Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-305
308 Az országgyűlés képviselőházának SOo. betegségeikre atzt a biztos ellenszert, amely eredményesen pusztíthatná ezeket az ellenségeket. Ebben a tekintetben kövefelnem kell a miniszter úrtól a védőszerek árának leszállítását, a szakiskolák szaporítását és permetezőgépeknek a vidéken ;nagy mennyisiégben való k-iosztását, A mezőgazdásági, tudományos és kísérletügyi intézmények fontosságát már említettem. Erre a célra 14,388.000 pengő víap biztosítva. Megragadta azonban a,. figyelni erntet, hogy ebből a mezőgazdasági ipar fejlesztésére 24.000 pengő áll rendelkezésre. Sajnos, az -időm lejárt. Egyetlenegy esetbeim és részletben nem .tapasztaltaim, hogy a kormány és különösen a földmívelésügyi miniszter úr kötelességének tartaná, hogyha mezőgazdaság ügyét a. szükségnek! megfelelően ki' munkálja:, és ennek folytán sem pártom nevében, sem saját nevemben nincs- módomban ezt a költségvetést elfogadni. (Helyeslés a széhőbuloldalon.) Elnök. A vezérszónokok közű] szólásra következik?« Árvay Árpád jegyző: Ember Géza! Elnök: Ember Géza képviselő urat illeti . w szó. Ember Géza: T. Ház! Tatár képviselőtársam foglalkozott Erdéllyel abban .a viszonylatban, hogy lent járt Erdélyiben és ott sok traktort látott, amely az erdélyi gazdáknak dolgozik, s egyben, kifogásolta, hogy az Alföldön ilyen traktorok nincsenek. Meg kell jegyezmeimi, hogy 194C-ben kaptuk ezeket a traktorokat, amikor a felszabadulás megtörtént, Ezeik a traktorok voltak hivatva részben kárpótolni munkájukkal azokat a gazdákat, akiknek, a lovait! a román hadsereg elvitte. (Úgy van! Úgy van! a középen.) Ezekért a lovakért a mai napig sem kaptak az erdélyi gazdák még egy fillért sem, és iígy nagy hiány állott volna, elő a földeik; megmunkálásában, ha nem kapunk traktorokat. (Piukovich József: Legalább ott legyen!) Sajnos, több traktort nem kaptunk. Kértük, de még a 'magángazdaságok sem tudnak traktorokat beszerezni az anyaghiány miatt. (Piukovich József: így van!) Én elhiszem és jól esett 1 , hogy a képviselő úr nem irigyelte... (Tatár Imre: Nem! Csiak hiányolom, hogy a magyar' Alföld gazdaságai nem kaptak! —- Az elnök csenget.) 'Mi is hiányoljuk, hogy nem kaptunk többet! (Derültség. I— Piukovich József: Egyek vagyunk!) Szabad legyen mármost hozzászólnom! a földmívelésügyi költségvetéshez. Ahogyan előttem szólott képviselőtársaim is. megjegyezték, való igaz, hogy ez a tárrn a háborús állapotban és ai háborús viszonyok között a honvédelmi tárca után a legfontosabb tárca. Hogy kevéssé van dotálva, azt talán éppen a háború okozza, mert hiszen a mai költségvetésről csak úgy volna szabad beszélnünk,, hogy ami a honvédelmi tárca kielégítése után marad, azt kell a többi tárca között szétosztani A földmívelésügyi tárcánál azonban örömmel kell megállapítanom, hogy ez a, kötségvetés bár háborús költségvetés, mégisi már előre, a békére dolgozik, mert hiszen maga aj milliárdos beruházási Programm is már az átmeneti gazdálkodásra akar áttérni. Legyen szabad erre vonatkozóan mindjárt meg jegyeznem! és kérnem a földmívelésügyi kormányzatot, hogy ,a beruházások közül ne csaik &z egységes beruházásokat, hono-rálja, hanem a, többéves szükségleteket, is, azokat a beruházásokat is támogassa, amelyek egy esztendő alatt nem vihetők keresztül. Ilyen ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. például a nagy beruházások: közt ta legelőjavítás, a