Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának 304. a homokvidéki kataszteri jövedelem szem­pontjából r — jól tudjuk — alatta áll a kunsági sziknek és a kunsági agyagnak, ellenben a mostani konjunkturális termények árából bő­séges kárpótlást sízerez magának; ismétlem, nem sajnálom tőle, bírja békében. Ezek előrebocsátása után nekem az a tisz­teletteljes kérelmein van a földmívelésügyi mi­niszter úrhoz (Egy hang a szélsőbaloldalon: Aki nincs itt!) és a pénzügyminiszter úrhoz, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van?!) méltóztassék ezt a helyzetet orvosolni. Méltóz­tassék az ország területét a bor mintájára, a borvidékhez, hasonlóan búzavidékre felosztani és a különböző fajsúlyú búzák árát a minő­ségnek megfelelő arányban [megállapítani és megfizettetni. (Élénk helyeslés a szélsőbalolda­lon.) Méltóztassék a búzakütyülést, a búzakava­rast hatósági felügyelet alá helyeztetni vagy kiirtani, mint betegséget és a Tiszavidék ki­tűnő minőségű búzájának tisztaságát meg­védve a kunsági búza becsületét helyreállítani. (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Az osztó igazság nevében tisztelettel kéri ezt álta­lam a Kunságnak minidig a kurtábbat húzó népe és tisztelettel kérdi ennek folyományaiként a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy várha­tunk-e mi erre vonatkozóan — és ha várha­tunk, mikor -^ hatósági intézkedést és felsőbb rendelkezést? Ha pedig esetleg nem volna le­hetséges bármi okból annak keresztülvitele, hogy az ország területe búzavidékekre os.ztas­sék fel. úgy, amint borvidékek vannak, akkor tisztelettel vagyok bátor kérni, hog 7 a kis­paraszt a maga kis beszállított búzája után a felárat, megkapja, egyenes úton, közvetlenül, könnyen^ ne annyi utánjárással, mint ameny­nyi utánjárás ma szükséges. Ezekre kérem tisz­telettel a földmívelésügyi miniszter úr vála­szát. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a szél­sőtyailoldalon. — vitéz Jaross Andor: Azonnali választ!) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja az illetékes miniszter úrnak, (vitéz JarOss Andor: Halljuk a választ! Nincs miniszter! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek képviselő urak! (Rajniss Ferenc: Halljuk Teleki Mi­hályt!) Figyelmeztetésem Rajniss képviselő úrnak is szól. Következik B. Szabó Iván képviselő úr in­terpellációja a közellátási miniszter úrhoz. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék az, interpellá.­ció szövegét felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. közellátási miniszter úrhoz a kukorica beszolgáltatása és a kukorica árának megállapítása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az 1942. évi termésű kukorica beszolgál­tatására kiadott miniszteri rendelet az egész or­szágban nagy elégedetlenséget keltett, mert annak végrehajtása teljesen megfosztaná a gazdákat a jószágtartás lehetőségétől 1 ? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az 1942. évi kukoricatermésű hatóságilag megállapított 13 P 40 filléres ár miatt szintén nagy elégedetlenség van a termelők között, mert ez az ár ma nem felel meg az egyéb más közszükségleti cikkek és ruházkodási cikkek árának! 3. Hajlaindó-e a miniszter úr az 1. pontban említett kukoricaíbeszoígál'tatási rendeletét megváltoztatni oly módon, hogy a beszolgálta­tás! mennyiséget lényegesen csökkentse? 1 4. Hajlandó-e a miniszter úr a 2. pontban KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése Í942 nóvemher Ü-én, szerdán. 275 említett kukorica árát olyan szintre emelni, amely megfelel a mai egyéb árszíntvonal­nak is?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. B. Szabó István: T. Ház! Serényi Miklós képviselőtársára egypár szóval szóvátette már a kukorioabeszolgáltatási rendeletet. Méltóz­tassék megengedni, hogy én kissé részleteseb­ben foglalkozzam vele. (Hulljuk! a baloldalon.) A közellátási miniszter úr az 1942. évi ku­koricatermés beszolgáltatására egy nagyon sé­relmes és szigorú rendeletet adott ki, amely az egész ország termelő és kisgazdatársadalmában nagy megdöbbenést és elégedetlenséged keltett. A miniszter úr ugyan már megbukott — mert nem a mostani miniszter úr adta ki ezt a rendelkezést, — de a, rendeletet nem vitte el magával (Rajniss Ferenc: De minden próba­konyhát meglátogatott! — Az elnök csenget.) és így ma is jogerővel bír ez a rendelfkezés. Mindenki, tisztában van azzal, hogy ezek­ben a nehéz 'időkben olyan nagy erőfeszítése­ket kell tennie az államnak, hogy a fronton lévő katonáknak és az országnak a belső élel­mezését el tudja látni. Mindnyájam tudtuík, hogy az idei kukoricatermésnek a búzához hasonlóan bizonyos százalékát be kell majd' szolgáltatni. (Grosztonyi Sándor: Csak a földmí­velésügyi miniszter úr nem tudta!) A búza­beszolgáltatási rendelet sokkal igazságosabb volt, mert abban megállapították mindenkinek a fejadagját, a kiadásait, a cselédbérét és a fe­lesleget kellett beszolgáltatni. Ennek a \ haza­fias kötelességnek szó nélkül azonnal minden­ben eleget tettünk. Ez a rendelkezés azonban nem veszi figyelembe sem a termésmennyisé­get, sem pedig a szükségletet. Egyszerűen előír egy bizonyos mennyiséget és azt be kell szol gáltatni. T. Ház! Nem szeretném, ha felszólalásom­ból azt próbálná valaki kiolvasni, hogy mi termelő kisgazdák ki szeretnők magunkat vonni az áldozatok vállalásából akkor, amikor ezekre a magyar államnak szüksége van. A mezőgazdaság mindenkor, de különösen ezek­ben a háborús időkben kivette és kiveszi a ré­széjt azokból az áldozatokból, amelyeket az or­szág érdekében meg kellett és meg kell hozni. De azokkal a hamis állításokkal szemben, ame­lyek a paraszt termelő társadalmi rétegét mégis úgy szeretnék ezekben az időkben fel­tüntetni, hogy jogosulatlanul csak saját hasz­nával törődik és a mai helyzetnek haszonélve­zője, az a válaszom, hogy ezeknek majd a há­ború vége fog végleges választ adni, amikor meglátjuk, hogy kik gazdagodtak meg ebben a háborúban és kik hozták a legtöbb áldozatot, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A. most kiadott kiukoricabeszolgáltatási ren­delet végrehajtása esetén felborítaná^ a gazda egész termelési számítását, megbénítaná és tönkretenné egész állatnevelését. (Rajniss Fe­renc: Goldberger szegényedik állandóan!) Ami­lyen igazságtalan, éppen olyan végrehajtha­tatlan ez a kiadott rendelet. Járásonként írja elő a katasztrális holdanként beszolgáltatandó mennyiséget. Legalább is nálunk a Tiszán­túl, de több képviselőtársaimmial való érintik!^ zésből úgy tudom, hogy az ország különböző részein is ez a helyzet, a fele, 50 százaléka sem termett meg annak a mennyiségnek, amelyet a rendelet szerint be kellene szolgáltatni. A rendelet ugyan engedményt ad azokra a terü­letekre, ahol aszály, vagy vízkár miatt ez a mennyiség nem termett meg, do ezeket a ké­46

Next

/
Thumbnails
Contents