Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

312 Az országgyűlés képviselőházának 305. gát nem lehet fenntartani. Gyermekeket isi kell nevelni. (Ügy van! ÍTgy van!) Nevelni kell gyeirnnietoet, akü dolgozni tudjon majd., a jövőben. Nevelni kell] gyermekeket, akik majd a fronttá ki tudjanak menni. És ezeket a gyermekeket M. neveli 1 Nem éppen az, a 'leg­alsóbb mezőgazdasági réteg-e, amelynek ka­taszteri tiszta jövedelme után a terhek na­gyobb részét ma is viselnie kell? Régebben, volt már itt a parlament előtt, éppen a földbirtokreform tárgyalásával kap­csolatban szó awró-L hogy -juttatni kell _ a magyar parasztságnak földet, hogy erezz© 'Itt­hon magát, legyen neki % egy darab ebbőll az országból, hogy valamikor méltó és egyforma tagija legyen ennek a hazának. Ez a rendelke­zés éppen a földiét, amely megvan neki, fogja majd kihúzni alóla. Hiszem azt, hogy lesz annyi ellenzője ennek a rendeletnek ebben a parlamentiben, hogy az nem is fog végrehajtás alá kerülni, vagy legalább is nem ebben a for­mában. Talán ezzel vezetődik be az, úgyneve­zett irányított gazdálkodás. (Mester Miklós: Reméljük, a kormánypárti kisgazdák velünk lesznek ebben a kérdésben!) A mostani idők szükségessége folytán elfogadjuk az irányí­tott gazdálkodást, különösen háborús időben, mert tudjuk, szükség van arra, hogy egyes olyan cikkekéit, amelyek a közellátás biztosí­tásába szükségesek, olyan mennyiségben ter­melhessünk, hogy az ország ellátását biztosí­tani tudljuki. Viszont teljesen betelg dolognak tartom, hogy ahelyet, hogy elfogadható, a közterheinkikel összhangba hozott árakalt álla­pítanánk meg, bizo?iyO'S prémiumokkal és kedvezményeknek látszó műveletekkel próbál­ják a több termelésre, a termelés fokozására buzdítani a giazdákiaá Beteg dolognak es egy­ben lealázónak, de eredménytelennek tartom azt is>, hogy a mezőgazdaság megsegítését ilyenféle prémiumokkal próbálják elérni. Nem prémium kell: a mezőgazdaságnak, nem könyör­adományokat kell osztogatni, han'em a termé­nyekért megfelelő árakat kell megszabni. (He­lyeslés.) Vájjon fog-e a gazda több búzát veitni azért, mert a tavalyi búzaterülete utlán a most bevetett töblbleM erűiéit ééirt 10 pengőt fog kapni, ha ugyanaz, ai gazda olajos növényeknél vagy más, növények termelésénél 300—400 pen­gőt be tud hozni holdanként?' Vájjon a 14 pen­gős árért fog«e a gazda kukoricát; termelni, ha más tavaszi veteményekkel négy-ötszörösét tudja ennek a 14 pengőnek behozni? A mezőgazdasági termelívények árai között is olyan nagy differenciák vannak, hogy azok fenn nem tarthatók. Éppen előttem szólott képviselőtársam mondotta, hogy ha kimegyünk vidékre, gyönyörű szép búzatáblákat, látunk, tehát 30 pengős bíúzaárak mellett is akar a gazda búzát termelni. T. képviselőtársam talán nem veszi figyelembe azt, hogy nem azért látja ezeket a búzatáblákat, mert az elégedettség diktálja a búzavetését., hanem,, mert tőke hiá­nyában nem tud az illető gazda rátérni más növények termelésiére. Ma már belátják a kis^ gazdák isi, hogy mennyit lehet más növények­ből kihozni és, mennyit lehet búzából kihozni. Ez aididig tart, amíg a háború be nem fedező­dik, mertl a most fennálló rendteletek értelmé­ben mindenkinek kell termelnie búzát, dé mihelyt a viszonyok megengedik és nem lesz­nek ilyen rendieleitek, aki csak teheti, át fog térni olajos magvak és egyebek termelésére. Az árak megállapításánál peidUg éípuen