Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

274 Az országgyűlés képviselőházának 504. ülése 1942 november ll-én, szerdán. egyéb termeivények árával arányban álló becsületes ára is van., (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez az! Úgy van!) mi kunok élünk, küzdünk, birkózunk nehéz sorsunkkaL de úgy* shogy boldogulunk is. Ha azonban nincs búza, vagy annak ára nem áll arányban az egyéb termeivények árával, akkor nekünk azon a vidéken, ahol a búza a főveitemény, el kell pusztulnunk, mert a mi földünk szikes, agyagos természetű és vagy egyáltalában nem, vagy csak kevésbbé alkalmas egyéb termeivények termesztésére, olyanoknak a termesztésére, amelyeknek ma konjunktúrájuk van. Tudjuk jól, hogy a krumpli, a káposzta, a szőlő, a gyümölcs, a veteményesek, a vereshere stb. mind ezer lehetőség, amelyen a gazdának ma konjunktúrája van. Sajnos, ezek közül nálunk egy sem terem. Isten látja a lel' kémet, magyar embertestvérem sorsát nem irigylem, jó helyre esik; ha szerencséje van ezzel a konjunktúrával, azt használja ki. Nem^ elfogultság tehát, hanem a fájdalom az és népem nyomorúságának megértése az, ami engem interpellációm elmondására késztet (Helyeslés.) Ha ezen a nagy, áldatlan egyoldalúságon segítés nem történik, a Kunság népének elfolyik a vére. Innen, erről az oldalról fejezem ki ezt az aggodalmamat, mert a gazdaember elvértelenedik, instruálni nem képes, nem képes pótolni az elmulasztottakat (Úgy van! Ügy van! jobbfelől. — Taps a szélsőbaloldalon.) s a munkásember és a cselédember, — mert ezek most sorstársai a gazdának — lerongyosodik, mert hiszen már a foltot foldja a szegény asszony, ha ugyan van foltnak va'ó, Sehol másutt nem jelentkezik helyzet, hogy a jobb minőségű árunak az ára magasabb ne legyen, mint a gyengéé, csak a mezőgazdasági termények áránál jelentkezik ez. Mit szólna hozzá az ipari érdekeltség, ha egy pár remeikbekészült box-csizmának az ára ugyanannyi lenne, mint a cselédcsizmáé vagy annak a hidegen bevasalt vásári portékának, egy vásári szekérnek ugyanolyan ára lenne, mint a megrendelésre készült és gondosan vasalt szekérnek? Nyakkendő van egy pengős is, tízpengős is. (Palló Imre*. Sőt 15 pengős is!) Bicska is van 50 filléres és van 15 pengős isMindenütt drágább az, ami jobb és ezt az egész világ természetesnek találja. Van 76-os, de van 85-ös, 86-os fajsúlyú búza is, sőt az idén nálunk termett olyan is, amelyet még 86-os fajsúlymérő vol sem tudtnnk megmérni a kiválósága folytán. (Éljenzés.) Hyen különbség gek vannak, anélkül, hogy ennek a két-, vagy sokféle búzának az árában lényeges különbség volna. Igaz, van megállapítva felár, azonban ezt a

f kis felárat, amely — úgy tudom — 82-nél zárul, nem kapja meg a kistermelő, talán megkapja a nagytermelő nagy tételeknél, mert anmak jobban módja van kiverekedni a lehetőségeket, ellenben — mondom — nem kapja meg az árban a kistermelő. (Kapcsán