gyümölcs- vagy szőlőtelepiítés, stb. vagy a nagyobb építkezések, mint 1 pédául a gyümölcstárolók kérdése. Pár szót kell szólnom a földmívelésügyi igazgatás és az érdekképviseletek viszonyáról. Sajnos, azt kell tapasztalnunkí, hogy a f öldmívelésitijgyi igazgatás túlzott mértékben foglal| kőzik termelési felladatokkal. Ez kimondottan I érdekképvisieleti feladat, így a, gyümölcsfák ! védelme, kiállítások rendezése, stb. Ezek miatt el van vonva tulajdonképpen hivatásától, az 1 igazgatásától és ellenőrzésétől. Igyi esik meg, | hogy az ellenőrzés hiánya miatt a gyomirtás, ! az árkolás ési egyéib igeni fontos igazgatási kér| dések ellenőrzése és a rendeleteik! végreha jtásánaík ellenőrzése- nem vihető keresztül. Az érdekképviseletek témájánál legyen szabad felhívnom a ti. Ház figyelmét, hogy a 22 esztendős megszállás ideje alatti erdélyi viszonylatban kialakult a gazdatársadalomnak egy egészséges, élő szervezete, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület. Ennek gyökerei a legeldugottabb faluig elvezetnek. (Piukovich József: Ez a fontos!) gazdakörei révén és ebben az érdekképviseleti szervezetben benne van a kisgazda is, sőt a törpebirtokostól kezdve egészen a nagybirtokosig mindenki. Erdélyi viszonylatban, sajnos, nagybirtokról nem lehet beszélni. (Égy hang a szélsőbalodalon: Nem sajnos!) De sajnos, mert hiszen nem a magyarság megerősítésére vették el a birtokokát, hanem a románság kezére juttatták. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ezért sajnos!) Ezért sajnos. Ez az érdekképviselet tehát a -huszonkét esztendő alatit fejlődött oda, ahol ma van. A kisgazdatársadalom teljesen tisztában van azzal, hogy neki igenis szüksége van a birtokos társadalomra, amely ,a vezetést átvette. Többékevésbé kisgazdák is vezetői az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek. Ismétlem, tisztában vannak azzal, hogy erdélyi viszonylatban a birtokostái'sadalomra szükségük van, mert az tudásával, jobb összeköttetéseivel jobban tudja a gazdaérdekeket a hatóságoknál képviselni. A birtokostársadalom pedig tudja, hogy a kisgazdatömegekre viszont neki van szüksége, mert ezzel nagyobb súlyit tud adni kívánságainak. Sokan azt mondják, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület a felszabadulás után elvesztette létjogosultságát. Én ezt ellenzem és állítom azt, hogy háború esetén nagyon fontos a társadalmi összefogás és ezért az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek a háború tartamára, sőt a háború utáni időkre való fenntartása is igen fontos. Most jelent meg egy közellátási miniszteri rendelet, amely a bizottsági tárgyalás során nagyon sok vitára adott okot és amellyel kapcsolatban a legtöbben azt vitatták, hogy an, lehet azt majd leadminisztrálni. Az én aggályaim e tekintetben nem olyan nagyok, mivel ismerem gazdaköreink szervezetét. Ha ezekre fogják bízni, akkor leadminisztrálható lesz. Örömmel kell megállapítanom, hogy a trian'oni országrészben is vannak gazdakörök és azok is igen szépen és jól működnek. Sajnos, azt lehet mondani, hogy kevés van belőlük. (Piukovich József: Sok az italmérési engedély!) Ha már az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületről beszélek, akkor legyen szabad mindjárt áttérnem a tanfolyamok kérdésére. Köztudomású, hogy van az országban egy háromhónapos gazdasági tanfolyam és ezt előszeretettel alkalmazzák. Mi is Örömmel üdvözöljük ezt a tanfolyamot, amely kimondottan a
