Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. ül engedhetőnek és keresztülvihetőnek, ha az oltóanyagok árát nagy mértékben leszállítanák. (Börcs János: Nem olyan nagy baj, majd a közellátásügyi miniszter kiírtj et M sertéseket!) A sertéstenyésztéssel kapcs dalban rá kell matatnom az og'ßz sertéstenyésztcsi rendszerben mutatkozó hibákra. Nevezetesein annak ellenére; hogy ez év tavaszán a hízó árút! 2 pengő 10 fillérre emelték tel, a tengeri ára mégis a műit évi árszinten mairadt. A tavasz folyamán többen lépéseket tettünk, hogy emeljék fel a kukorica árát, de azt a választ kaptuk, hogy évközben nem lehet a mezőgazdasági termé; nyék árát emelni. Azóta azonban eljött az új gazdasági év és bár új év kezdődött, mégis mi a helyzet? A termelő októberben kapott, 18 pengőt egy mázisa kukoricáért, azért a mázsa ku-, koricaéri, amviyeJ a hizlaló 20 kilj^anim súlygyarapodást tud a sertéseknél elérni, amely 20 kilogramm súly a ^nouai hízóárak mellett 40 pengőt ér, így tehát a hizlaló minden 18 pengő befektetés mellett megkeres 20—22 pengőt. Kérdezem, vájjon hogyan engedhető ez megt' Én nem irigylem a hizlalóktól a hasznot, viszont ugyanakkor joggal követelhetem a gazdatársadalom részére is, hogy ők is hozzájussanak az őket megillető haszonhoz A birkatenyésztés előmozdításának érdekében szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a birkatenyésztést minőségileg és mennyiségileg csak akkor tudjuk előmozdítani, ha a gyapjú árát « olyan árszintre emelik fel, amely biztosítja a tisztességes polgári

1 hasznot a gazdának. A baromfitenyésztés a magyar tanyavilágnak legjövedelmezőbb gazdasági ága és mint ilyent, olyan irányban gondolom kifej lesztendőnek, hogy a tenyésztés minden vonatkozásban, tehát úgy a zsír-, • mint a toll-, , hús és tojástermelés szempontjából a legnagyobb teljesítményeket legyen képes elérni. A16. rovatban rét- és legelőj avítási célokra ez évben 2*5 millió pengő van beállítva. Ismerve a klimatikai viszonyokat Magyarországon, megállapítom, hogy a magyar rét- és legelőgazdálkodás szénában \ és friss legelőben nem tudja azt a* produkciót teljesíteni, amelyet más viszonyok között kelleme és tudna felmutatni. Hogy a mai helyzet megváltoztatható legyen, szükségesnek i tartom a közlegelőkön minél nagyobb számiban artézi kutak fúrását, hogy az így lehetővé váló locsolással a műtrágyázott rétek és legelők minél nagyobb legelő- és kaszálótermést • tudjanak hozrai. T. Képviselőház! A rendkívüli kiadások címe alatt a miniszter úr 3 millió pengőt biztosított tenyészállatbeszerzési kölcsönökre. Úgy emlékszem, az előadó-úr is rámutatott arra, hogy 80.000 darab tenyészállatot akar a miniszter úr a gazdaságoknak juttatni. Tisztában- vagyok azzal, hogy ennek a 80.000 darab , tenyészállatnak legnagyobb része készpénzért fog gazdát cserélni, de ugyanakkor azt is biztosam tudom, hogy 3 ; millió pengővel nem lehet fedezni a tenyészállatszükségletet ott, ahol nagy szükség volna rá, de anyagi fedezet hiányában mem tudják beszerezni. Éppen ezért követelem azt, hogy a< 3 millió pengőt legalább 6 millióra emelje fel a miniszter úr. r Á 4. cím alatt az állami lótenyésztő intéz- " menyek \ ügy viteléről > van szó. A miniszter úr 4-5 millió pengővel biztosította ennek az ügyosztálynak a működését. Itt rá kell mutatnom egy nagyon éles ellentmondásra, rá, kell mutatnom arra, hogy a mimiszter úr sokkal f ontosabb KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. he Î94Ù november lè-ên, csütörtökön. 