yi László: Ezzel keverik a gyengébb búzákat!) Olyan esetek' hosszú sorát tudnám felsorolni a földmívelésügyi miniszter úr előtt, hogy a kistermelő hiába reklamált, hiába kért, mert olyan tekervényesen és olyan cifrán van emnek a felárrmak hozzájutási módja és lehetősége meerállapítva, hogy a kisparaszt számára csupán elérhetetlen vágyálmot jelent. (Rapcsányi László: Jól megszerkesztették!) A végzetesen sajnálatos tragikum azután abban van, hojrv ott, ahol 86-os fajsúlyú búza terem, ezenkívül nem igen terem semmi sem, mert a tengeri sem biztos és talán a zab és még az árpa valahogyan megterem, de az sem biztos. Ezért kell ennek a népnek elvéreznie az aránytalamságok folytonos kiegyenlítése közben. Ez a helyzet, amely jelenleg van, nem igazságos és mint ilyen, fenn nem tartható. A Kunság mépe méltán kesereg emiatt az állapot miatt, méltán kesergek miatta én is és kötelességszerűen kell, hogy idehozzam ezt a Ház színe elé. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mi volna természetes? (Palló Imre: Az, hogy intézkedjék a kormány!) Az volna a természetes, hogy ami jobb, annak legyem az ára is jobb, legalább a minőségnek megfelelő különbség tekintetbevételével. (Szöllősi Jenő: Ez igaz!) Nem lehet egy vidék termelőosztályától azt kívánni, hogy áldozatává legyen egy helyzetnek, amely hibáján kívül keletkezett. (Ügy van! Ügy van!) Köm nyű ott, — ismétlem, nem irigylem — ahol a krumpli, a káposzta, a gyümölcs, a szőlő, a bor stb. segítőtársként jelentkezik a gaaöanyomorúság megoldásához, de tessék megpróbálni gazdálkodni ott, ahol nem terem semmi sem, csak tiszavidéki búza, annak az ára pedig igazán meni áll arányban egyebek árával. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nálunk szigorú törvények védik a bor tisztaságát. Bizonyára méltóztatnak tudni azt, hogy ha a tokaji borba egy félliter lőrét beletol tenek és a kapott keveréket tokaji bor gyanánt értékesítik, akkor borhamisítási kihágást követ el az illető kereskedő és a nyakára mennek érte« Ki teszi meg ezt a tiszavidéki búza keverése esetén? (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A mi 86-os fajsúlyú búzánkat a homokvidéki gyengeminőségű búzává) a szemünk láttára saját közraktárunkban összekütyülik (Ügy van! Ügy vam!) és tiszavidéki búza gyanánt értékesítik. Nincs itt igazság, t. Ház! (Palló Imre: Hát ez igaz!) Nem tudok esetet arra, hogy egy hajszála is meggörbült volna valakinek amiatt a merénylet miatt, mert a tiszavidéki búzát így összekeverte. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Külföldön ffiem is ismerik a tiszavidéki búzát, mert csak ezeket az összekütyült vegyülékeket kapják meg. A mi tiszavidéki búzánkat annak tisztaságában nem is ismerik! (Taps a szélsőbaloldalon.) ' Ideje, hogy ennek a merényletnek véare szakíttassék. Ideje, hogy ha vam tokajvidéki, villányi, badacsonyi, móri stb. borvidék, legyen Tiszavidék is, mert ez az osztó igazság, mert ez az eeryenlő elbánás. Magyarországán nem a bor a fő. hanem a búza, a kenyér. (Üay van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Tisztelettel igazsáerot, egyenlőséget kérek a földmívelésüeryi miniszter úrtól. Azt követeli az osztó igazság, hogy ezekbe a dolgokba egyenlőséget és igazságot vigyünk, de azt is követeli az osztó igazság, hosry mint ahogyan a tnkajvidéki bor ára nem eervenlő a homoki vmkóéval, a kunsági 86-os faisiilvú búza ára se legyen egyenlő a homokvidéki 76-os fajsúlyú gyenge búzával, hanem learalábbi« annyival többet érjen, mint amennyivel több a minőségének megfelelően utána joggal jár és követelhető. E/eknek a kérdéseknek ismeretében terjesztem elő alábbi kérésemet, de ismeretében még annak is, hogy azokon a homokvidékeken aránytalanul kevesebb adót fizetnek, mint amennyit az én népem a Knnsáorban fizet, mert szerencsés véletlenek és körülmények folytán