Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának 304. gazdasági munkások és a mezőgazdasági terme­lők fejadagja, citt, ahol nem termelik meg a szükséges mennyiséged Négy kiló lisztből leg­feljebb hat kiló kenyeret lehet sütni. Nem tu­dom elképzelni azt, hogy h,a»t kiló kenyérrel egy hónapon keresztül tudjon dolgozni az a mező­gazdasági munkás, aki kapál, szánt és kin/t a fagyban, hóban, sárban, egyáltalában a mezőn dolgozik. Teljesen képtelen dolog az hogy a mezőgazdaságban alkalmazott munkásságnak vagy pedig a kisgazdáknak és törpebirtokosok­nak a kenyérellátását fejenkint kimért liszttel akarják biztosítani. Mi volt itt a helyzet? Az, hogy az 5 hol­don felüli birtokosok részére a kormány nem engedje meg azt, hogy a saiát szükségletükre szükséges búzát megvásárolják, holott^ igen sokat elemi csapás vagy pedig más kár ért ós nem termett nekik annyi, amennyivel a. saját ellátásukait 'fedezhették volna- Ennek következ­tében most az a helyzet, hogy egyes községeik­ben — akár Erdélyben, akár pedig az Alföl­dön vagy _ a Dunántúl — a kisbirtokos la­kosságot liszttel látják eh mégpedig fejenkint négy kilót kapnak. Képtelenség azonban, hoírv négv kiló liszttel egy mezőgazdasági munkás dolgozni tudjon. Ennek hátrányát azután a termelés szenvedi meg­Ezzel kapcsolatban megtörtént, hogy egyes községekben, amelyeknek vezetői belátták, hogy nem lehet a kisbirtokosságot és a mező­gazdasági munkásságot 1 is zt-f ej adaggal etetni, hanem gabonavásárlást kell a részükre bizto­sítani, gabonavásárlási engedélyt adtak ki (Halmay János: De nem kapnak rá semmit!), az emberek elmentek a szomszéd vármegyébe és ott gabonát vásárol ta'k a megállapított áron, aztán hazaszállították éj amikor hazaszállí­tották a gabonát, elvették tőlük és beszállítót­ták ( a Hombár magtárába, úgyhogy a gazdák ráfizették a szállítási költségeket és az átírási költségeiket, de gabonájuk mégsincs. Télies zűrzavart és meggondolatlan intéz­kedéseiklet látnak a közellátás terén, amelyek mind az előző kormányzat működéséből szár­maznak és most van egy úi közellátási mi­niszterünk és sémit nem tudunk arról, hogy mi a prograimmja ezeknek megváltoztatására és mi a szándéka új rendelkezéseik) kiadása te­kintetében. Ezzel az interpellációval kapcsolatiban mó­dot akartam volna adni n. közellátási miniszter úrnak, hogy legalább táiékoztasson bennünket egy hónap ntán arról, hogy voltaképpen mi­lyen körülményeknek nézünk elébe úgy a falun, mint a városban a közellátás terén," amiről azonban egy szót sem h«Hof + unk orMío­és úgy látom, miután a miniszter úr nincs je­len, hogy most sem fogok választ, kanni­flïaîniss Ferenc: Hát ä legegyszerűbb megol­dás!) Még csak azt akadom megemlíteni. Iioerv a fekete piac enileifretésle és az ellene való harc így nem fog eredményre vezetni. A fekete­piacot csak jó közellátási intézkedések fogják megszüntetni, ha a lakosság bizalommal van a kormányzat intézkedése iránt, hogy az n elsőrendű szükségletét meg is fogja kapni­Ezek a fenvesretések és fogadkozások ame­lyek a közellátásügyi minisztérium, különösen pedip* az államtitkár úr részéről a kis^azdákkfil szemben elhangzottak, csak hátrányára szol­gálnak f\ közeli átásnak és ezeklet az állandó és cselekedet nőikül y^ó bffis.ze*Hket nemcsak az érdelkelt gazdiák és. fogyasztók unják meg. hanem azok 1 is. akik a rendelkezések végrehaj­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XV. ülése 1942 november 11-én, szerdán. 283 tására, alkalmazására vaunak hivatva. Itt van kezemben egy bíró levele, aki azt írja, hogy az a bíró, aki az előző 5 percben elítélte a vád­lottat a feketepiacon való árdrágításért, 5 perc múlva maga is kénytelen volt a feketepiacon vásárolni, mert jeggyel^ nem. jutott hozzá szükségletének kielégítéséhez. Ilyen körülmények között nem lehet fenn­tartani a rendet és nyugalmat. Azt szeretném, ha ;az új közal látási miniszter úr, akinek pénz­ügyi képességeiben nem kételkedem, de köz­ellátási képességeit még nem ismerem, az in­terpellációmra adandó válasz során legalább nyilatkoznék már afelől, hogy hogyan akarja ezt az eddigi tarthatatlan rendszert megvál­toztatni. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a közellátásügyi miniszter úrnak. Következik ismét Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi és az ipar­ügyi miniszter urakhoz. Kérem az interpellá­ció szövegének felolvasását. Haala Eóbert jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. földmívelésügyi és az iparügyi miniszter úrhoz az ország tüzelőellátása tár­gyában. fc Van-e tudomásuk a miniszter uraknak ar­ról, hogy részben a főváros és környéke, de különösen a vidéki városok és helységek telje­sen tüzelőanyag nélkül állanak, sok helyen hónapok óta semminemű tüzelőanyagot besze­rezni_ nem tudnak? (Zaj a szélsőbalola^dlon. —. Rajniss Ferenc: Ö maga is fatermelő!) Milyen intézkedést tett a kormányzat arra, hogy az ország tüzelőellátása biztosítva le­gyen és mikor várható ezen intézkedések ered­ménye? Hajlandó-e a megkérdezett földmívelés­ügyi, illetve iparügyi miniszter intézkedni ab­ban az irányban, hogy a fa és szén tengelyen való szállítását és a fának piacokon való. áru­sítását lehetővé tegyél« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Csoór Lajos: T. Ház! Ez az interpellációm voltaképpen már anakronizmus, mert vagy hat héttel ezelőtt jegyeztem be, abban a remény­ben, hogy el is tudom mondani és ezzel a kér­déssel olyképpen lehet foglalkozni, hogy en­! nek eredménye is lesz. Most az eredmény már annyiban megvan, hogy kineveztek egy mi­niszteri biztost. Kinevezték miniszteri biztos­nak azt az urat, aki azelőtt is intézte a faügye­ket. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez igaz!) Nem tudom, többet fog-e ő, jogász létére, a fa­kérdésekhez érteni azért, mert most miniszteri biztosi címet kapott? Ismétlem, köztudomású dologról van itt szó, arról, hogy Hajdúszoboszlón, Cegléden, Rákoshegyen vagy egyéb más kisebb-nagyobb helyeken hónapok óta egy kiló fát vagy szenet nem lehet kapni. Most november közepén Va-, gyünk, de ezt az interpellációmat én még ok­tóber első napjaiban akartam elmondani. Ak­kor sem lehetett fát és szenet kapni és most sem lehet. (Rajniss Ferenc: Csak a jó Isten se­gített azzal, hogy még mindig nincs hideg!) Tényleg, csak a jó Isten segített azzal, hogy októberben olyan derűs idő volt, hogy nem kellett fűteni, mert különben, kijelenthetem. hogy az alföldi és egyéb helyeken olyan mér­hetetlen elégületlenség keletkezett volna a tü­zelőanyaghiány miatt, amelynek a következ­47

Next

/
Thumbnails
Contents