Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-304
24â Az országgyűlés képviselőházának 304. velési cél mellett különös mértékben szolgál szociális célokat is. így: szociális gondolat .int érvényre a budapesti klinikák ápolószemélyzetének bérrendezésében. A budapesti közkórházak mintájára a szolgálati idővel emelkedő béreket kívánok megállapítani, ami 110.000 pengő többletet jelent. Ugyancsak nagy szociális jelentősége van a klinikai ágylétszáim emelésének, amely célra 360.000 pengő vétetett fel és amely azt jelenti, hogy a budapesti klinikákon 200-zal szaporítjuk az ágyak számát. À tanulók szociális gondozása körébe tartozik az iskolaorvosi intézmény fejlesztése. Az eddigi költségvetési hitelek nem nyújtottak lehetőséget az intézmény komoly megalapozására. Most az orvosi tiszteletdíjak hitele 113.000 pengőről 307.000 pengőre emelkedik, ezenkívül 50.000 pengő vétetett fel iskolaorvosi szobák felszerelésére. Szociális vonásokkal van áthatva a leventeleány-intézmény is, amelynek szervezése egyelőre önkéntes alapon folyik. E célra 400.000 pengőt irányoztam elő. Tömegeket mozgató és egészségügyi kihatásánál fogva r nagy szociális jelentősége van az iskolai és társadalmi sportnak, amelyre kereken 2 millió pengővel nagyobb összeg van előirányozva — méltóztatnak tudni, hogy ez a totalizatőr jövedelméből nyeri fedezetét — és amelynek keretében különös figyelmet érdemel a sportorvosi intézménynek új alapokon való fejlesztése. Ugyancsak ilyen jelentőségű a cserkészet is, amelynek dotációiát 150.000 pengőről 300.000 pengőre emeltem fel. Az annakidején túlnyomóan szociális érdekből megindított Ádob.-akció utolsó maradványa most tűnik el a költségvetésből, mint-' hogy ma nem értelmiségi munkanélküliség, hanem sokkal inkább munkaerő-hiány áll fenn. Az ideiglenesen foglalkoztatottaik részére az évek folyamán szervezett úgynevezett főiskolai gyakornoki állásokat mint ilyeneket megszüntettem és 'a megfelelő intézmények státusába olvasztottam be, T, Ház! Köviden felsorolva, ezek .azok a szociális természetű intézkedések, amelyek — amint már előbb hangoztattam — végigvonulnak az előttünk levő 1943. évi költségvetés előirányzatán 1 . Ezek után engedje mieg a t. Ház, hogy a nagy nemzeti jelentőségére való tekintettel részletesebben foglalkozzam népoktatásunk időszerű kérdéseivel. (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelen, t. Háiz, hogy nemzeti kultúránknak életet adó vérkeringésében első hely a népoktatást illeti, mert hiszen a hazának minden polgára a népiskolában kapja lelké nek legnagyobb hatású megmunkálását és a műveltségnek azokat az alapelemeit, ameilye'k nemzeti kultúránknak erőit! és színt adnaík. Minthogy tíz magyar közül kilencnek iskolai nevelése a népiskolában 'befejeződik, elengedhetetlen követelmény, hogy népiskolánk színvonala a lehető legmagasabb fokra emeltessék. Mindnyájunk előtt ismeretes népoktatásügyünknek az a hatalmas lendülete, amely gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztérsége alatt oly erőteljesen vitte előre nemcsak a népiskoláik építését, hanem az 1925-ös tanterv nyomában föllépő módszer javító törekvések. kel népiskoláink Übelső életének emelkedését is. Sajnos, az 1931-es gazdasági válság az iskolaépítésnek ezt a hatalmas lendületét megakasztotta annyira, hogy csak az utóbbi évek költése 1942 november 11-én, szerdán. ségvekésében látjuk ennek ismét javulását. Ügy emlékszem, hogy amikor Hóman Bálint nagyrabecBült elődöm átvette a, kultusztárcát, akkor a népiskolai hálózat továbbépítésére talán 200.000 pengő (Hóman Bálint: Tízezer!), amint most hallom, 10.000 pengő volt mindössze előirányozva. Ezt az összeget az utóbbi évek során aztán sikerült nagyraibecsült elődömnek a pénzügyminiszter úr megértő hozzájárulásával állandóan fokozni. Amikor előttünk levő költségvetésbein, amint arra felszólalt képviselőtársaim utaltak, ez a népiskolai hálózat továbbépítésére szolgáló összeg bizony mem mondható éppen túl soknak. Ezzel a szerényebb tétellel is azt akartuk azonban bizonyítani é's dokumentálni., hogy még a mai viszonyok között sémi leihet megállás a népiskolai hálózat továíbbépítésében. Hogy hol kell a legsürgősebben népiskolát építeni, ez olyan kérdés, amellyel nagyon alaposan, komolyan és behatóan kell foglalkoznunk. Ezt elsősorban az élet szükségessége mutatja meg. Ha a jelenlegi helyzetet nézzük, azt látjuk,, hogy a városi iskolákban alig van túlzsúfoltság. Vannak városi népiskolák, amelyökneik egyegy osztályában 30—40 gyermek tanul és ezek osztott iskolák, ahol minden egyes osztálynak külön tanítója van. Ezzel szemben igen sok azoknak a falusi és tanyai népiskoláknak a száma, ahol egy ta>nítóra bizony 80—100 gyermek jut. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Súlyosbítja ezt a Ihelyzetet az, hogy ezeknek a falusi és -' tanyai iskoláknak maj'dnem mindegyike egy tanít ós osztatlan vagy pedig két-háromtanerős, részben osztott iskola, amelyben egy tanító több osztályt tanít. Természetes, hogy ilyen túlzsúfolt osztatlan vagy részben osztott iskolákban sem nevelési, sem pedig tanulmányi szempontból nem lehet azt az eredményt elérni, amelyet nemzeti kultú ránk érdeke megkívánna. Éppen ezért iskolaépítési politikánk egyik sarkalatos irányelvének kell tartanunk azt, hogy mindenekelőtt a falusi és tanyai osztatlan és részlten osztott iskolák túlzsúfoltságának megszüntetéséről gondoskodjunk (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) s ezzel kiegyenlítsük^ azt az egyenlőtlenséget, amely ma a városi és falusi népoktatás között fennálll. Mindaddig, amíg ez az aránytalanság meg nem szűnik, városi iskolák építésére csak akkor kerülhet sor, ha a tanulók leszarnának emelkedése ezt feltétlenül megkívánja. (Helyeslés a jobboldalon.) Iskolaépítési programmom összeállításánál a legelső helyet kívánom biztosítani a visszatért területeknek. (Helyeslés.) Kérem a t. Képviselőházat és igen t. képviselőtársaimat, támogassanak engem abban, hogy a visszatért területeknek a húszesztendős elszakítás alatt elhanyagolt iskolahálózatát kielégítően továbbfejleszthessük és a hiányokat, amilyen gyorsan csak lehel, pótolhassuk. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) T. Képviselőház! Az iskolaépítéssel ^szorosan Összefügg a tanítói lakások építésének, kérdése. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A tanítók lakáshiánya ma már veszedelmes méreteket kezd ölteni. (Ügy van] Ügy van!) Sokszor alacsony, földes, kisablakú, egészségtelen szobában kénytelenek meghúzni magukat azok a népnevelők, akik az iskolában az egészséges lakás követelményeire tanítják gyermekeinket. (Ügy van! Ügy van!) Hogy mit jelent ez, azt részleteznem, azt hiszem, fe-