a kisemberek legfontosabb terményeinek, a bú­ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. zának és a kukoricának az ára van nagyon alacsonyan megállapítva, míg egyéb termé­nyekkel, még ma is ki lehet jönni és lehet gaz­daságosan termelni. Do ha az egyes termel vé­nyek árai túlalacsonyan vannak megállapítva, akkor a gazdák nem tudnak meglbirkózini a termelési költségekkel, nem tudnak rentábilis gazdálkodásit folytatni. Csak ilyen viszonyok mellett történhetik meg, hogy tilos irtaikra tér­nek és a fekete piacon próbálják értékesíteni terményeiket, mert gazdaságukat mindenáron fenn akarják tartani. Tiltakozunk az ellen a beállítás ellen, amely a mezőgazdaságot, általá­nosan úgy akarja beállítani,, hogy csak a fe­kete piacon akarja minden értékét eladni. De ugyanakkor tiltakozunk áz ellen a megállapí­tás ellen is, amelyet hivatalos helyről hajlot­tunk, hogy azt a négy vagy ötmilTiió méter­mázsa búzát, amely állítólag hiányzik a köz­ellátásból, a kisgazdák lopták el a cséplőgépek­től. Ha ez igaz volna, akkor meg kellene bün­tetni és bűnvádi felelősség alá kellene vonni az összes cséplőgépi ellenőröket. Nleim így tör­tént. Sajnos, ez a mennyiség nem temmett meg és ezt hiába keresik. Ez a nézeteltérés onnan keletkezhetett 1 , hogy a földmívelésügyi minisz­tériumnak a gazdásági^ tudósi tasai lehettek rosszak és á váxí eredmény összehasonlítása a Valóságban megtermettel szülte meg azután ezt a különbözetleit. Sok hangot hallottunk, t.Ház arról is, hogy a ikisgazdatársádlaloim a haszonélvezője ennek a háborúnak, a pénz majdnem felveti őket. A háború vége fogja megmutatni, ^hogy kik leiti­tek újra a háború milliomosai és kik voltak, akik legtöbbet áldoztak. (Ügy van! Ügy v'am! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Majd meglátjuk t. Ház, hogy nem kell-e majd megint újból gazdá­adósíság'i, rendeletekkel jönni ide, mint annak­idején, amikor éppen a hibásan megállapított gazdasági árpolitika folytan a kisgazdaságok tönkrementek és a kormánynak kellett kezébe vennie ezek megsiegítését. Az, állattenyésztésre nagyon szép összege­ket fordít a kormány: 9,617.000 pengővél töb­bet, mint az előbbi évi költségvetésünk. Ezt az összeget többféle akció keretében kívánja a kormány a gazdák rendelkezésére bocsátani a mezőgazdasági állatállomány fejlesztésiéire. Hossz takarmányozási lehetőségeik miatt azon­ban még így is számolnunk kell alz, állat­állományunk nagymérvű csökkentésével. A szénatermő földleiket, a lucernásokat 1 tavaly kipusztította a víz,, az idén a répavetésünk a nagy szárazság folytán bizony nem fejlődött, a takarmányrépa apróra nőtt és amikor még egy lehetőségünk maradt volna meg, azokon a vidékeken, ahol termett, egy kis kukorica, — hogy kukoricával pótolhattuk volna a takar­mányhiányt, ezt elviszik közellátásra, elviszik pedig olyan 1 mértékben, hogy teljesen veszé­lyeztetve lesz a növendékállatok további szar porítása. A kukoricarendieleit — mélyen ti Ház — egyébként is végrehajthatatlan, meirt az állat­állományunk teljes pusztulását fogja jelen­teni Ittl lájtszik meg szerintem ai hiánya annak, hogy a közélelmezés és a •flÖílidmívelés­üg'yi tárcia nem egy kézben van, mert nem tudnám különben elképzelni, hölgy a földmí­veMisügyi miniszter 1 > ne^ fordíttana Uagyohb gondot árra, hogy a jószágok takarmányozása biztosítva legyen. Mélyen {. Képviselőház! Látom, időm le-

Next

/
Thumbnails
Contents