Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának 304. ü t tiszociálisabb intézkedés!) Ez is roppant egyszerű, mert ne-m Iklail hozzá sem gazdasági felkészültség, sem a fejét nem kell rajta törnie senkinek, csak ki kell adni a rendeletet. (Zaj.) Ez azt jelenti, hogy ha példáiul valakinek 10 hold földjeiből van három hold kenyérgabona vetésig, akkor az átlagtermés alapján a várható 24—27 'métermázsa termésből be kell szolgáltatnia 18—20 mázsát, aszerint, hogy földjének kataszteri tiszta jövedelme mennyi. (Csoór Lajos: Mit eszik ő?) Hogy marad-e vetőmagra és fogyasztásra elég lesz-e, arról gondoskodás .nem történik, de kapnak tanácsot a gazdák, hogy akinek nem marad egyebe, menjen, dolgozzék) másnak és keresse meg másnál a hiányzó gabonát. (Palló Imre: Ez szörnyű! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A magyar kisgazda nem szegyei esetleg elmenni napszámba, még ha soha nemi is ment el nagybirtokoshoz, de ott is pénzt kap és nem kenyérgabonát. És hol veszi meg a hiányzó kenyérgabonát azon a pénzen? De ez sem elég még. Vannak tervek, amelyek szerint a kenyérgabonával egyenlő menynyiségű zsírfélét,, tejzsírt, vagy olajosmagvat is be kell szolgáltatni. Hogy a tehén mitől ad tejet ilyen körülmények között, hogy a sertést mivel hizlalja meg a gazda és hogy a kenyérgabonatermő területek csökkentése nélkül ez az olajosuiag hol terem meg, odáig már nem terjed sem a gazdának, sem a rendeletnek bölcsesége. (Mozgás és ztíj.) Eol

ytáthatnám még, mert ezzel nincs vége a sorozatnak... (Halljuk! Halljuk! d bal- és szélsőbaloldalon.) A rendeletben az is benne vam, hiogy a kenyérgabonának! és a zsiradéknak beszolgáltatásán kívül még 30 kilogramm vegyesterményt is be kell szolgáltatni minden kataszteri korona után» Aninak a; tízholdas kisgazdának tehát, akinek szántóföldje 20 kataszteri koronás, he kell szolgáltatnia 100 métermázsa terményt, — mondom, egy tízholdas kisgazdának — de honnan! (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. •— Egy hang a szélsőbaloldalon: Abszurdum!) De mikor volt olyan világ, hogy 10 hold földről 100 métermázsát a legjobb •termés esetén, is el lehetett adni, ha csak a kocsiját a lovát, az ekéjét, a taligáját le nem mázsáltat ja. és azt is oda nem adja. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Meg a földjét! — Rajniss Ferenc: Vegyestermény címén.) Nem tudom, kipróbálták-e már valahol ezt a módszert, de az én érzésem az, hogy ezt csak vaktában találták ki. Azon, hogy ezt valaki kitalálta, közgazdasági tudás nélkül vállalván közgazdasági pozíciót, nem is csodálkozom, de azon már aztán igazán csodálkozni lehet, hogy efeí az elgondolást az új közellátási miniszter is a látszat szerint magáévá tette, már pedig róla azt mondják, hogy kitűnően fölkészült és kitűnő képességű közgazdász, (Szöllősi Jenő: Kitűnő aidópolitikus!) Mert ha a miniszter úr csakugyan kitűnően felkészült közgazdász, akkor azt hisszük, hogy nem szorul rá ilyen

> vaktában kitalált tervre és ezzel nem azonosítja, magát olyan kérdés-bein, amelyben az ország legkiválóbb közgazdasági elméinek kellene a legjobb megoldáson törni a fejüket. Ezek az intézkedések teljes mértékben ellentét hen állanak a termelés érdekeivel, mert olyan teljesítményeket tesznek a mezőgazdaság feladatává, amelyekről a legegyszerűbb ember is nyilvánvalóan látja, hogy arra nem képes. Nem szabad komolytalanná tenni a kormányintézkedéseket azzal, hogy olyan intézkedést •adnak ki, amelyekről a legegys&erűbb eniber ése 1942 november 11-én, szerdán. 281 is világosan látja, hogy végre nem hajthatók. íKajuiss Ferenc: Az egyszerű látja, csak az összetett nem látja!) De ellentétben állanak ezek az intézkedések a termeié» érdekeivel azért is, mert rontják a közhangulatot, csökkentik a termelési kedvei és gazdálkodási terveket borítanak fel a nemzetgazdálkodás nagy kárára. Ezenfelül igazságtalanok is ezek a rendeletek, mert nem egyformán érintik a különféle birtokkategóriákat Mindig azt hangoztatják, — és van is benne valami — hogy a. nagybirtok, többet tud termelni holdanként, mint a kisbirtok. Ezzel szemben az is igaz, hogy a nagybirtok kataszteri tiszta jövedelme átlagosan kisebb, mint a kis birtoké. Miért egységesítenek tehát, miért vetik ki a terményeket egyformán arra a kis gazdaságra is olyan arányban, amikor tudják, hogy az kevesebbet tud termelni, mint a nagv birtok? ' Prémiumot biztosítanak az egyiknek és elütik attól a másikat. Az államtitkár úr egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy büntetni fogják azt a gazdát, aki ezeknek a feladatoknak megfelelni nem tud. Nem tudom, honnan veszi az államtitkár űr a bátorságot ahhoz, hogy így fenyegesse meg azt a magyar gazdát, aki ezer éven át mindig tudta az államtitkár úr nélkül is teljesíteni a maga kötelességét. De hol volt a földmívelésügyi miniszter úr is ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalánál? Az lett volna kötelessége és feladata, hogy megvédje a mezőgazdaságot, ha pedig nem tudta megvédeni, akkor le kellett volna vonni á konzekvenciákat. (Ügy van! a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) Arra kérem a miniszter urat, igyekezzek visszavinni-... '••"'•••., Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. Nagy Ferenc: ... a közellátás terén mutatkozó intézkedéseket abba a reális mederbe, amely megegyezik a jóravaló magyar gazdák ... Elnök: Méltóztassék befejezni. Nagy Ferenc: ...felfogásával és N

a termelés érdekeivel. (Helyeslés és taps a bal- és s.zélsőbaloldalon. A szónokot üdvözUk.)^ Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a közellátásügyi miniszter úrnak. Következik Csioór Lajos képviselő úr interpellációja ugyancsak! a közellátásügyi 'miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveslkied'jék az interpelláció szövegét felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Interpelláció a mi. kir. közellátásügyi miniisztsr úrhoz egyes közelláítáisi kjérdlések) tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az 1942. évi tengeritermési beszolgáltatásáról szóló rendéliet teljesíthetetlen követelményekiet támaszt különösen a kisgazdákkal szemben, és ha ilgen, hogyan, kívánja enyhíteni a vonatkozó intézkedéseket? 2. Van-e tudbimása a miniszter úrniak, hogy, a burgonyaiforgalom jelenlegi szabályozása mielliett a budapestkörnyéki városok! és egyéb lakott helyek burgonyaínségben szenved'nefkl és ugyanakkor a) budapesti piacot ellátó vidékek burgonyájukat nem tudjálk! értékesíteni, és tha igen,, mit szándékozik a burgonyaelláitás és értékesítés helyes rendezése tárgyálban tenni? 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, blogy a községek, é§ Y#m,i8igyél$ apaállatai tel-