Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

262 Âz országgyűlés képviselőházának §04. selő úr 1942. évi június hó 3-án interpellációt intézett a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz es hozzám a fakitermelés keresztény es ítése tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre, tárcám ügyköre szempontjából válaszom a következő: Az igen t. interpelláló képviselő úr azt a kérést terjesztette elő, hogy a fakitermelés és értékesítés területéről a nemkeresztény elemeket a kormány kapcsolja, ki. Közölhetem az igen t. képviselőtársammal, hogy a vezetésem alatt álló földmívelésügyi tárca már ismételten kifejezést adott azon álláspontjának, hogy a nemkeresztény elemeknek a fakitermelés és az értékesítés területéről való kiszorítása elsőrendű célkitűzései közé tartozik. Ennek egyrészt a fakitermelés igazolványhoz való kötésével, másrészt pedig a fakitermelésre jogosító í'akareskedői igazolványok felülvizsgálatával kívánok érvényt szerezni. Bármennyire szeretném az átállítást a lehető legnagyobb gyorsasággal végrehajtani, figyelemmel kell lennem a termelési érdekekre is, valamint a megfelelő tőkeszükségletre s így az átállítást csak fokozatosan van (módomban keresztülvinni. Az átállításra szükséges tőkének előteremtése céljából átmeneti időszakra van szükség. Tárcám azonban az átmeneti idő alatt is a kincstári erdők fahozamát kizárólag a keresztény kereskedelem kezére juttatja. Örömmel közölhetem a t. Házzal, hogy ezidőszerint megfelelő tőkével és szaktudással rendelkező keresztény magyar elemek nagyobbszámban állnak már rendelkezésre •' és a fakitermelésre való bekapcsolásuk intézményesen és tervszerűen folyamatban van. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomiáisulvenní méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 11-én. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásulvenni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Pápai István képviselő úrnak a bérért cséplő gépek üzembehelyezése előtt való időközi megvizsgálása tárgyában folyó évi július hó 3-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációra adott választ felolvasni. Arvay Árpád jegyző (olvasm): »T. Képviselőház! Pápai István országgyűlési képviselő úr 1942. évi június hó 3-án interpellációt intézett hozzám a bérért cséplő gépek üzembehelyezése előtt való időközi megvizsgálása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A cséplőgépek felülvizsgálatát a veszteség- • mentes cséplés érdekében a magam részéről is indokoltnak és szükségesnek tartom. A vezetésem alatt álló minisztérium a múltban már többízbén folytatott eziránt a m. kir- iparügyi minisztériummái tárgyalásokat, ezek azonban megfelelő műszaki személyzet hiánya, miatt, sajnos, nem vezettek eredményre. A vármegyei gazdasági feügyelőségek még 1929. évben körrendeletben utasíttattak arra, hogy a cséplőgépei; munkáját működésük területén ellenőrizzék. A folyó év tavaszán pedig a cséplőgépek irlejekorin való kijavítására a törvényhatóságok első tisztviselőit, valamint a vármegyei gazdasági felügyelőségeket felhívtam. A m. kir. közellátásbgyí miniszter űr a foülése 1942 november 11-én, szerdán lyó év tavaszán a cséplőgépek felülvizsgálata tárgyában véleményemet Kérte, amelynek során közöltem, hogy a cséplőgépek felülvizsgálatát a magam részéről JS szükségesnek és indokoltnak tartom. A m. kir. közellátásügyi miniszter úr á cséplési ellenőrök részére 545.000/1942. V. sz. alatt kiadott utasítás 9. pontjának 2. bekezdé seben a cséplési ellenőrüket arra utasítja, ki sérjék figyelemmel, hogy a kicsépelt szemesgabona a cséplőgépből nem kerül-e polyvába, törekbe, vagy ocsúba. Ha azt tapasztalja, hogy a gépből ép kalászok távoznak vagy a kalászokban szemek maradnak, úgy tartozik a hibák helyreigazítására a gép kezelőjét haladéktalanul utasítani. Amennyiben a hiba üzemközben nem lenne helyrehozható, a gép üzemét a hiba helyrehozatalának időtartamára be kell szüntetni. Ezenkívül tájékoztatás és áttanulmányozás végett a cséplési ellenőrök megkapták »A cséplés leggyakoribb hibái« c. kiadványt is. Végül a cséplési ellenőrök az utasítás szerint kifüggesztés végett elláttatnak plakátokkai is, hogy a cséplési szemveszteségre és szemtörésre mindenkinek felhívassék a figyelme. A magam részéről már évekkel ezelőtt kinyomattam »Útmutató a cséplési szemveszteség csökkentésére« c. kiadványt, amelyet a gazdaközönség körében, mint a múltban, a folyó évben is nagy számban osztattam ki. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 11-én. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen.) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza — a pénzügyminiszter úr nevében is — Paczolay György képviselő úrnak a Weiss Manfréd Rt. és a Gschwindt-féle Szeszgyár Rt- nagykőrösi gyár vásárlása tárgyában folyó évi június hó 3-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Paczolay György országgyűlési képviselő úr 1942. évi június hó 3-án a m. kir. közellátásügyi miniszter úrhoz, a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz* a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz és hozzám interpellációt intézett a Weiss Manfréd Rt. és a Gschwindtféle Szeszgyár Rt. nagykőrösi gyár vásárlása tárgyában. Az interpellációkban felvetett kérdésekre, tárcám. ügyköre szempontjából válaszom a következő : Nagykőrös megyei város a több mint egy évtizede üzem»en kívül állott ^konzervgyárát az 1940. év tavaszán a Vitamin Élelmiszer és Konzervforgalmi Kft.-nak eladta, amely vállalat a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykőrösi leányvállalata finanszírozása alatt állott. A vállalatnak a Nagykőrösi Népbank Rt. több mint 3 millió pengő hitelt bocsátott rendelkezésre, azonban éppen e hitel nagysága, valamint egyéb körülmények miatt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank célszerűnek tartotta a vállalatot tőkeerős és szakszerű vezetés alá helyezni. Ennek következtében a Weiss Manfréd érdekeltséghez tartozó Első Kecskeméti Konzervgyár és a Gschwindt-féle Szeszgyár Rt. a vállalatot átvették és Alföldi Konzervipar Rt