307 dolgokat háttérbe szorított kevésbbé fontos dolgokkal szemben. Hogy .ezt bizonyítsam, a részletezést átnézve anefgállapítottam, hogy az 1942. évben tenyészménvásárlásokra biztosított 400.000 pengő helyett az idén csak 100.000 pengő van felvéve, tehát 300.000 pengővel kevesebb, Ugyanakkor a totalizatőralapon, tehát luxus célokra szolgáló lovak vásárlására 580.000 pengő van beállítva. Kérdezem, vájjon hogyan és hol teljesítette itt a miniszter úr a köelességét a magyar mezőgazdaság iránt, amikor a használati lovak típusának tenyésztését szolgáló teinyészmének vásárlását elmulasztotta. A magyar lótenyésztés előbbrevitelének érdekében meg kell említenem azokat a ^tapasztalatokat, amelyeket (több helyen a kiállításokon szereztem. Különösen szembe tűnt az ez év őszén Szarvasion rendezett kiállításon az, hogy — nevet nem akarok említeni —szerződéses mének címein olyan lovaik voltak kiállítva és díjazva, amelyeknek külleméről és a külleméből megállapítható tejesítíőképességéről nem mondhatom, hogy ezek a közhasználati lótenyésztés megalapozására alkalmasak lennének. Itt volna egypár szavam a lótenyésztési ügyosztály vezetőjéhez, akiről tudom, hogy ebben a szakmában szakértő, hogy amennyiben a hatásfköre és a pozíciója megengedi, a jövőben a kiállíts okon nemhogy díjazni ne engedjen ilyen lovakat, hanem még megjelenni sem. T. Képviselőház! Az 5. cím alatt az állategészségügy van részletezve. Sajnos azonban az idő előrehaladottsága miatt nem tudok a részleteikbe belebocsátkozni. A szakoktatással kapcsolatban meg kell említenem és hibáztatnom kell, hogy a gaz. dasági népkönyvtárak fenntartására a miniszter úr ugyanakkora összeget állított be, mint 1942-ben, annak ellenére, hogy a könyvárak 60—100%-klal emelkedtek. Kérdezem, hogyan gondolja ezt a súlyos kérdést ezzel a csekély összeggel megoldani? A 7. cím alatt a vízügyi szolgálat van részletezve. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a szükséges vízügyi szolgálatot a földmívelés'ügyi miniszter úr és a magyar kormány csak akkor tudja maradék nélkül elvégezni, ha az ármeiitesítő társulatokat államosítják- Több esetben tudomásomra jutott, hogy a legszükségesebb munkák elvégzését le kellett állítani azért, mert a gazdák által ármentesítés! járulék címén befizetett összeg elfogyott és sehonnan nem tudtak pénzt eíoteremteni. T. Képviselőház! A 8. cím alatt a kertészet és méhészet szerepel. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem,, hogy ennek a háborúnak befejezése után Németország az ő nagy ftelkó-i szültségével be fogja végezni a nagy búzacsatát

t ez pedlig azt jelenti, hogy a német mező' gazdaság egy mázsa búzát sokkal olcsóbban fog tudni termelni, mint mi magyar gazdák. Hogy tehát ne fulladjunk bele a mi mezőgazdasági fejlődésünkbe, nyilvánvaló, hogy azoknak a terményeknek a termelését kell forszírozni már most kísérletezésképpen, amelyekre Németországnak és a nyugati államoknak szükségük van ,dé klimaitikus fekvésük miatt » ezeket nem tudják termelni. T. Képviselőház! Meg kell emlékeznem a tudományos és kísérletügyi intézményekről. Ezeknek munkája elengedhetetlen, a kertészetben és a gyümölcstermelésben. Nem hell mást mondanom, mint az idei nagy almamoly-invá^ ziót, hogy ennek alapján megállapíthassuk, hogy még nem találták ki a különféle rovar* 5o