ugyanis nem lehet az, hogy az állatállomány számát szaporítsuk. Az állatállomány száma az egész, világon csökken és ez alól a csökkenés alól mi sem vonhatjuk ki magunkat, mert ez közellátási szempontból szükséges. (Piukotvich József: Gondoslkodnak itt róla!) A csökkenéssel kapcsolatban azonban a csökkentésnél keresztül vitt szelekció val flehet az állaltálloimíány minőségi értékét emelni. Ezt nemcsak lehet, hanem kell is, szükséges is véghez vinni és éppen ezért van nagy jelentő­sége a költségvetésben szereplő, az állattenyész­tési akciókra szánt hatalmas tételeknek. Szükséges volna a törzskönyvezésnek foko­zottabb kiterjesztése. Itt egy speciális dél­vidéki problémát keli felvetnem, mégpedig azt, hogy a megszállás ideje ^ allait a törzskönyve­zést elhanyagolták. A Délvidéken tehát lénye­gesen alacsonyabbak a törzskönyvezett állatok száma, mint az ország bármely más» vidékén. Ennélfogva fokozottabban volna szükséges a törzskönyvezést a! Délvidéken keresztülvinni, éppen azért, mivel az igénybevételeknél, — amielyek különben a Délvidéken fokozottabban fognak bekövetkezni, tudniillik az állatállo­mány itt számszerűleg nagyobb, de minősé'gi­1 eg alacsonyabb és ezért többet fognak igénybe venni—a törzskönyvezett álatok kivételt al» 51*

Next

/
Thumbnails
Contents